"Olyan voltam, mint a kibelezett kenyér" - gondnokság alatt élő emberek Magyarországon

2011.07.17. 16:36

Nagyobb részben kizáró gondnokság alatt vannak azok az emberek, akik súlyos pszichiátriai betegségük miatt az ötvenes években egy dohánygyárból átalakított szentgotthárdi bentlakásos otthonba kerültek. A hosszú, sötét folyosóival, kettő-tíz ágyas termeivel és csoszogós, sokszor erős nyugtatókat kapó betegeivel kórház benyomását keltő intézet a fővárosé. Szentgotthárd 250 kilométerre van Budapesttől, ide kerülnek azok az emberek, akiknek elmeállapota annyira súlyos, hogy nem képesek az önálló életre, és nincs senkijük, vagy a családjuk nem tudja vagy nem akarja gondozni őket. Bánfi Gáborné megbízott igazgató szerint az intézetben a legtöbbször a halálukig maradnak a betegek, a 735 lakóból évente 2-4 ember kerül vissza a régi környezetébe.

A betegek költőpénzét a gondnokok az intézetnek küldik, és a gondnokság formájától függetlenül a pénzosztásra kijelölt napokon, hetente egyszer kapják meg az ápoltak - mondta az igazgatónő. A gyógyszerezéshez nem kell a gondnok beleegyezése, csak az orvosi beavatkozásokhoz. A hivatásos gondnokok néha meglátogatják a lakókat, de többnyire inkább az intézménnyel tartják a kapcsolatot, és leginkább a vagyonkezelés a feladatuk - magyarázta. A lakók többsége a szentgotthárdi gyámhivatal által kijelölt hivatásos gondnokokhoz tartozik. Ők sokáig csak ketten voltak, ami azt jelentette, hogy egy gondnokhoz mintegy kétszáz ember tartozott, holott törvény szerint ez a szám legfeljebb harminc lehet. A közelmúltban több hivatásos gondnokot is megbíztak, így már biztosítható a törvény által előírt szám.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor
Nehéz elhagyni az intézeteket (a fotó egy pszichiátriai otthonban készült)

A gyámhivatali ügyintézők szerint más-más jellegű feladat a bentlakásos intézetekben és az otthonukban élők képviselete. Erre utalt több, az [origo] által megkérdezett gondnok is, akik azt mondták, az intézetben lakók esetében kevesebb a munkájuk: nem kell orvosról, ellátásról gondoskodni vagy közüzemi számlákat befizetni. A gyámhivatal munkatársai azt mondták, ha a gondnokolt képes a véleménynyilvánításra, akkor meghallgatják akkor is, ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll. Ha a gondnok és a gondnokság alatt álló között nincs kölcsönös bizalom, akkor másik gondnokot rendelnek ki.

Ezzel együtt szerintük sokan nehezen fogadják el a gondnokság alá helyezést és azt, hogy nem rendelkezhetnek szabadon a pénzükkel és vagyonukkal. Megjegyezték, hogy minden eset más, vegyes a gondnokság alatt állók összetétele. Van köztük például olyan, aki valaha okleveles gépészmérnök volt, van főorvos, és olyan bírónő is, aki nemrégen még ítéleteket hozott, de akadt olyan ember is, aki a gondnokság alá helyezése előtt egy pofa sörért eladta a villáját és egy vagyont érő festményt.

A megkérdezett gondnokok egybehangzóan állították, hogy a gondnokság alatt élők gondolatai csak a napi kávé és cigaretta megvásárlása körül forognak, más vágyukat alig fejezik ki. A szentgotthárdi intézet igazgatónője szerint a politika alig érdekli a lakókat, így az sem okoz problémát, hogy a szavazásból kimaradnak, és eddig egy lakó sem jelezte, hogy szeretne gyereket vállalni - ami nem is lenne lehetséges, mert a szexuális életet élő nők "fogamzásgátlása megoldott".

A bíróságon többnyire "átmegy"

A szentgotthárdi gyámhivatal munkatársai szerint ritkán fordul elő, hogy valakinek "megszűnik a gondnokság alá helyezése". "Közel húsz éve vagyok itt, ezalatt talán háromszor fordult ez elő" - mondta egyikük. A pszichiátriai intézet igazgatója szerint a bíróság csak nagyon ritkán változtat a gondnokság fokán, egy körmendi hivatásos gondnok pedig - több forrásunkhoz hasonlóan - azt mondta, ha az orvos szakértő kimondja, hogy valaki nem képes az önállóságra, akkor a bíróságon általában "át szokott menni" a gondnokság alá helyezés.

Szentgotthárdon a pszichiátriai intézet igazgatónője szerint a bírósági felülvizsgálati eljárások úgy működnek, hogy az illetékes körmendi bíróság kiszáll, és Szentgotthárdon bonyolítja le az eljárásokat, naponta több ember ügyét is elintézve, de "a jogi képviselet itt is biztosított". A gondnokság alatt élő lakó Körmendre utaztatását az intézet nem tudná megoldani, hiszen egy nap négy-öt ügynél többet nem lehet elintézni.

