Régi nemzetbiztonsági belharc kíséri a Szilvásy-ügyet

2011.07.07. 16:53

A Gyurcsány-kormány és az akkor ellenzékben lévő fideszesek közötti politikai küzdelem része volt az az úgynevezett hackertámadási ügy, amellyel összefüggésben az egyik lehetséges magyarázat szerint meggyanúsították Szilvásy György egykori titokminisztert és két korábbi nemzetbiztonsági főnököt. Szilvásy 2008-ban még a szerinte a Fideszhez kötődő UD Zrt. nevű céget gyanúsította azzal, hogy titkos adatgyűjtést végzett, 2010 végén a Fidesz már azt állította, hogy az esetleges adatgyűjtésért egy, az akkori titokminiszterhez köthető hacker lehet a felelős.

Tovább bővült a lehetséges magyarázatok sora azzal, hogy mi állhat az úgynevezett kémkedési ügy mögött, amelyben a hatóságok a múlt héten őrizetbe vették Szilvásy György korábbi titokminisztert, valamint a polgári titkosszolgálatok két korábbi vezetőjét, Laborc Sándort és Galambos Lajost. Az Index szerdán számolt be arról, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy az úgynevezett hackertámadási ügy miatt gyanúsította meg az ügyészség a három férfit.

A hírportál azt írta, hogy a gyanúsítottak állítólag részt vettek a magyar kormányzati szervek informatikai hálózatának illegális megtámadásában. Szilvásy György 2008 szeptemberében, az úgynevezett UD-ügy kezdetekor jelentette be, hogy valakik "meghackelték" a kormány informatikai rendszerét, a mostani meggyanúsítás állítólag ezzel az üggyel van kapcsolatban.

Az ügyészség továbbra sem árulja el, pontosan mivel gyanúsítja a múlt héten őrizetbe vett NBH-s vezetőket és Szilvásy Györgyöt. Az ügyvédek közlése szerint Galambost és Szilvásyt kémkedéssel gyanúsítják, Laborcot pedig bűnpártolással, de azt mondták, hogy az ügy tartalmáról nem nyilatkozhatnak. Ugyanakkor Szilvásy ügyvédje, Sebes Péter indítványozta, hogy hozzák nyilvánosságra védence gyanúsítotti jegyzőkönyvét, ebbe beleértve a meggyanúsítás tárgyát is, ezek ugyanis álláspontja szerint nem minősülnek államtitoknak. Bár az ügyészség kezdeményezte mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását, a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Galambos Lajos esetében házi őrizetet rendelt el, a másik két gyanúsítottat pedig szabadlábra helyezte.

Az ügyészség nem kommentál

Megkérdeztük a Budapesti Katonai Ügyészségtől, miért nem nyilatkoznak az államtitoknak nem minősülő részletekről, és mikor ismerteti az ügyészség a nem titkos adatokat, de az ügyészség vezetője az [origo]-nak csak annyit mondott, hogy "az ügyészség továbbra sem kommentálja az ügyet".

Laborc Sándor ügyvédje, Zamecsnik Péter korábban "vakvágánynak" nevezett minden eddigi találgatást a kémkedési ügyben. Az egyik lehetséges magyarázat az volt, hogy az ügy összefüggésben van az Egymásért Alapítványt érintő nyomozással (az alapítvány és a gyanúsítottak kapcsolatáról, illetve a külföldi szálakról itt olvashatja cikkünket), de felmerült az is, hogy a Mol-részvények orosz befektetők kezére játszása állhat a háttérben. A gyanúsítottak ügyvédei szerdán "találgatásnak" minősítették azt is, hogy a gyanúsításnak a hackertámadáshoz lenne köze.

Forrás: MTI/Beliczay László
Szilvásy György az UD Zrt.-vel kapcsolatos per tárgyalásán

Államtitok feloldva

A kormányzati hálózatot ért állítólagos támadásról először Szilvásy György akkori titokminiszter beszélt, miután 2008 szeptemberében Laborc Sándor, az NBH akkori vezetőjének kezdeményezésére házkutatást tartottak az UD Zrt.-nél. Szilvásy György bejelentette, hogy egy "polipként működő árnyék-titkosszolgálatot" sikerült leleplezni, amely többek között a "kormányzati gerinchálózat elleni támadásra készült" (az ügy kipattanásáról itt olvashat).

A titokminiszter az informatikai támadásról és az UD Zrt.-t érintő gyanújáról néhány nappal később a parlament alkotmányügyi bizottságának is beszámolt, a zárt üléseken elhangzottakat azonban nyolcvan évre titkosították. A minősítést Balsai István, az alkotmányügyi bizottság jelenlegi elnöke idén februárban feloldotta, így a parlament honlapján olvasható, mit mondott akkor Szilvásy György zárt ajtók mögött.

