Becsületsértési ügyben bírálták felül Strasbourgban a magyar bíróságot

2011.07.19. 16:30

Megsértette a magyar bíróság egy újságíró szabad véleménynyilvánítási jogát, mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az ítélet szerint nem marasztalható el becsületsértésért az az újságíró, aki egy borteméket kritizált.

Nem találta megalapozottnak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azt az ítéletet, amelyben egy magyar újságírót egy bortermék becsmérléséért becsületsértés miatt elmarasztaltak. A strasbourgi székhelyű bíróság elismerte ugyan az érintett cégnek azt a jogát, hogy megvédje magát a rágalmazó állítások ellen. Ugyanakkor úgy vélte, különbséget kell tenni egy személy és egy cég hírnevének megsértése között, mivel az utóbbinak "nincs erkölcsi dimenziója".

Az európai emberjogi konvenció alkalmazásának felügyeletére létrehozott testület úgy értékelte, hogy az ügyben "nem igazolódott be meggyőzően annak szükségessége, hogy az újságírót megakadályozzák szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlásában".

Az ügyben szereplő újságírót, Uj Pétert, az Index.hu főszerkesztőjét a Tokaj Kereskedőház jelentette fel, miután a Népszabadságban 2008 legelején megjelent glosszájában a cég egyik olcsó borát a vulgáris jelzővel minősítette. A magyar bíróságok rágalmazásért, majd becsületsértésért is elmarasztalták Ujt, és az ítéletet tavaly a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta. Az újságíró ezt követően fordult a nemzetközi bírósághoz.

A kedden ismertetett ítéletben (amely nem végleges, mert a felek három hónapon belül még fellebbezhetnek ellene), a bíróság azt nyomatékosította, hogy az újságíró célja nem elsősorban a cég termékeinek becsmérlése volt, inkább az állami tulajdonlás hátrányaira kívánta felhívni a figyelmet. Az EJEB emellett úgy vélte, amit Uj Péter tett, olyan értelemben még közérdek is volt, hogy az újságírónak kötelessége az információk és ötletek továbbadása, "még akkor is, ha valamennyire túloz vagy provokál". Az EJEB szerint tehát a magyar bíróság döntése megsértette az újságíró szabad véleménynyilvánítási jogát.

Jóllehet Uj Péter beadványában nem támasztott anyagi követelést, a bíróság szerint az üggyel kapcsolatos költségeinek és kiadásának fedezése érdekében a magyar államnak 3580 eurót is fizetnie kell.

KAPCSOLÓDÓ CIKK