Kiveszi a puskát a botcsinálta vadászok kezéből a kormány

2011.08.04. 9:44

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett annak a rendeletnek a kidolgozásában, amely szerint ezentúl az nem vadászhat majd, aki csak egy pár hetes tanfolyamon szerzi a vadászati engedélyét. A vadászkamara elnöke szerint manapság "levizsgázik az ember elméletből, lő egy párat korongra, és másnap mehet vadászni elefántra", ami nemcsak a környezetet károsíthatja, de veszélyes is: állítólag a hiányosan kiképzett vadászok miatt vannak vadászbalesetek.

"Egyértelmű, hogy ha valaki gépészképzettséget szerez valamilyen iskolában, nem kap vele automatikusan jogosítványt is" - ezzel a hasonlattal illusztrálta az [origo]-nak egy magas beosztásban dolgozó kormánypárti politikus a vidékfejlesztési tárca múlt heti rendeletmódosítását, amely szerint a jövőben nem vadászhatnak állami vadászvizsga nélkül azok, akik rövid tanfolyamokon szereztek bizonyítványt. A minisztérium hivatalosan azzal indokolta a szigorítást, hogy felkészületlenül senki ne kezdhessen vadászni, a tárcához érkezett visszajelzésekre hivatkozó közlemény szerint ugyanis az állami vizsgát megkerülő középfokú tanfolyamokon a hallgatók nem kaptak valódi felkészítést.

A vidékfejlesztési minisztérium eddig nem reagált az [origo] keddi megkeresésére, így egyelőre nem kaptunk választ arra, hogy a gyakorlatban mindez miben nyilvánult meg, illetve hogy jellemzően honnan érkeztek a negatív visszajelzések. A minisztérium egy a területhez értő, neve elhallgatását kérő munkatársa azonban azt állította: a közelmúltban gyakorta okoztak különböző súlyosságú vadászbaleseteket olyanok, akik megfelelő végzettség és vizsga nélkül vettek fegyvert a kezükbe (halálos vadászbalesetekből az elmúlt években évente 1-2 volt Magyarországon az MTI archívuma szerint).

Magyarországon vadászni vadászjeggyel lehet, amit vizsgán lehet megszerezni. Az állami vizsgát a Vadászkamara és a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezi állami tananyagból, állami vizsgakövetelmények alapján. Nem kell vadászvizsgát tenni azoknak, akik erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben vadászat vagy vadgazdálkodási tananyagból vizsgáztak, vagy felsőfokú vadgazálkodási szakirányú végzettséget szereztek.

A gondok a tisztségviselő szerint a néhány éve indult OKJ-s képzésekkel kezdődtek (az OKJ az Országos Képzési Jegyzék, amely tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket). A jellemezően fél vagy egy év, de esetenként még rövidebb idő alatt is elvégezhető, vadtenyésztő, illetve vadgazdálkodási technikusi tanfolyamokon végzők ugyanis mentességet kapnak az állami vadászvizsga alól, és automatikusan megkapják a jogosultságot a vadászat megkezdéséhez nélkülözhetetlen állami vadászjegy kiváltására.

"Másnap mehet vadászni elefántra"

"Ezeken a tanfolyamokon maximum korongra vagy céltáblára tanulnak lőni a résztvevők, és nem oktatják nekik a vadászathoz szükséges egyéb, elméleti ismerteteket sem. Attól, hogy valaki az átlagnál alaposabban ismeri például a vadgazdálkodás egy-egy területét, még nem felkészült ahhoz, hogy fegyvert vegyen a kezébe" - tette hozzá a minisztériumi dolgozó, aki szerint évente körülbelül 500-600, vadászként lényegében alkalmatlan jelentkező végzett az ilyen tanfolyamokon. Állítása szerint közülük sokan kifejezetten azért választották a kerülőutat a jogosultság megszerzésére, mert az állami vadászvizsgán korábban elhasaltak.

Ugyanezt erősítette meg az [origo] megkeresésére az Országos Magyar Vadászkamara elnöke is, aki elsősorban a biztonságos fegyverkezelés elsajátítását hiányolja a gyorstalpaló tanfolyamokról. "A hivatalos vadászvizsga letételéhez azelőtt fél évet el kellett tölteni fegyver nélkül, felügyelettel különböző vadászatokon, és több tíz óra lövészeti gyakorlat is kötelező volt. Ma viszont levizsgázik az ember elméletből, lő egy párat korongra vagy céltáblára a lőtéren, és másnap mehet vadászni elefántra" - magyarázta Feiszt Ottó, hozzátéve, hogy a vadászatokat szervezető megyei kamaráknak is gyakori tapasztalatuk, hogy "olyanok lövöldöznek összevissza, mások kárára a hajtásokon, akik nem is láttak még élő vadat".

"Nagyon trendi vadászni"

A kamara elnöke szerint nem csak az alap- vagy középfokú tanulmányaik után a képzéseken kikötő fiatalokról van szó. "Ma nagyon trendi vadászni, vadásztársaságban forgolódni, de a vele járó kötelezettségek már nem ilyen népszerűek. Van olyan, hogy valakibe 48 évesen üt bele a felismerés, hogy vadász szeretne lenni, a hosszadalmas felkészítéshez viszont már nem fűlik a foga, ezért befizet inkább egy gyorstalpalóra" - mondta az elnök, aki szerint Szlovéniában vagy Németországban csak az kaphat vadászjegyet, aki megfelelt a szigorú feltételeknek, és ez lenne a helyes út szerinte Magyarországon is.

