Gondoskodó élettársakat és könnyebb kártérítést ígér az új Ptk.

2011.07.14. 6:58

Komolyabb dolog lesz élettársi viszonyban élni és nem lesz könnyebb elválni, mint most a készülő új polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezete szerint. A mindennapi életünk jóformán minden elemét befolyásoló új Ptk-ban a tervek szerint nem sorolnak fel majd annyi mindenkit megillető személyiségi jogot, mint a jelenleg érvényben lévő törvénykönyvben. Viszont egyszerűbb lesz kártérítést szerezni, ha valakinek sérülnek az alapvető jogai.

Július 22-én tartja utolsó ülését az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) összeállító bizottság. Székely László, az új Ptk. előkészítését irányító kormánybiztos szerint a szakmai tervezet több részterületen nagyon közel van a száz százalékos állapothoz. Ilyenek a Bevezető rendelkezések, Az ember, A családjog, a Kötelmi jog könyvei, a kártérítési jog, és hamarosan elkészül a Dologi jog és A jogi személyek című könyv is. Zajlik a különböző szerződéstípusok kodifikációja, nyáron pedig felülvizsgálják az öröklési jogot.

Két év alatt másodszor fut neki az országgyűlés, hogy teljes egészében átírja a magyar magánjog szabályozását, és új polgári törvénykönyvet fogadjon el a jelenleg érvényes, 1959-ben megnyitott kódex helyett. A hatalmas terjedelmű törvénykönyv az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig, és várhatóan évtizedekre meghatározza majd Magyarország mindennapjait.

Vagyonról, tartásdíjról szerződhetnek az élettársak

Valószínűleg a jelenleginél jóval részletesebben szabályozza majd az új Ptk. a különböző nemű élettársak viszonyait. Erre szükség is van, mivel egyre többen választják a házasság helyett ezt az együttélési formát. Székely László, az új Ptk. előkészítését irányító kormánybiztos az [origo] írásban feltett kérdéseire azt válaszolta: az élettársak szerződéssel rendezhetik majd vagyoni viszonyaikat, különösen a közösen használt lakás használatának kérdését. Különválás esetén pedig, ha nincs az élettársak között megállapodás, bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól a közösen használt lakás további használatának rendezését.

A tervezet szerint az élettársi kapcsolat megszűnése esetén volt élettársától tartást is lehet követelni, ha az életközösség legalább tíz évig fennállt, illetve egy év együttélés után, ha a kapcsolatból gyerek született. A kormánybiztos szerint az élettársak megállapodhatnak majd abban is, hogy a tartásra kötelezett fél egyszerre, meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg átadásával tesz eleget a kötelezettségének, ami kizárná azt, hogy a volt élettárs később tartást követeljen.

A tervek szerint nem kerül be az új Ptk-ba az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolata. Székely az [origo]-nak azt írta: "ennek a kérdéskörnek a rendezését a már meglévő külön törvényre bízza a jogalkotó." Az elképzelések szerint tehát a bejegyzett élettársi kapcsolat nem kerül be a magánjogi kódexbe, de nem is szűnik meg.

Nem lesz egyszerűbb elválni

A 2009-es, végül hatályba nem lépett Ptk. tervezetében szerepelt, hogy a házastársak - közös megegyezés esetén - akár közjegyző előtt is elválhatnának. Ettől az ötlettől végül a korábbi kormány is visszakozott, és a kódex jelenlegi előterjesztői is ragaszkodnak ahhoz, hogy válni csak bíróság előtt lehessen. A készülő tervezet szerint ugyanakkor a házastársak válóper előtt vagy alatt közvetítői eljárást vehetnének igénybe, hogy rendezzék a vitás kérdéseket.

A kódex örökbefogadásra vonatkozó része fenntartja a 2009-es törvénynek azt a rendelkezését, hogy az örökbefogadónak legalább 25 évesnek kell lennie (jelenleg a 18. életévhez köti ezt a törvény). Megmarad az a jelenleg érvényes szabály is, hogy örökbefogadó és örökbefogadott között legfeljebb 45 év lehet a korkülönbség. Székely László szerint ugyanakkor a jelenlegi családjogi törvény örökbefogadásra vonatkozó részei nem igényelnek lényeges változtatást, a tervezet elsősorban a szerkezetben lesz új.

Jön a sérelemdíj

A jelenleg hatályos Ptk. VII. fejezetében sokféle személyhez fűződő jogot felsorolnak, a névviseléstől kezdve a jó hírnéven keresztül a magánlakáshoz fűződő jogig. Az új kódexben a tervek szerint csökkenne a tételesen felsorolt személyhez fűződő jogok száma, ehelyett általános rendelkezés írja elő, hogy az emberi méltóságot és a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

Székely szerint "az egyes személyiségi jogok nevesítése másodlagos kérdés", a legfontosabb, hogy általánosságban védelem illeti a személyiségi jogokat. A kormánybiztos szerint a szankciók megújítása az igazán fontos, amelynek legfontosabb eleme az úgynevezett nem vagyoni kártérítés megszűnése, és a sérelemdíj bevezetése.