Szilvásy arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az Információs Hivatal munkatársai egy gépen kémszoftvert találtak, majd kiderítették, hogy ilyen típusú kémszoftvert más kormányzati rendszerekbe is telepítettek, így például az ismeretlen adatgyűjtők a személy- és lakcímnyilvántartó, valamint a gépjármű-nyilvántartó rendszerekhez, illetve magánlevelekhez is hozzáférhettek. Szilvásy szerint "a felderítés eredményeként egy olyan hálózatra derült fény, amely alapvetően az UD Zrt.-vel és a hozzá kapcsolódó cégekkel írható le".

Szilvásy szerint hangfelvételek bizonyítják, hogy az UD Zrt. vezetői kapcsolatban álltak akkori ellenzéki politikusokkal. Szilvásy a jegyzőkönyv szerint azt mondta, hogy "több mint hetven telefonos kapcsolatfelvételre került sor a Fidesz két korábbi titkosszolgálati miniszterével, Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval".

Szilvásy a jegyzőkönyv szerint emlékeztette a képviselőket, hogy az elhangzottakból a kémszoftver telepítését már nyilvánosan bejelentette, de megkérte a bizottságot arra, "hogy milyen körülmények között, hogyan, hova települt, kik végezték a felderítést, milyen összefüggések vannak, nagyon kérem, maradjon közöttünk".

Szilvásy hozta a hackert az NBH-ba

A NBH főigazgatójának 2008-as feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytatott vizsgálatot az UD Zrt. ügyében. Az NNI végül bűncselekmény hiányára hivatkozva 2009 júliusában lezárta a nyomozást. Laborc Sándor ez után lemondott az NBH főigazgatói posztjáról (erről bővebben itt olvashat).

A kormányváltás után a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrző albizottsága is vizsgálta az UD Zrt. és a hackertámadás ügyét, és Demeter Ervin, az albizottság fideszes vezetője 2010 őszén kijelentette: "kiderült, hogy aki betört, azt a Nemzetbiztonsági Hivatal foglalkoztatta, és ezt a személyt Szilvásy György mutatta be" a hivatalnak (erről részleteket itt olvashat).

Szilvásy nem tagadta, hogy Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként 2006-ban bemutatott egy hackert az NBH akkori főigazgatójának, Galambos Lajosnak. Az ellenőrző albizottság ülésen még az is kiderült, hogy a hacker nemcsak Galambos vezetése alatt dolgozott, hanem azt követően is folytatta munkáját, hogy 2007-ben Laborc Sándor vette át az NBH irányítását.

Forrás: MTI
Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor

Demeter Ervin - aki most nem kívánt nyilatkozni Szilvásy Györgyről az [origo]-nak -, akkor azt állította, hogy a Szilvásy által az NBH-ba vitt hacker (akit a Magyar Nemzet szerint Koaxként emlegettek) követte el azokat az állami rendszerek elleni támadásokat, amelyekre hivatkozva az NBH kirobbantotta az UD-ügyet.

Titokzatos csuklyás

Az Index meg nem nevezett forrásokból származó információja szerint ez a hacker volt az az őrizetbe vett férfi, akit hétfőn Szilvásy Györggyel egy időben a tárgyalóterembe kísértek, és aki csuklyával takarta el az arcát. Sebes Péter, Szilvásy György ügyvédje az [origo]-nak azt mondta, hogy nem árulhatja el a férfi kilétét, de hozzátette, hogy nem közszereplőről van szó. Az [origo] által megkérdezett parlamenti nemzetbiztonsági bizottsági tagok szintén azt mondták, nem árulhatják el, ki a negyedik gyanúsított, de egyikük szerint "az ügyből kikövetkeztethető a kiléte".

Jelenleg államtitoknak minősül, hogy az ügyészség mire alapozza a kémkedést, és milyen bizonyítékok alapján kezdeményezte a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. Molnár Lajos, Galambos Lajos ügyvédje azt mondta az [origo]-nak, hogy a bíróság előtt bemutatott az ügyészség egy bizonyítékot védence ellen, de nem árulhatja el, hogy dokumentumról vagy hangfelvételről van szó.

A nemzetbiztonsági bizottság egyik tagja - anélkül, hogy az ügy tartalmát elárulta volna - az [origo]-nak azt mondta, hogy "a kémkedésnél az ügyészségnek nemcsak azt kell bizonyítania, hogy a gyanúsított idegen szervezet részére végezte a hírszerző tevékenységet, hanem azt is, hogy a Magyar Köztársaság ellen cselekedett".

KAPCSOLÓDÓ CIKK