Több mérnököt szeretne a kormány, mégis kevesebbet fognak képezni

Fideszes politikusok korábban hevesen tiltakoztak minden olyan terv ellen, amely csökkentette volna az államilag pénzelt felsőoktatási keretszámokat, a kiszivárgott információk szerint ugyanakkor most épp erre készül a kormány. Annak ellenére képeznének kevesebb mérnököt, hogy az álláspiaci adatok alapján épp belőlük van a legnagyobb hiány. Igaz, a bölcsészeknél és a jogászoknál még jobban lefaragnák a kereteket.

"Magyarországon a felsőoktatás a jövőben a mérnökképzés felé fog elmozdulni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök június végi németországi látogatásán, amikor az Opel vezetőinek bemutatta a magyar felsőoktatás átalakítására vonatkozó terveket. A kormányfő akkor arról beszélt, hogy az Opellel való együttműködést Magyarország a termelés mellett az oktatás területére is ki akarja terjeszteni.

Az [origo] birtokába került felsőoktatási keretszámtervek szerint, amelyeket az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvény koncepciójához csatolt, ez azt jelenti, hogy bár az egyetemeken arányában több mérnököt képeznek majd, mint bölcsészt, közgazdászt vagy jogászt, a következő években mégis kevesebb államilag finanszírozott helyet hirdetne meg a kormány. A tervezetben szereplő táblázat szerint ugyanis a műszaki területen 2014-ig az államilag támogatott helyek harmincszázalékos csökkentését tervezi az államtitkárság. A műszaki képzés keretszáma a 2011-es 10 050-ről három év alatt 6800-ra csökkenne.

A felsőoktatási koncepció legújabb tervezete szerint, amelyről a Népszabadság írt először (erről itt olvashat), 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból. Az oktatási államtitkárság tervezete megváltoztatná a felvételi rendszerét, szűkítené az egyetemek autonómiáját, és csökkentené a hallgatók létszámát. Mint arról beszámoltunk, a koncepció még azért nem került a kormány elé, mert kormányzati forrásból származó információnk szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel és több miniszterrel is kell még egyeztetnie Hoffmann Rózsának a tervezetről. A kormány munkaterve alapján még szeptemberig van idő az egyeztetések lefolytatására, addig a keretszámok is változhatnak.

A Széll Kálmán-terv is a műszaki képzés mellett

"Ha tovább sorvad a műszaki képzés, elapadhat a feldolgozóipar munkaerő-utánpótlása. A versenyszférában a műszaki végzettségűek iránt nőtt meg az igény" - ez áll a márciusban bemutatott Széll Kálmán-tervben, amely ugyan ír az államilag támogatott hallgatók számának csökkentéséről, de hangsúlyozza, hogy a műszaki és reálismeretekre a jelenleginél nagyobb arányban van szükség.

Ennek ellenére a műszaki képzéshez hasonlóan a természettudományos képzésnél is harmincszázalékos csökkentést tervez az oktatási államtitkárság. 2011-ben ezen a területen 5200 államilag finanszírozott helyet hirdetett meg a kormány, 2014-re 3500-at tervez az államtitkárság. Pedig Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár július közepén az MTI-nek adott interjújában azt mondta, hogy "egy ország gazdasági húzóerejét alapvetően a műszaki és természettudományok határozzák meg". A kormány ezért az államtitkár szerint "fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben".

Megkérdeztük az oktatási államtitkárságot, hogy a korábbi nyilatkozatokkal ellentétben miért tervezi mégis a keretszámok jelentősebb csökkentését ezeken a területeken. Az államtitkárság azt válaszolta, hogy "a felsőoktatási keretszámokról minden évben kormányhatározat rendelkezik, a keretszám meghatározása nem része a felsőoktatási törvénynek". Az államtitkárság hozzátette, hogy "a munkaanyagok jellemzője, hogy különböző modellszámításokat tartalmaznak, hibás értelmezésük pedig téves következtetések levonásához vezethet".

	2011	2012	2014	Létszámcsökkenés (2011-2014)
Műszaki terület	10 050	9000	6800	3250
Természettudományok	5200	4700	3500	1700
Orvos- és egészségtudomány	4600	3800	2850	1750
Bölcsészettudomány	4100	2600	1900	2200
Gazdaságtudomány	4900	2500	1900	3000
Összes államilag finanszírozott hely	53 450	40 000	30 000	23 450

"Csökkenthető és védett képzések"

A felsőoktatási koncepcióhoz csatolt melléklet szerint szintén keretszám-csökkentést tervez az államtitkárság az egészségügyi oktatás területén is. Az idén 4600 diákot lehetett felvenni orvosi, illetve egyéb egészségügyi képzésre, jövőre ez a szám több mint tizenöt százalékkal csökkenne. 2014-ben pedig a tervek szerint mindössze 2850 főt lehetne felvenni ilyen képzésre, ez az ideinél negyven százalékkal kevesebb.

