Sosemvolt híd és lézerfegyverek emlékét is törli a nagytakarítást kezdő kormány

Havi ezerforintos nyugdíjemelésről, soha meg nem épült budapesti hídról, vakító lézerfegyverekről és pornográf irodalom terjesztéséről szólnak többek között azok az országgyűlési határozatok, amelyeket el akar törölni az Igazságügyi Minisztérium. Összesen 865 határozatot helyeznének hatályon kívül a jelenleg érvényes 1719 közül, aztán rendet tesznek a törvények között is.

A 2010 májusa előtt született összesen 1719 országgyűlési határozat közül 865-öt eltörölne a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A KIM a parlamenthez országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be azon országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről, amelyek a minisztérium szerint fölöslegessé váltak (a javaslatot és az érintett határozatok listáját itt találja meg).

A KIM az úgynevezett Magyary Program keretében nagytakarítást végez a magyar jogszabályok között - szaknyelven deregulációnak nevezik a folyamatot -, a döntést részben a bürokrácia csökkentésével indokolja a minisztérium. Először az országgyűlési határozatokat nézte át a KIM Gál András Levente közigazgatási államtitkár vezetésével, ezután a kormányhatározatok, majd a magasabb szintű jogszabályok, törvények következnek.

A KIM által összegyűjtött országgyűlési határozatok legnagyobb része azért vált feleslegessé, mert például kinevezésekről, stratégiák megalkotásáról, nemzetközi szerződések aláírásáról, kormányjelentések elfogadásáról rendelkezett, vagyis röviddel megszavazása után hatályát vesztette azzal, hogy rendelkezését megvalósították. A KIM automatikusan javasolja az 1990 előtti összes határozat hatályon kívül helyezését - ez összesen 171 darab -, és további 694, 1990-2010 között keletkezett határozat esetében ugyanezt kéri a parlamenttől.

A Galvani úti Duna-híd és nyugdíjemelés havi 1000 forinttal

A hatályon kívül helyezésre szánt határozatok között változatos döntések bukkannak fel. Van például olyan, amely a klónozás magyarországi tilalmáról rendelkezik, egy másik, 2000-es határozat az olajügyek kivizsgálásáról, sok másik pedig társadalmi problémákra keresi a választ. Ilyen például a "textil- és ruházati, valamint a bőr- és cipőipar súlyos helyzetére" megoldást kereső határozat, vagy egy 1991-es határozat, amely részletesen rendelkezett a nyugdíjak mértékéről és megemeléséről, például arról, hogy 1991-től havi ezer forinttal kell megemelni a saját jogú nyugellátások összegét.

Egy, 1992 májusában szültetett határozat "a Lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósításáról" rendelkezett, azaz jóváhagyta a - napokban Rákóczi híddá átnevezett - Lágymányosi híd építését megvalósító programot úgy, hogy azt a rajta futó kétirányú villamospályával együtt kell megépíteni. "Az országgyűlés támogatja a Fővárosi Közgyűlés 1991. május 16-i 588-589. számú határozatát, amely célul tűzte ki egy második - a Galvani úti - híd megépítését is" - olvasható a határozatban.

Már nincs szükség a hídról döntő határozatra

A Lágymányosi hídon máig nem megy át a villamos, a Galvani-hídról pedig csak akkoriban lehetett hallani. A kilencvenes évek elején az országgyűlésben többször volt szó a hídról, Kuncze Gábor például 1992-ben az SZDSZ-frakció nevében támogatta a főváros déli részére tervezett hidak építését, igaz, Ráday Mihály, akkor szintén SZDSZ-es képviselő egy másik felszólalásában marhaságnak nevezte az ötletet. A Galvani úti hídhoz nemcsak a hidat kellett volna megépíteni, hanem az oda vezető utakat is.

Meglepő aknák, vakító lézerfegyverek és a hunok

A határozatok közül több háborúkról szól: van, amelyik az öbölháborúról, több későbbi a délszláv háborúról, a 2000-es években pedig Irakról és Afganisztánról. A legtöbb ilyen döntéssel a parlament hozzájárult, hogy Magyarország szövetségesei igénybe vegyék a légterét, katonai létesítményeit. Egy 1996-os határozat a gyalogsági aknák betiltásáról rendelkezett. A parlament felkérte a kormányt, hogy "erősítse meg az Egyes Hagyományos Fegyverekről szóló Egyezmény (CCW) 1996. május 3-án elfogadott, az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló módosított II. jegyzőkönyvét, illetve a vakító lézerfegyverekre vonatkozó IV. jegyzőkönyvét."