A módosítást Feiszt Ottó szerint nem a kamara lobbizta ki a minisztériumnál, de a szándékkal maximálisan egyetértenek. Azt is helyesnek tartanák, ha a jövőben nemcsak az állami vadászvizsga meglétét vennék szigorúan, hanem akkreditálnák a speciálisan arra felkészítő (nem OKJ-s) tanfolyamokat is, és gyakorlatorientáltabbá tennék a képzéseket.

"Ez nem más, mint pénzlehúzás a kamara részéről" - állította az [origo]-nak Petró András, egy Békés megyei felnőttképző vállalkozás vezetője, aki szerint a rendeletmódosítás a nappali tagozaton tanuló diákokkal szúr ki, akiket például náluk 12 hónapon keresztül képeznek, de feltűnő, hogy még a főiskolákon, egyetemeken szerezhető vadgazda mérnöki végzettség sem elég a vadászengedélyhez. Petró egyetért azzal, hogy szigorításra van szükség, hiszen ő is hallott olyan helyekről, ahol két hét alatt vadászengedélyt lehet szerezni. Szerinte meg kellene határozni a minimális óraszámot vagy a képzés idejét, illetve a vadászkamara is küldhetne egy tagot az OKJ-s vizsgabizottságokba, hogy felmérje a tanulók tudását.

Petró különösen felháborítónak nevezte, hogy a képzőket nem kérdezték meg a módosításról. A szigorítással azonban a jelek szerint az OKJ-s képzéseket indító vállalkozások közül több is tisztában lehetett. Az interneten találtunk olyan hirdetéseket, amelyekben a cégek a "most végezze el, mert jövőre szigorítani fogják" szöveggel hirdetik képzéseiket.

Az állami vizsga kizárólagosságának kimondását a vidékfejlesztési tárca illetékese és a kamara elnöke szerint sem anyagi okok motiválták, a vadászvizsga ára ugyanis mindössze tízezer forint, így az is mindössze néhány millió forintot hozna, ha a hivatalos megmérettetésre az évi 5-600 végzős OKJ-s mindegyike jelentkezne.

"Helyre akarjuk állítani a vadászat tekintélyét"

A szigorítás lehetséges kezdeményezőit kutatva megkerestük Semjén Zsoltot, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökét, aki korábban is kezdeményezett már vadászati tárgyú törvénymódosításokat. A KDNP miniszterelnök-helyettese azt mondta, hogy ez esetben is volt köze a változtatáshoz. "Ha helyre akarjuk állítani a vadászat tekintélyét, akkor a vadászatnak magán kell kezdenie a szigorítást. Ehhez mindenképpen az az első lépés, hogy csak az vadászhasson, aki komoly tanfolyam után komoly vadászvizsgát tett" - mondta Semjén, aki szerint a lépésnek nemcsak a vadászbalesetek megelőzése szempontjából van jelentősége.

"Nem úgy működik, hogy kimegyek, és semmi nem számít alapon, lövök egy süldőt. Ismerni kell az ökológiai egyensúly szempontjait, az élőhelyeket vagy alkalom adtán fel kell ismerni és figyelembe kell venni a vadbetegségeket. Súlyos következménye lehet, ha valaki ezekkel nincs képben" - mondta Semjén, hozzátéve, hogy szerinte nemcsak a vizsgáztatás, de a megfelelő minőségű felkészítés érdekében a tanfolyamindítás jogát is a területi vadászkamaráknak kellene magukhoz vonniuk a mostani számtalan magánvállalkozástól.

Ilyen módosítás a minisztérium szakértője szerint egyelőre nincs napirenden, az [origo] által megkeresett vadásztársasági vezetők és az állami vadászvizsgára felkészítő cégek vezetői közül azonban többen is azt mondták: már régóta "rebesgetnek ilyet".

Az OKJ-s tanfolyamok, illetve a vadászengedély megszerzése régóta visszatérő vitatéma a vadászattal foglalkozó internetes oldalakon is. Van például olyan hozzászóló, aki szemfülességével kérkedett a többiek előtt, amiért heti egyalkalmas, alkalmanként kétórás, állami vizsgát kiváltó gyorstalpalóval szerzett vadászati jogosultságot, a legtöbben azonban már évekkel ezelőtti bejegyzéseikben is a rendszer megszüntetéséért kardoskodtak. A Magyar Vadászlap egyik írásának szerzője például azzal érvelt a szigorítás mellett, hogy "mutogathat nekem bárki bármilyen OKJ-s bizonyítványt vagy oklevelet, ha egy disznóhajtáson vagy más társasvadászaton egy ilyen hézagos tudású mellém húzza a sorszámát, akkor úgy fogom érezni magam, mintha orosz rulettet játszanék, pedig, ellentétben Petőfivel, ha választani lehet, én azért inkább ágyban, párnák közt halnék meg".

KAPCSOLÓDÓ CIKK