Orbánék szűrőjén még nem ment át a vihart kavaró felsőoktatási terv

2011.08.04. 17:04

Orbán Viktor kormányfőnek és több miniszternek is látnia kell az új felsőoktatási törvény koncepcióját, mielőtt a tervezeten a közigazgatási államtitkárok elvégeznék az utolsó simításokat, és a kormány elé kerülne a dokumentum - tudta meg az [origo]. Az államtitkárok értekezlete azért nem vette napirendre a koncepciót, mert hiányoztak az ehhez szükséges politikai döntések. Az általunk megkérdezett rektorok remélik, hogy heteken belül velük is egyeztet majd az oktatási államtitkár, mielőtt a kormány elé terjeszti a koncepciót, mert többen "minden eddiginél szigorúbbnak" tartják.

Nem jutott át a felsőoktatási törvény Hoffmann Rózsa államtitkársága által készített koncepciója a döntéshozatali folyamatban fontos szerepet betöltő közigazgatási államtitkári értekezleten (kát), mert nem születtek meg időben a szükséges politikai döntések - a koncepció számos pontja ugyanis ilyen döntéseket igényel. Kormányzati forrásból származó információnk szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel és több miniszterrel is kellett volna még egyeztetnie Hoffmann Rózsának a közigazgatási államtitkárok ülése előtt, ez a találkozó azonban nem jött létre.

A Magyar Nemzet csütörtökön egy meg nem nevezett informátorra hivatkozva azt írta, hogy a kát nem találta kellően megalapozottnak a felsőoktatási koncepció egyes pontjait, az nem volt alkalmas minden szempontból tárgyalásra. Ugyanakkor az [origo] a Nemzeti Erőforrás Minisztériumából (Nefmi) származó értesülése szerint a kát nem fogalmazott meg kritikát a tervvel szemben, mert nem is tárgyalta azt, hanem levette a napirendről a politikai döntések hiánya miatt.

A kormány munkaterve alapján még szeptemberig van idő az egyeztetések lefolytatására. Az eredeti tervek szerint augusztus közepén tárgyalta volna a tervezetet a kabinet.

Az oktatási államtitkárságnak az után kellett új felsőoktatási koncepciót kidolgoznia, hogy egy áprilisi kormányülésen Orbán Viktor visszadobta Hoffmann Rózsa tervezetét. A miniszterelnök állítólag két órán át sorolta a tervezettel kapcsolatos kifogásait, és a hatástanulmányokat, illetve a háttérszámításokat hiányolta az anyagból (erről itt olvashat). A KDNP-s vezetésű oktatási államtitkárság felsőoktatási terveit tavaly év végi első bemutatásuk óta számos kritika érte, többek között Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa, vagy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József részéről.

"Nem szerencsés vitát gerjeszteni"

Információink szerint a Nefmiben nem értik, miért és hogyan szivárgott ki megint éppen a felsőoktatási törvény tervezete, ugyanis számos, előkészítés alatt álló anyag kering a minisztériumok között, mégis csak kevésnek a részletei jutnak a nyilvánosság elé rendszeresen. Az államtitkárság szerdai közleményében úgy reagált az információkra, hogy "nem szerencsés, hogy egyes médiumok szakmai vitákat gerjesztenek olyan, kidolgozás alatt álló dokumentumokról, amelyekhez rendszerint illetéktelenül jutnak".

Mire jó a közigazgatási államtitkári értekezlet?
Az Antall-kormány alatt felállított közigazgatási államtitkári értekezlet (kát) minden egyes kormányzati előterjesztést megvitat, és csak úgy kerülhet egy anyag a kormány elé, hogy azt az államtitkári értekezlet javasolja. A testület ülésein a minisztériumok első számú közigazgatási vezetői vesznek részt, és korábban a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára vezette, jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára elnököl. A kát minden előterjesztést megvitat, akár jelentősebb változásokat is végrehajthat, de le is veheti a napirendről az előterjesztéseket, és visszaküldheti az adott minisztériumnak, hogy dolgozza át. Az államtitkári értekezlet által megtárgyalt és elfogadott előterjesztéseket benyújtják a kormánynak. A kabinet a kormányülésen dönthet a tervezetről.



A felsőoktatási koncepció legújabb tervezete szerint, amelyről a Népszabadság írt először (erről itt olvashat), 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból. Az oktatási államtitkárság tervezete megváltoztatná a felvételi rendszerét, szűkítené az egyetemek autonómiáját, csökkentené a hallgatók létszámát nemcsak a munkaerő-piaci szempontból kevésbé keresett képzéseken, hanem az orvosképzésben vagy a természettudományos képzésben is, illetve egyetemeket szüntetne meg. Emellett a magánegyetemek és magánfőiskolák csak "különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben" kapnának állami támogatást.

Nem egyeztettek a rektorokkal

Meglepte az [origo] által megkérdezett rektorokat az új koncepció tervezete. Többen azt mondták, hogy a tervezetben "található több olyan kritikus pont", amely a korábbi konzultációkon nem hangzott el. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta az [origo]-nak a koncepcióról, hogy "az elmúlt hetekben nem volt erről egyeztetés, az új felsőoktatási tervezetet a rektorok nem ismerik".

Az [origo] által megkérdezett többi rektor, akik a hivatalos tájékoztatás előtt újsághírek alapján nem kívánták nyilvánosan kommentálni a tervezetet, ezt azzal egészítették ki, hogy azt remélik, hogy még az előtt leül velük az oktatási államtitkárság, hogy a koncepció a kormány elé kerül. Az egyik fővárosi intézmény vezetője azt mondta, hogy "arról azért jó lenne hallani, hogy mennyivel lesz kevesebb a pénz, mekkora létszámcsökkentést tervez a tárca, és egyáltalán hogyan gondolja pontosan az egyetemek mozgásterét".

"Minden eddiginél szigorúbb"

Több rektor a kiszivárgott hírek alapján úgy látja, hogy a koncepció minden eddigi verziónál szigorúbb: "rosszul járnak az autonómiájukat féltő egyetemek és főiskolák, a magánfőiskolák és a felvételizők is". Egyikük szerint "újra lehet gondolni az egyetemi autonómiát, de túlzás, hogy szinte minden lényeges kérdésben az állam dönt".

A koncepció szerint a Nemzeti Felsőoktatási Rendszerben (NFR) a kormány dönt az állami felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, kapacitásának szakmai, földrajzi eloszlásáról, intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról. Ugyanígy dönt a költségvetésből finanszírozott képzések kereteiről és a kutatások támogatásáról, valamint a kizárólag önköltséges képzések arányairól, az önköltség mértékéről. A rektorok kinevezésében az államnak egyetértési joga lenne. A tervezet szerint az állam azt is meghatározná, hogy milyen piaci szolgáltatók működjenek az intézményekben: "a kollégiumok, menzák és büfék központi irányítása lehetővé teszi egy állami cég létrehozatalát".

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Új elem, hogy a tervezet szerint a jelenleginél jobban kettéválasztanák az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzést. A felsőoktatási intézményekben ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott vagy csak költségtérítéses képzés lehetne, így - a jelenlegi gyakorlattal - szemben nem tanulhatnának együtt a fizető és nem fizető hallgatók. Az egyik rektor szerint ez "ahhoz a torzuláshoz vezethet, hogy az egyik egyetemen csak államilag fizetett, a másikon csak önköltséges hallgatók képzése folyna". Ez szerinte hosszú távon torzíthatja az egyetemek és szakok közötti versenyt.

"Mit kellene még produkálnia a Corvinusnak?"

Intézmények megszüntetését is tartalmazza a koncepció, mert a tervezet 2012-től a jelenlegi huszonkilenc állami felsőoktatási intézmény helyett már csak huszonhattal számol. A Szolnoki Főiskolát például már a Kecskeméti Főiskola részeként említi a koncepció, és nem szerepel az anyagban a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sem. Az intézményi kategóriák átalakításával (újra megkülönböztetnének tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát) más egyetem vagy főiskola is megszűnhet. A Népszabadság szerint például a Budapesti Corvinus Egyetem megmaradása sem biztos.

"Jó lenne, ha a kormány a félreértések elkerülése végett egyszer és mindenkorra kimondaná, hogy a Corvinus megmarad" - mondta az [origo]-nak Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. A kritériumok alapján legalább négy karnak kell alkotnia egy egyetemet, amelyből egy kart bizonyosan leválasztanak az új Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára.

Mészáros Tamás azt mondta, hogy a közigazgatástudományi kar mellett hat kar alkotja az egyetemet, és akkor "lehetnek veszélyben, ha további karokat vonnának el tőlük". A Corvinus rektora ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az idei felvételi ponthúzásnál az államilag finanszírozott képzésben a három legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bejutáshoz. A rektor azt mondta: "Mit kellene még produkálnia a Corvinusnak ahhoz, hogy a kormány végre kimondja, hogy tartósan fennmarad az egyetem?"

KAPCSOLÓDÓ CIKK