A KIM listájában szerepel az a határozat is, amelyet a parlament a 2001. szeptember 11-i támadások után hozott a szükséges intézkedésekről, valamint az országgyűlés részvétét nyilvánította. "Mi, a Magyar Országgyűlés tagjai megdöbbenéssel értesültünk az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosai elleni terrortámadásról. (...) Bizonyosak vagyunk benne, hogy az amerikai nép a szabadságért és az emberi jogokért vívott harc iránti elkötelezettségében megerősödve viseli el ezt a rettenetes csapást. Nekünk, mint a szabadságszerető, a demokratikus rend és jogállam mellett elkötelezett nemzetnek állást kell foglalnunk a történtekről" - olvasható többek között a határozatban.

2001. szeptember 11. után részvétet nyilvánított a parlament

Felbukkan a listában egy 2003-as határozat is, amely hatályon kívül helyezte a Nemzetőrség létrehozásáról szóló rendelkezést. A Nemzetőrség felállítását Simicskó István akkor fideszes képviselő kezdeményezte még 2001-ben. Úgy képzelte, hogy a szervezet önálló fegyveres erő lesz, ahová minden sorköteles fiatalnak be kell vonulnia néhány hónapos kiképzésre, és amely a katasztrófavédelmi feladatokat látná el például árvíz vagy nagy havazás esetén. Erről 2001-ben született is egy határozat, de az új, MSZP-SZDSZ-kormány idején, 2003-ban ezt hatályon kívül helyezték, hiába tiltakozott Simicskó. A Nemzetőrség felállításának még az előkészületei sem kezdődtek el 2003-ig.

A Fidesz egykori szívügyeit sem kíméli a KIM

A maguk idejében nagy politikai vihart kavaró vagy nagy horderejű ügyekben született határozatok hatályon kívül helyezését is javasolja a KIM. Ilyen például a magyar EU-csatlakozási szerződést megerősítő határozat vagy a Gyurcsány Ferenc nevéhez fűződő 100 lépés program megvalósításáról szóló beszámoló elfogadása. Hatályon kívül helyezné a KIM azt a határozatot is, amely Orbán Viktor és Semjén Zsolt kezdeményezésére a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidiíjról szóló népszavazás kiírására utasított.

Gyurcsány Ferenc 2005 tavaszán jelentette be a Száz lépés programot

A tandíjas népszavazáson kívül számos másik, népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló határozat is szerepel a KIM listáján. Várhatóan hatályon kívül helyezik majd azokat a határozatokat, amelyek a bunyevácok, illetve a hunok kezdeményezését utsították el - mindkét csoport nemzeti kisebbséggé szeretett volna válni. Ugyanez történik majd azzal a 2004-es határozattal is, amely a kettős állampolgárságról szóló népszavazást döntötte el.

Két határozatból a helyi önkormányzatok konfliktusaira is következtetni lehet: 1992-ben és 2004-ben is előfordult, hogy határozattal kellett feloszlatni egy település önkormányzatát. Előbb Tiszaderzsen, ahol akkoriban annyira elmérgesedett a viszony a képviselőtestületben, hogy megbénult a település működése, Tápiószelén pedig véletlenül túl sok képviselőt választottak be a testületbe, emiatt alkotmányellenesen tudott volna csak működni a település.

A Vietnami Demokratikus Köztársaság, a pornó és a szennyirodalom

A 171, 1990 május előtt született határozat között is változatos rendelkezések találhatók. Van például olyan, amelyik "a pornográfia és szennyirodalom nyilvános terjesztésének tiltására irányuló népi kezdeményezésről" rendelkezik, egy másik állást foglal "a chilei katonai junta terrorjáról", egy pedig "a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a délkelet-ázsiai agresszióval kapcsolatos üzenetéről".

A magyar országgyűlés határozatot hozott 1957-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ dolgozóihoz, politikusaihoz és közéleti személyiségeihez, a tudomány és kultúra képviselőihez, valamennyi ország parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban is, ez is máig hatályban van. Éppúgy, ahogy egy 1971-es határozat a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megválasztásáról, vagy egy másik a Varsói Szerződéshez való csatlakozásról.

Kádár János vezette 1956-58 között a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt

A Varsói Szerződés ügye 1990 után is többször előkerült: 1990 nyarán még úgy döntött az országgyűlés, hogy a szervezet Politikai Tanácskozó Testületébe a magyar miniszterelnököt küldi meghatalmazottként. Egy évvel később deklarálta egy határozat, hogy a Varsói Szerződés felbomlott: "a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási szerződés (...) hatályának megszüntetéséről" hozott döntést.

A múlt azonban még 1995-ben is visszaköszönt az egyik határozatban: ekkor döntött úgy a parlament, hogy megerősíti az együttműködést és a baráti kapcsolatokat Magyarország és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság között. És 2002-ből is előkerült egy hasonló: ekkor mondta fel egy határozat végleg azt a szerződést, amely a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti barátsági és együttműködéséről rendelkezett.