Jelenleg ha a bíróság megállapítja, hogy valakinek sérültek a személyiségi jogai, akkor a kártérítéshez bizonyítani kellett, hogy az pénzben kifejezhető kárt okozott. A sérelemdíj megállapításához azonban a tervek szerint nem kell a jogsértés tényén kívül mást bizonyítani. A sérelemdíj mértékét Székely szerint a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, illetve a sértettre gyakorolt hatására - tekintettel állapítja majd meg.

Mindenki eldöntheti, hogy ki gondozza

Nem egyértelmű még, hogyan szabályozza majd az új Ptk. a cselekvőképesség korlátozását. A 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv megszüntette a teljes cselekvőképtelenség fogalmát, és úgy rendelkezett, hogy a beteg, idős vagy szellemileg sérült emberek jogait csak egyes ügycsoportokban - mint például családjogi viszonyok vagy a vagyonával való rendelkezés - lehet korlátozni, általánosságban nem.

Az már az tavaly nyáron újraindult kodifikációs munka elején kiderült, hogy a tervezet készítői szerint mégis szükség lenne a cselekvőképesség teljes kizárására. Ebben annyi szigorítást terveznek, hogy nagykorú személyektől csak végső esetben vonhatnák meg teljesen a cselekvőképességüket. Székely szerint ugyanakkor átveszik az úgynevezett előzetes jognyilatkozat intézményét. Ez alapján előre rendelkezhet arról, hogy ki legyen, vagy éppen ne legyen a gondnoka, ha erre szorulna, vagy meghatározhatja, hogy mi történjen a vagyonával.

Újdonság lehet, hogy a tervek szerint beépítik az új Ptk-ba az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi (vagyis a jogokról és kötelezettségekről szóló) szabályait, az eljárási szabályokat pedig egy külön törvényben rögzítik. Erről Székely László szerint kormányzati döntésnek kell születnie, ahogy arról a régi elképzelésről is, hogy a telekkönyvezés a kormány alá rendelt hivataltól - a cégbíróságok mintájára - a bíróságok felügyelete alá kerüljön.

Nyitott kérdés az is, hogy közéleti kérdésekben fennmarad-e a média objektív felelőssége, vagyis be lehet-e perelni azt az újságot, amelyik tudósított egy, valaki számára sérelmes kijelentésről. Ez a kérdés az új médiaszabályozás megalkotásánál is felmerült, de akkor kormánypárti képviselők azt mondták: ezt a kérdést az új Ptk-ban kell rendezni. Székely László az [origo] érdeklődésére azt közölte: valóban "újra kell definiálni" a kérdést, de "ez idő szerint még nem lehet véglegesnek tekinthető megoldásról beszélni".

Látványos változás lesz, hogy a Ptk-ba önálló könyvként bekerülnek a gazdasági társaságok szabályai, amelyek ma külön törvényben (Gt.) találhatók. Székely László szerint ez "alapvetően jogpolitikai döntés" volt, amit hosszú viták előztek meg. A kormánybiztos ezzel "kihasználhatók a kódexjellegű jogalkotás előnyei", ez ugyanis lehetőséget ad a szakkifejezések egységesítésére, a tömörítésre és rövidítésre. Újítások várhatók a kereskedelmi szerződések szabályait is tartalmazó Kötelmi jog könyvben is.

Átnyomták Sólyomon, elbukott az Alkotmánybíróságon

Az országgyűlés 2009 szeptemberében fogadta el először az új Ptk-t, de az nem lépett hatályba, mert Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte. Az államfő nem találta kellően időtállónak a szöveget, amelyben számos hibát, ellentmondást és pontatlanságot is felfedezett. A parlament egynapos vita után novemberben - néhány változtatással - ismét elfogadta. Ekkor Sólyom már nem gyakorolhatott vétót, alá kellett írnia a törvényt.

A köztársasági elnöknek akkor adódott ismét lehetősége a vétóra, amikor a parlament elfogadta a Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvénycsomagot. Ezt 2009 végén ismét visszaküldte az országgyűlésnek. A parlament nem adta fel, újra elfogadta a Ptk.-t hatályba léptető jogszabályokat, amelyeket Sólyom kénytelen volt aláírni. A törvény első részének 2010. május 1-én kellett volna hatályba lépnie, de az Alkotmánybíróság megelőzte ezt: április 26-án megsemmisítette a hatályba léptető törvényt, mert az a testület szerint nem hagyott elég időt a felkészülésre, így sérült a jogbiztonság követelménye.

A második Orbán-kormány még tavaly nyáron döntött arról, hogy újra kell kezdeni a Ptk. kidolgozását, és újra felállította a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságot. A tavalyi kormányhatározat szerint az új Ptk. úgynevezett szakmai tervezetét szeptember 30-ig kell elkészíteni. Ez ősszel társadalmi egyeztetésre kerül, az országgyűlés pedig 2012 tavaszán kezdheti meg a tárgyalását.

KAPCSOLÓDÓ CIKK