A bölcsészettudományok és a gazdaságtudományok területén még nagyobb, ötven-hatvan százalékos vágásra készül az államtitkárság. A koncepcióhoz csatolt táblázat szerint 2014-ben az országban összesen 1900-1900 államilag finanszírozott helyet hirdetnének (idén a bölcsészettudományoknál 4100, a gazdaságtudományoknál 4900 állami hely volt). Az államtitkárság ezekhez a területekhez megjegyzésként odaírta, hogy "csökkenthető", míg a műszaki, a természettudományos és az informatikai képzésnél a "védett" megjegyzés szerepel.

2014-ben tehát a tervek szerint arányaiban több állami helyet hirdetne meg a kormány a mérnököknek és a természettudósoknak, mint 2011-ben, de az általános csökkentés miatt összességében kevesebb ilyen végzettségű diák kerül majd ki az egyetemekről és főiskolákról. Az egyik álláskereső portál, a Jobinfo.hu 2011. első negyedéves adatiból ugyanakkor épp az derül ki, hogy a jelenleginél is sokkal több mérnökre, illetve informatikusra lenne szükség Magyarországon. Az oldal adatai szerint a legjobb alkupozícióban a műszaki, informatikai végzettséggel rendelkezők vannak jelenleg, a kínált állások 23 százaléka ezeken a területen várja az önéletrajzokat (erről itt olvashat).

Pokorni májusban a csökkentés ellen volt

Az államtitkárság az államilag finanszírozott helyeknél összesen több mint negyvenszázalékos létszámcsökkentéssel számol 2014-ig. A 2011-es 53 450 hallgató helyett ugyanis a tervek szerint jövőre negyvenezer, három év múlva már csak harmincezer államilag finanszírozott diák kezdhetné a tanévet. A törvénytervezet erről azt írja, hogy "az államilag finanszírozott felvételi keretszámok az ország teherbíró képességével, a munkaerőpiac kívánalmaival (...) és a felvételiző korosztályok demográfiai mutatóival összhangban kerülnek meghatározásra".

A Fidesz oktatáspolitikusai az elmúlt években tett nyilatkozataikban ellenezték az állami keretszámok legkisebb csökkentését is. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a parlament oktatási bizottságának elnöke például idén májusban kijelentette, hogy nem csökkentené a felsőoktatásban tanulók számát (erről itt olvashat). "Nem az a megoldás, hogy az egyetemi helyek szűkítésével a feltörekvő középosztálybeli családokat visszakényszerítsük a szakképzésbe" - mondta Pokorni, aki szerint nem a felsőoktatási helyek szűkítése a jó megoldás, és a diplomát minél szélesebb körben reálisan elérhető célként tűzné ki a gyerekek elé. Kerestük Pokorni Zoltánt, hogy megtudjuk, támogatja-e majd az oktatási államtitkárság koncepcióját, de nem értük el.

Sió már nincs a keretszámcsökkentés ellen

Korábban Pokornihoz hasonlóan nyilatkozott a keretszámszűkítésről Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője, aki 2006 szeptemberében közleményében azt írta, hogy "az államilag támogatott keretszámok csökkenése azt is jelenti, hogy a Gyurcsány-kormány évente tizenháromezer gyereket terel majd át a költségtérítéses képzésbe, ahol a fizetendő összeg akár az évi két és fél millió forintot is elérheti". Sió László akkor kijelentette, hogy "a hallgatók számának csökkentését - ne legyenek kétségei senkinek - pillanatokon belül követi majd az oktatók leépítése".

2014-re majdnem felére csökkenne a meghirdetett állami helyek száma

Sió László most azt mondta az [origo]-nak, hogy egyelőre nem látta a felsőoktatási törvény koncepciójának legújabb tervezetét, de szerinte "a keretszámokat nem önmagukban kell nézni". Sió szerint az adott évben meghirdetett keretszámok mellett vizsgálni kell, hányan érettségiznek abban az évben, és a kormány a közoktatásban hogyan növeli a felvételizők esélyegyenlőségét. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint "az a fontos, hogy ne legyen olyan változás, amely anyagi okok miatt korlátozza a felsőoktatásba való bejutást. Ha ez a keretszámok csökkentésével, de például a diákhitel kiegészítésével vagy egy új ösztöndíjrendszerrel érhető el, az is megfelelő megoldás lehet".

Sió szerint "a célban kell megegyezni, és ehhez kell megtalálni a lehetséges eszközöket, nem pedig fordítva". Sió azt mondta, hogy egy esetleges állami keretszámcsökkentésnek nem kell együtt járnia az oktatók tömeges leépítésével, ha az összes hallgató létszáma nem változik. Szerinte a felsőoktatás legnagyobb megtakarítási lehetősége nem az oktatók létszámának csökkentésében áll, hanem a kapacitások és az ellátandó feladatok összehangolásában, illetve a PPP-s fejlesztések miatti adósságok átalakításában. "Ezt a problémát felerősíti a potenciális hallgatók létszámának néhány éven belül - demográfiai okokból - bekövetkező jelentős csökkenése, ami a legnagyobb kihívást jelenti a felsőoktatás számára" - mondta Sió.