A hatalmi egyensúly megbontása miatt bírálja a kormányt az Alkotmánybíróság

2011.07.13. 14:29

Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a testület jogkörét érintő alkotmány- és törvénymódosításokat támadták. Az indoklás elismeri, hogy az Ab nem válhat törvényhozó hatalommá, ugyanakkor nyíltan bírálja a kormánypártok alkotmánymódosítási gyakorlatát. A határozathoz három bíró csatolt különvéleményt, szerintük vizsgálni kellett volna az alktománymódosítást.

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) azokat az indítványokat, amelyek azt kérték a testülettől, vizsgálja felül és semmisítse meg az alkotmány, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény tavaly novemberben elfogadott módosításait. Ezek költségvetési és pénzügyi kérdésekben jelentősen korlátozták a testület jogkörét, illetve lehetőséget teremtettek az öt évre visszamenőleges adókivetésre.

A keddi keltezésű határozat indoklása szerint az Ab-hoz számos indítvány érkezett magánszemélyektől (köztük jogászprofesszoroktól, ügyvédektől és volt alkotmánybírótól is), érdekvédelmi szervezetektől és egy párttól is. Bár az alkotmányt az Ab nem vizsgálhatja felül, az indítványozók részben közjogi érvénytelenségre (a túl gyors, előkészítetlen jogalkotásra), részben nemzetközi szerződésbe ütközésre hivatkozva kérték az alkotmánymódosítás megsemmisítését.

Az indítványokat az Ab részben hatáskör hiánya miatt visszautasította, részben megalapozatlanság miatt elutasította. Az indoklás szerint az Ab nem állapíthat meg saját maga számára jogkört az alkotmány felülvizsgálatára. Idézik a testület egy korai határozatát is, amely szerint "jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani". Az alkotmánybírók elismerik azt is, hogy a testület hatalmának is vannak korlátai: "Az Alkotmánybíróság nem válhat 'taláros' kormányzati hatalommá, sem 'taláros' törvényhozóvá, még kevésbé 'taláros' alkotmányozó hatalommá."

Az indoklás ennek ellenére nyíltan bírálja a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok eljárását. "Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése egy ponton túl felborítja a kölcsönös fékek és ellensúlyok elve alapján működő hatalommegosztás rendszerét" - írja az indoklás. E szerint az "alapjogok súlyos sérelmével jár/járhat", ha az alkotmányozó többség úgy von ki egy törvényszöveget az Ab hatásköréből, hogy beemeli azt az alkotmányba.

Különvéleményt csatolt a határozathoz Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybíró. Mindhárman a mellett érvelnek, hogy bizonyos esetekben az Ab-nek igenis joga van felülvizsgálni az alkotmánymódosításokat. Bragyova szerint például az alkotmány módosításának is vannak jogi korlátai (vagyis bizonyos alkotmánymódosításokra nem ad felhatalmazást az alkotmány), ezért az testületnek vizsgálnia kellett volna az alkotmánymódosítást, illetve az Ab-törvény módosítását is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK