Az utolsó vitás pontban is sikerült megegyeznie a fővárosnak a kettes és a négyes metró új szerelvényeit gyártó Alstommal. Csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen foglalkozik a metrókocsikkal, és várhatóan elfogadja a 12 pontos egyezséget, amelyet később a francia cég vezérigazgatója is aláír. A metrókocsik átépítéséről - melybe beleegyezett az Alstom - a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) kell megállapodnia a francia cégnek, az NKH egyelőre hallgat.

A fővárosi önkormányzat minden vitás kérdésben megegyezett a metrókocsikat gyártó francia Alstom céggel - erősítette meg az MTI információját az [origo]-nak Szűcs Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat sajtófőnöke. Budapest vezetése 12 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyből az Alstom tizenegyet már korábban elfogadott, az egyetlen vitatott kérdésben, a vis maior-ügyben pedig azóta szintén egyezségre jutott a két fél. A metrókocsik ügyével csütörtökön rendkívüli, zárt ülésen foglalkozik a Fővárosi Közgyűlés.

Szűcs Somlyó Mária szerint az utóbbi két hétben több egyeztetés is volt a főváros és a francia cég között, igaz, nem vezetői szinten. A megegyezés a közgyűlés elé megy július 14-én, és 20-án érkezik Budapestre az Alstom elnök-vezérigazgatója, Patrik Kron, hogy aláírják a megállapodást - mondta Szűcs Somlyó, hozzátéve, hogy a 12 pontos megállapodás nem szól arról, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság hogyan adja ki az engedélyt, vagy az Alstom hogyan alakítja át a metrócsokikat, ez ugyanis a cég és a hatóság ügye.

Az [origo]-nak az Alstom ügyeit kommunikáló cég vezetője, Piskóti Attila is megerősítette, hogy létrejött a megállapodás, melyet a közgyűlés csütörtökön fogadhat el, ezután pedig az Alstom vezérigazgatója és Tarlós közösen írják alá a megállapodás-tervezetet 20-án.

Az Alstom vezérigazgatója júniusban már találkozott Tarlós István főpolgármesterrel, aki erről a találkozóról azt mondta, egyetlen vitás pont kivételével minden kérdésben sikerült megegyezniük, de Tarlós úgy fogalmazott, hogy "az sem a beruházón, a fővároson, vagy a kormányon múlik, hanem a hatóságokon". Mint mondta, arról a korábbi szerződésben vitatott vis maior kitételről van szó, amely azt szabná meg, hogy mi történik, ha az Alstom 10+2 hónapon belül sem tud típusengedélyt szerezni az általa gyártott metrókocsikra. A főpolgármester szerint a francia cég korábi álláspontjával szemben vállalja ugyanakkor, hogy a magyar szabványoknak megfelelően átalakítja a szerelvényeket. (A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) részben azért nem adott korábban a típusengedélyt a kocsikra, mert azok fékrendszere a magyar szabványoknak nem felelt meg.)

A két fél több hónapig tartó vita és a francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után ült Budapesten tárgyalóasztalhoz. Az Alstom ugyanis francia bíróságon támadta meg a szerződés meghiúsulása miatt a BKV által kért bankgaranciák lehívását. Első fokon a nanterre-i bíróság az Alstom javára döntött, másodfokon viszont a BKV-nak adott igazat a versailles-i bíróság, így a cég hozzáférhetett a mintegy 35 milliárd forintnyi bankgaranciához, mert a metrókocsik nem készültek el időben. A metrókocsikat gyártó Alstom közölte, tudomásul veszi a döntést, bár továbbra sem tartja jogszerűnek a BKV minden lépését.

Az [origo]-nak egy az egyeztetés menetét ismerő városházi forrás azt mondta, hogy a tárgyaláson - nagyrészt a Budapestnek kedvező másodfokú ítélet miatt - végig a főváros volt jobb pozícióban, és a 12 megtárgyalt pontból érdemben egyben sem kellett engednie. Azzal, hogy a cég hajlandó lesz a magyar szabványoknak megfelően átalakítani a metrókocsikat, a városházi forrás szerint nem szívességet tesz a francia cég, hanem az az ítéletből következően saját érdeke is - tette hozzá a forrás, aki szerint az Alstom a megbeszélésen "némi segítséget" is kért a fővárosi delegációtól ahhoz, hogy megszerezhesse a kocsikra a típusengedélyt.

Tarlós István azonban forrásunk szerint erre azt válaszolta: a főváros ebben nem tud segíteni a társaságnak, a probléma megoldása az Alstom dolga. Azt tanácsolta, hogy a cég vagy építse át a szerelvényeket a közlekedési hatóság kérésnek megfelelően, vagy ha az NKH elutasítását jogtalannak tartja, akkor terelje jogi útra az ügyet, és így oldja meg a kérdést.

Az [origo] a múlt héten az NKH-nál érdeklődött arról, hogy a hatóság mit tervez a metrókocsik ügyével kapcsolatban. Tarlós István ugyanis a múlt héten úgy nyilatkozott, az NKH "hallgat, mint a sült hal", pedig neki kellene dűlőre jutnia hamarosan a francia céggel arról, hogyan is kell átépíteni a metrókocsikat úgy, hogy a magyar szabványoknak is megfelelők legyenek. Tarlós szerint a főváros hamarosan kifuthat az időből, és a további késlekedés még a négyes metróra kapott uniós támogatást is veszélyeztetheti.

Az NKH megkeresésünkre azt válaszolta, egyelőre nem kívánnak megszólalni az ügyben. Az Alstom azt ígérte, ha a fővárossal létrejött a megállapodás, azután az NKH-ról és az új hatósági eljárásról is tájékoztatják a sajtót.

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és a 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. Az Alstom-ügyről szóló összes cikkünket megtalálja itt.