Economist: Könyörtelenebb korszakba lépett a magyar politika

A volt NBH-vezetők kémkedési ügyét és a kínai miniszterelnök látogatása idején berendelt tibetieket is felemlegette a magyar politikai helyzetről írt elemző cikkében a brit Economist. A lap szerint a magyarok büszkék az EU-elnökként elért eredményeikre, de a külföldi elemzők szerint az elnökség csak mérsékelt siker volt, és beárnyékolták a "túlzott hatalmi központosításról" szóló kritikák.

A magyar EU-elnöki félévről és a belpolitikai fejleményekről közöl értékelést pénteken az Economist című tekintélyes brit gazdasági-politikai hetilap. Az újság szerint a magyar illetékesek büszkék ugyan az eredményeikre, a külföldi elemzők azonban "szűkösebben mérik a dicséretet", miközben a magyar EU-elnökség alatt a magyar belpolitika is "új, könyörtelenebb korszakba lépett".

A legfontosabb erények között az Economist a horvát EU-csatlakozás tárgyalásainak lezárását emlegette: azt írják, hogy a héten elhunyt Habsburg Ottót is minden bizonnyal örömmel töltené el, hogy Horvátország immár készen áll az uniós tagságra. A lap szerint a Fidesz-kormány is büszke arra, hogy az EU-elnökség utolsó napján lezárták a tárgyalásokat, magyar illetékesek pedig elégetten dicsekednek a gazdasági kormányzásról szóló, csaknem kész egyezséggel, valamint az EU-szintű roma- és Duna-stratégiával.

Egy a hetilap által név nélkül idézett diplomata szerint azonban a magyar elnökség csak "mérsékelt siker", a magyarok által felmutatott szakértelem pedig "vegyes szintű" volt. A forrás azt mondta, hogy a magyarok "a munkavégzés közben tanultak", de hozzátette: "Magyarország teljesítette fő prioritásait, sok mindent elért abból, amit akart, és nem voltak csúnya katasztrófák".

Az Economist szerint ugyanakkor a magyar EU-elnökséget beárnyékolták "a Fidesz médiatörvényét és alkotmányát" érő bírálatok, és visszatérő kifogások hangzanak el a "túlzott hatalmi központosítással" kapcsolatban is. A lap felidézte, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter múlt havi budapesti látogatásán az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati átláthatóság melletti valódi elkötelezettségért emelt szót. A cikk idézi a Velencei Bizottság és az Európai Parlament által a magyar alaptörvényhez fűzött aggályait, valamint az amerikai központú Freedom House jogvédő szervezet megállapítását is, amely szerint "Magyarország demokratikus fejlődésében 1989 óta a legjelentősebb visszacsúszás" történt.

Az Economist szerint azonban a kételyek nem fognak eltűnni. Amikor Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök nemrégiben Budapestre látogatott, a Magyarországon élő "összes tibetit" behívták a bevándorlási hatóságokhoz papírjaik megvizsgálása végett - írják. Bárkit, akit erőszakos vagy szervezett bűncselekményekkel, vagy hatalmi visszaéléssel gyanúsítanak, egy új törvény alapján öt napig vádemelés nélkül fogva lehet tartani, és az ügyészek választhatják meg, hogy melyik bíróság elé kerüljön az ügy - áll a cikkben. A lap szerint az új jogszabályról még bírák is azt mondják, hogy ellentétes lehet az alkotmánnyal, polgári szabadságjogi csoportok szerint pedig a törvény sértheti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is.