"Én bevonnám a személyijüket" - egy hivatásos gondnok véleménye

Horváth Sándorhoz, aki hivatásos gondnokként dolgozik Budapesten, tartoznak budapesti, saját lakásban vagy szociális otthonban élő emberek, és van olyan, gondnokság alatt lévő ember is, aki például a szentgotthárdi pszichiátriai otthonban vagy a csákánydoroszlói fogyatékos otthonban él. Az irodájára érkezik mindannyiuk pénze, abból az otthonok térítési díját, vagy a hozzá érkeztetett közüzemi számlákat fizeti be először, a maradék - ha van egyáltalán - a gondnokoltak költőpénze. Van, aki hetente, van, aki naponta kapja meg tőle a pénzt, attól függően, hogy mennyire tud gazdálkodni vele. Az iroda intéz házi segítségnyújtást is, például megigényli az ebédet vagy a takarítást. Az ügyekről évente számadást és jelentést készít a gyámhivatalnak.

Horváth azt mondta, bár a gondnokoltak ezt többnyire nem látják be, a gondnokság intézménye megvédi őket. "Sokan, mielőtt gondnokság alá kerülnek, hiteleket, gyorskölcsönöket vesznek fel, trükkök áldozatává válnak, elverik a pénzt, hátralékokat halmoznak fel" - mondta. Szerinte jó, hogy a gondnok a betegek helyett dönthet, és nem értene egyet azzal, ha a kizáró gondnokságot megszüntetnék. "Én bevonnám a személyijüket, az ő érdekükben" - jelentette ki. A kilencvenes években ugyanis a cselekvőképtelennek nyilvánított embereknek még csak személyi lapjuk volt, 2001 után pedig olyan okmányt kaptak, amibe beleírták, hogy az illető gondnokság alatt áll, és a gondnok aláírása szerepelt az igazolványán. Néhány éve kapnak csak mindenki máséval megegyező személyi igazolványt. Horváth szerint a gondnokság alatt állást valamilyen formában jelző személyi azért lenne indokolt, mert előfordul, hogy a betegek még gondnokság alatt is fel tudnak venni egy telefonnal elintézhető gyorskölcsönt. "Mire a bíróságon bebizonyítom, hogy a gondnokság miatt a hitelfelvétele semmis, letiltják a nyugdíját" - fogalmazott.



"Az életéről van szó"

Bodor György, a Budapesti Orvos Szakértői Intézet szakértője szerint az ő munkájában nem irányelv, hogy minél enyhébb fokban korlátozzák a megvizsgált betegek, fogyatékosok vagy idősek önállóságát, a szakértő mindig a vizsgált személyek állapotát veszi figyelembe. Szerinte az általános jellegű korlátozás nagy előnye, hogy kisebb az esélye, hogy a beteg, idős vagy fogyatékos meggondolatlan döntése anyagi romláshoz vezessen vagy "véglegesen rossz élethelyzetbe hozza". Ha például csak az anyagi ügyei vitelében van korlátozva, az még nem menti meg attól, hogy házasság révén valaki megfossza a vagyonától. A házasság szerinte azért rizikós terület, mert nehezen lehet megmondani, hogy tényleg szerelemből házasodna a gondnokság alatt lévő, vagy például a betegségéből fakadó mániás állapot miatt, és lehet, hogy utóbb maga is megbánná a lépését.

Kövesné Kósa Zsuzsanna, a Fővárosi Bíróság (FB) tanácselnöke szerint kétségtelenül van egy formalizmusa a gondnokság alá helyezési eljárásoknak, hiszen nagy részben orvosi kérdésben kell dönteni, de a bíróság mindig lelkiismeretesen jár el. "A szakértő véleménye csak egy adat a perben, de mindig a bíró mérlegeli, hogy az illető állapota eléri-e azt a szintet, hogy már szükséges az autonómiájának a korlátozása" - fogalmazott. Szerinte másodfokon sokszor új szakértőt is kirendelnek, hogy még alaposabban megvizsgálják az ügyet, hiszen javulhat is az érintett állapota, emellett tisztában vannak vele, hogy "a fellebbező életéről van szó".

Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Aki ápolásra szorul, nem biztos, hogy gondnokra szorul

Egy fiatalember az édesanyja halála után "úgy döntött, hogy nem beszél", de tökéletes mentális állapotban volt - mondta a bírónő. Pusztán azért, mert nem beszél, döntéseket még képes hozni, és felmérni azok következményeit, állapította meg a bíróság Kövesné szerint. Jellemző eset, hogy idős szülőt vagy rokont a hozzátartozók azért akarnak gondnokság alá helyeztetni, mert félnek az örökség "elherdálásától" - mondta. Ilyenkor sem automatikusan indokolt a gondnokság, mert "lehet, hogy egy idős ember ápolásra vagy segítségre szorul, de ettől még nem válik cselekvőképtelenné" - fogalmazott.

Az FB tanácselnöke szerint ma már a korlátozó gondnokság alá helyezés a jellemzőbb a kizáróval szemben, legalábbis az FB-n. Utóbbihoz már teljes mozgás- és kommunikációképtelenség kell, "igazából félkóma állapot". A nemzetközi joggyakorlatban is egyre kevésbé létezik a Magyarországon még létező kizáró gondnoksághoz hasonló korlátozás, a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint pedig a korlátozás szükségességét inkább ügycsoportokra vonatkozóan kell vizsgálni - magyarázta. Az ügycsoportokra vonatkozó előírás a 2000-es évek elején született.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK