Ugyanannyi jelentkező, kevesebb hely

2011.07.21. 18:09

Gazdaságtudományt szeretnének tanulni a legtöbben, de kevesebb helyért versenyeznek, mint tavaly. Több lehet az orvos és az informatikus. A bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévest fogadnak szeptembertől.

Majdnem minden ötödik jelentkező (19,3 százalék) valamilyen gazdaságtudományi képzésre szeretne leginkább bejutni, tíz százaléknál többen választották első helyen a műszaki képzést (13,7 százalék), kilenc-tíz százalékkal nőtt a művészeti és művészetközvetítési képzésre jelentkezők száma 2011-ben. A társadalomtudományi és bölcsészettudományi karokat viszont kilenc-tíz százalékkal kevesebben választották a tavalyihoz képest (a bölcsészettudományi képzésre jelentkezők száma így is tíz százalék fölött maradt).

Csütörtökön este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási ponthatárokat, az információk először a Felvi.hu oldalon jelennek majd meg, de a Facebookon is közzéteszik a ponthatárokat, és aki kérte, az sms-ben kap majd értesítést. A ponthatárokat megtalálja az [origo]-n is este 8-tól, és élőben követheti, hogy milyen a hangulat a budapesti Millenárison tartott ponthatárváró bulin!

 

 

A menedzsment volt a legmenőbb

Nem rendeződött át jelentősen a legnépszerűbb egyetemi szakok listája tavalyhoz képest. Az idén a legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakot jelöltek meg elsőként (3694), második helyre szorítva a tavaly legnépszerűbb turizmus-vendéglátást (3622). A mérnök-informatikus képzés megtartotta a tavalyi harmadik helyét (2836), a gépészmérnöki képzés két helyet javítva idén a negyedik helyre ugrott (2576).

A pénzügy és számvitel idén is az ötödik legnépszerűbb szak lett (2512), a jogászképzés a tavalyi negyedik helyett idén a hatodik helyre került (2387). A top 10-ben ezek mellett az általános orvosi képzés (2216), a kommunikáció és médiatudomány (1979), a kereskedelem és marketing (1888), valamint a nemzetközi gazdálkodás (1847) kapott helyet. A top 20-ba bekerült a tavaly 21. helyezett anglisztika (1212), a nemzetközi tanulmányok pedig a tizennegyedik helyről a huszadikra csúszott vissza (1078). Részleteket itt olvashat.

Kevesebb hely, nagyobb verseny

Alapképzésre összesen 95 660-an, egységes, osztatlan szakokra (orvosi, jogász) 10 622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzésre pedig 25 506-an adtak be kérelmet (ugyanannyian, mint 2010-ben). A tavalyi 56 ezres felsőoktatási keretszámot az idén 53 ezer főre csökkentette a kormány. A bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévest fogadnak szeptembertől - ezeken a karokon valószínűleg magasabb lesz a ponthatár a tavalyihoz képest. Emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Fiatalok várják a ponthatárokat a Millenárison

2010-ben a legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetemen volt. A nemzetközi gazdálkodás szakon 462, nemzetközi tanulmányok szakon pedig 461 pont kellett a bejutáshoz. 2010-ben a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus és vendéglátás, illetve a mérnök-informatikus szakra is a BCE-n volt a legmagasabb a ponthatár (rendre 453, 446, illetve 446 pont), ennek eléréséhez legalább jeles érettségi és minimum egy nyelvvizsga kellett.

A gépészmérnöki képzésre jelentkezőknek a Budapesti Műszaki Főiskolán kellett elérniük a legtöbb pontot (372 pont). A jogászképzésre tavaly a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen volt a legmagasabb a ponthatár (431 pont), általános orvosi karra pedig a Semmelweis Egyetemen (434 pont). Jelenleg a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez minimum 200 pontot kell elérni.

Az ELTE a legjobb

2010 novemberében első alkalommal állította össze a magyarországi főiskolák és egyetemek abszolút rangsorát a korábbi oktatási minisztérium által létrehozott Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK). A legjobb hazai intézmények rangsorának készítésekor a hallgatók "minőségét" (jelentkezők száma, felvettek pontátlaga, nyelvvizsgával felvettek száma, OTDK-helyezések száma stb.), illetve az oktatók kiválóságát veszik figyelembe (egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos tanulók száma, habilitált oktatók aránya az oktatói karon belül).

 

 

Az abszolút rangsor alapján a legjobb hazai intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, amelynek Bölcsészettudományi Kara már négy éve vezeti a kari ranglistákat. Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem követi, az OFIK listáján harmadik Semmelweis Egyetem pedig évek óta az ország legjobb általános orvosi kara az egyetemi rangsorok alapján.

A legjobb minősítést kapott egyetemek voltak a legnépszerűbbek a hallgatók körében is. 2011-ben a legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, ezt követi a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem. Az összesített kari rangsorban a legjobb tíz kar között csak három vidéki székhelyű, főként a bölcsész- és orvostudományi karok állnak előkelő helyen.

A kormány tovább csökkentené a keretszámokat

Az oktatási kormányzat az elmúlt években a műszaki és tudományos képzést népszerűsítette, az államilag támogatott keretszámok emelésével igyekezett növelni a reálterületekre jelentkezők számát. A műszaki és az informatikai szakokon folyamatosan nőtt a jelentkezők száma, viszont a természettudományi és az agrár területeken nem.

A kormány gazdaságélénkítési terve szerint át kell alakítani az oktatási rendszert, a Széll Kálmán-terv 88 milliárd forint állami támogatást vonna meg a felsőoktatástól 2014-ig. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára az [origo]-nak adott korábbi interjúban elismerte, hogy felmerült egy terv, amely 2014-ig huszonötezres keretszámcsökkentéssel számol, de azt is kijelentette, hogy erről még nem született döntés, és a várható keretszámcsökkentés ellenére a diplomát szerzők számát nem akarja visszafogni a kormány.

KAPCSOLÓDÓ CIKK