Akikkel példálózhat a Gyurcsányt bíróság elé küldeni akaró Fidesz

2011.08.08. 13:15

A Fidesz jogilag is felelősségre vonná az ország eladósódásáért felelős szocialista miniszterelnököket, és ugyan erre külföldön is többen felkapták a fejüket, az utóbbi években indultak hasonló eljárások más országokban is. Izlandon a bankrendszer csődje miatt került bíróság elé a korábbi miniszterelnök, Ukrajna előző kormányfőjét pedig azzal vádolják, hogy egy gázszerződéssel károsította meg az országot.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője két hete jelentette be, hogy felelősségre vonná Gyurcsány Ferencet és a többi volt szocialista miniszterelnököt, amiért kormányzásuk alatt jelentősen megugrott az államadósság. A fideszes politikus szerint a parlament alkotmányügyi és számvevőszéki bizottságai fogják megvizsgálni, hogy a jelenlegi törvények alapján bíróság elé lehet-e állítani Gyurcsányékat az ország eladósításáért.

Szijjártó  Péter hozzátette, ha a jogszabályi környezet erre nem ad lehetőséget, akkor kérni fogják, hogy a két testület gondoskodjon arról, "a jövőben ez így legyen". Hozzátette, hogy erre alkalmat ad - az adósságféket is magában foglaló - új alaptörvény elfogadásából adódó jogszabály-alkotási kötelezettség.

A kérdéses időszakban a leghosszabb ideig Gyurcsány Ferenc vezette a kormányt, és felelősségét már múlt vasárnap megállapította az államadósság növekedését vizsgáló kormánypárti és jobbikos képviselőkből álló parlamenti albizottság jelentése, amely szerint az "elkövetett bűn" olyan súlyos, hogy meg kell vizsgálni nem csak a politikai, de a jogi felelősség kérdését is. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter pedig múlt szerdán a Hír TV-nek azt mondta, hogy szerinte "megfelelő bizonyítékok esetén" a jelenlegi büntető törvénykönyv alapján is felelősségre lehetne vonni volt miniszterelnököket például közpénzek hűtlen, illetve hanyag kezeléséért (amiért 2002 és 2010 között a GDP 53 százalékáról 80 százalékra nőtt az államadósság).

A miniszterelnökök számonkérése ellen tiltakozott az MSZP, és az ügynek nemzetközi visszhangja is lett. A Financial Times (FT) című brit gazdasági lap pénteken arról írt, hogy a magyar ellenzék szerint a tervezett perekkel a Fidesz a rivális szocialisták "szétzúzására" készül.

Amennyiben Gyurcsányékat valóban sikerül bíróságon elítélni, az az FT szerint "nemzetközi precedenst teremtene arra, hogy politikusokat büntetőjogi felelősségre vonhassanak a politikájuk következményei miatt". Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ugyanakkor múlt héten azt mondta, hogy más országokban is folyik eljárás korábbi politikai vezetők ellen, hasonló okokból. Az FT és az Economist című brit lap is úgy látja, hogy a magyar kormány hasonló számonkérést tervez, mint ami Ukrajna vagy Izland korábbi vezetői ellen folyik nem kevés botrány kíséretében.

A gázra ráfizető ukrán

Az Economist szerint kézenfekvő a párhuzam a magyar számonkérési tervek és az Ukrajnában jelenleg is folyó, hasonló jellegű per között. Julia Timosenkót, az előző ukrán miniszterelnököt éppen pénteken tartóztatták le az ellene folyó per bírósági tárgyalásán, és bilincsben vezették el, mert az ügyészség szerint többször megsértette a bírósági eljárás szabályait (erről itt olvashat). A 2004-es ukrán narancsos forradalom vezéralakját azzal gyanúsítják, hogy országa számára rendkívül előnytelen gázüzletet kötött Oroszországgal a parlament megkérdezése nélkül, ami tragikus hatással van az ukrán gazdaságra.

