Ügyvéd és értékbecslő is vádlott lehet a zalai hitelcsalások ügyében

Lezárta a két éve folyó nyomozást a Zala megyei rendőrség a megyében elkövetett ingatlanhitel-csalások ügyében, és 23 ember ellen javasolta az ügyészségnek a vádaemelést - olvasható a rendőrség honlapján. A nyomozást egy türjei férfi és társai ellen indították jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

Az adatok szerint a férfi 2007 novembere és 2009 januárja között Zalaszentgróton és vonzáskörzetében több lakóházat vásárolt különböző magánszemélyektől, egyenként másfél és hárommillió forint közötti áron, majd rövid időn belül, értéknövelő beruházás nélkül eladta azokat hozzátartozóinak, ismerőseinek, az eredeti vételár többszöröséért. Az ingatlanvásárláshoz a vevők banki hitelt igényeltek.

A férfi az ingatlanokat azzal a céllal vásárolta meg, hogy jelentősen felülértékelten, valótlan tartalmú, színlelt szerződésekkel hajléktalanoknak továbbértékesítse őket olyan módon, hogy vevői a vásárláshoz valótlan tartalmú kérelmek, értékbecslések felhasználásával hitelt igényeljenek egy banktól. A hitelek visszafizetésére az igénylőknek sem szándékuk, sem reális lehetőségük nem volt.

A valótlan tartalmú értékbecsléseket a bankkal szerződéses kapcsolatban álló cég ügyvezetője, egy értékbecslő készítette el, aki az ingatlanokat felülértékelte, azok értékét a tényleges forgalmi érték többszörösében állapítotva meg azért, hogy a bankok az ingatlanok vevőinek folyósítsák hiteleket.

A hiteligényléssel kapcsolatos teljes körű ügyintézést is az értékbecslő férfi által vezetett cég intézte. A benyújtott hitelkérelmek és valótlan tartalmú értékbecslések alapján a türjei férfi vevői és társai hat ingatlanra összesen 47,3 millió forint hitelt igényeltek, ebből 31,3 milliót a bankok folyósítottak is.

Az ingatlanok adásvételi szerződéseit minden esetben egy keszthelyi ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte, valótlanul rögzítve, hogy a vevők vételárelőleget fizettek. A szerződésekben azt is kikötötték, hogy a bank a hitel összegét az ügyvéd bankszámlájára utalja. Ezzel a megoldással tudták ugyanis biztosítani azt, hogy az átutalt hitelből az ügyvéd és az értékbecslő különböző összegekben részesüljenek.

Megalapozott a gyanúja annak is, hogy az értékbecslő a vizsgált időszakban több szabad felhasználású hitel igényléséhez is készített valótlan tartalmú értékbecslést, melyek alapján több magánszemélynek folyósított hitelt a bank ingatlanfedezet mellett, mindösszesen 25,5 millió forint összegben, valótlan tartalmú hitelkérelmi dokumentumok alapján.