Oroszország és Ukrajna között 2009-ben mélyült el a súlyos gázválság, amely Európa jelentős részén gázhiányt okozott. A válság azért robbant ki, mert Oroszország az addig rendkívül kedvezményesen eladott gáz árát jelentősen megnövelte, Ukrajna pedig válaszul leállította a rajta keresztül Európába irányuló gázszállítást. A válságnak végül az vetett véget, hogy Timosenko aláírt egy új szerződést, amely alapján 2010-től az ukránok is piaci áron, a korábban fizetett ár többszöröséért veszik az orosz gázt. Ezt gázpiaci elemzők már akkor is úgy értékelték, hogy Ukrajna számára a korábbinál sokkal előnytelenebb szerződést kötött, vagyis nem tudott mit kezdeni az orosz nyomással.

Forrás: AFP/Szergej Szupinski
Timosenko a tárgyaláson

A gázvita lezárásának módját már 2009-ben is kritizálták Timosenko ellenfelei, mivel az ukrán gazdaság jelentős része alapult az olcsó orosz gázra, és nem lehetett látni, miből fogja az ország kifizetni a megnövekedett terheket. Miután pedig Julia Timosenko veszített a választáson, bíróságon is megkezdődött a számonkérés.

Az eljárás ugyanakkor Timosenko és hívei szerint politikai jellegű koncepciós per, amelynek egyetlen célja, hogy az ellenzéki vezér ne indulhasson a következő választáson. Timosenko ezért is próbálta akadályozni az eljárást: megkérdőjelezte a bíró függetlenségét, sértegette a bíróságot és a tanúkat, és még felállni sem volt hajlandó, amikor a bíró kérdéseket intézett hozzá. Miután bilincsben vitték el pénteki tárgyalásáról, hívei a rohamrendőrökkel is összecsaptak, és nem maradt el a nemzetközi visszhang sem: az Egyesült Államok kormánya Julia Timosenko ellenzéki politikus, volt kormányfő azonnali szabadon engedésére szólította fel az ukrán hatóságokat, a kijevi amerikai nagykövetség pedig szombat este közölte, hogy Timosenko őrizetbe vétele nemzetközi aggodalmat vált ki az ukrajnai jogalkalmazással kapcsolatban.

A bankcsődbe belebukó izlandi

A másik európai miniszterelnök, aki országának gazdasági problémái miatt bíróság elé állt, Izlandot vezette a 2008-as pénzügyi világválságig. Geir Haarde a Reuters hírügynökség jelentése szerint gondatlanság vádjával állt bíróság elé június elején, miután tavaly a parlament megszavazta, hogy bíróságon vonják felelősségre a politikust.

2008-ban Izland három legnagyobb bankja omlott össze a válság kezdetén, miután nem tudták kifizetni hatalmas adósságaikat. Haarde 2006-tól 2009-ig volt Izland miniszterelnöke, abban az időszakban, amikor a bankok még rohamléptekben terjeszkedtek. A politikust azzal vádolják, hogy nem tette meg a megfelelő lépéseket a bankok pénzügyi összeomlásának elkerülése érdekében, nem zabolázta meg a bankokat, és a minisztereit sem tájékoztatta arról, hogy mekkora különbség alakult ki az ország gazdaságának és bankrendszerének méretei között.

Forrás: AFP/Kristinn Ingvarsson
Geir Haarde ártatlannak vallja magát

A válság óta Izland gazdasága ugyan újra stabilizálódott, mert a skandináv országok és a Nemzetközi Valutaalap is segítséget nyújtott neki, az ország azonban továbbra is viseli az összeomlás következményeit. A korábbi 2 százalékos munkanélküliség például közel 8 százalékra nőtt - írja a Reuters.

A miniszterelnök június elején ártatlannak vallotta magát, és komédiának nevezte az ügyet, amely szerinte Izland történetének első politikai indíttatású pere. Haarde akár két év börtönt is kaphat, ha bűnösnek találják, de a bíróság felfüggesztett börtönt is kiszabhat, ha megállapítják Haarde felelősségét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK