"A második Csányi Sándor akart lenni" - Kocsis István ütközetei a Gyurcsány-korszakban

2011.08.22. 6:29

Lenyomta Kóka Jánost, büszkélkedett befolyásos kapcsolataival, és egy szűk bizalmas kört épített ki maga körül Kocsis István egykori MVM-vezér, akit most korábbi döntései miatt hűtlen kezeléssel gyanúsít a rendőrség. Kocsis a Gyurcsány-kormányt tette felelőssé az óriáscéget ért károkért, de vajon mi is zajlott valójában a színfalak mögött a hatalmi játszmákban?

"Egyértelműen bizalmi kapcsolatban" állt egymással az a négy ember, akiket a Magyar Villamos Művek (MVM) 2006 és 2008 közötti szövevényes ügyei miatt gyanúsított meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egy, a vállalat akkori belső viszonyait ismerő forrás szerint. A névtelenséget kérő forrás szerint a legtitokzatosabb szerepe Szász Andrásnak, az akkori vezérigazgató, Kocsis István tanácsadójának volt, aki 2007 elején bukkant fel, és rendszeresen "járogatott be" Kocsishoz. "Rajta kívül nem volt ilyen ember. Soha nem indokolták, hogy Szász mivel foglalkozik, és tényleges munkájukról semmit nem lehetett látni" - tette hozzá a forrás (Szászról itt olvashat bővebben).

Az MVM gyanús ügyeit 2009 óta vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda a múlt héten hallgatta ki Kocsis Istvánt és Szász Andrást, aki Kocsis szerint az MVM nemzetközi terjeszkedési stratégiájának megvalósítását segítette. Így Molnár László volt vezérigazgató-helyettessel és Varga-Sabján Lászlóval, az MVM érdekeltségéhez tartozó Paksi Atomerőmű törzskari és humánpolitikai igazgatójával már négy gyanúsítottja van az ügynek.

Az MVM-ügy lényege, hogy az állami tulajdonú óriásvállalat különböző jogcímeken és szerződések alapján nagyobb összegeket utalt ismeretlen hátterű offshore cégekhez. A pénz jelentős részét azóta sem kapták vissza, illetve nem kapták meg a szerződésben szereplő ellenszolgáltatásokat. Az MR1-Kossuth Rádió értesülése szerint Kocsist két ügylet miatt gyanúsították meg. Az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore cég az MVM befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást, a másik ügylet pedig egy Milánóban bejegyzett cégnek nyújtott kölcsön, amelyet az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. Az MVM offshore ügyleteiről itt olvashat bővebben.

Gyanúsítotti kihallgatása után Kocsis közleményt adott ki, amelyben többek között azt írta, hogy "nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél", ha az általa irányított vezetés a helyén marad, és a regionális terjeszkedést célzó stratégiai beruházásait nem állítják le menesztése után. Kocsis 2009-ben az Indexnek adott interjújában azzal érvelt az offshore ügyletek mellett, hogy a terjeszkedési célterületként meghatározott balkáni országokban "bizonyos üzletszerzésnek 'alkotmányos költségei' is vannak", és szerinte hasonló ügyeket az "offshore konstrukció nyilván jobban kezel". Ezzel szokatlan nyíltsággal utalt arra, hogy egyes ügyletekhez kenőpénzre lehetett szükség, de részleteket nem mondott, és a mostani kihallgatása után is jelezte, hogy a közleményen túl nem akar nyilatkozni.

Csak tárgyalásokig jutott

"Sem az akkori, sem a mostani MVM-ben senki nem gondolta komolyan, hogy ezek mögött az ügyletek mögött tényleges befektetési szándék lenne" - mondta a Kocsis és a többi gyanúsított viszonyát leíró MVM-es forrás. Szerinte az akkori menedzsment is csak a 2009-es belső vizsgálat után értesült az offshore ügyletekről, mert Kocsis és köre "megkerülték a rendes céges döntési folyamatokat". Példaként erre azt hozta fel, hogy az MVM-nek a dolgozók üdültetésével foglalkozó részlege csak Kocsis menesztése után szerzett tudomást arról, hogy a cég 2008 januárjában 4,3 millió eurós kölcsönt nyújtott horvátországi leányvállalatának az MVM munkavállalóinak üdültetéséhez.

A belső vizsgálatról és a nyomozásról kiszivárgó információk szerint a Niker d.o. nevű cégnek 2032 decemberi lejárattal nyújtott kölcsön célja hivatalosan az volt, hogy színvonalas üdültetést biztosítsanak az MVM dolgozóinak. A Niker ebből a pénzből 3,5 millió eurót fizetett a Jadran Investments Limited nevű cégnek, amely szerződést kötött a vodicei Hotel Bili Kamen nevű szálloda haszonbérletéről, de 2008 júliusában a Niker és a Jadran közös megegyezéssel szerződést bontottak. Kocsis leváltása után az MVM visszakövetelte a bérleti díjat, de a Jadran nem fizetett.

"A felügyelőbizottság, az igazgatóság és a közgyűlés megkerülésével lehetett csak ezeket véghezvinni" - mondta a forrás, aki azt állította, hogy azóta sem került elő olyan dokumentum, amely alátámasztotta volna, hogy a pénzmozgások mögött tényleges üzleti stratégia lett volna. Szerinte semmilyen piacelemzés, szakmai vagy megvalósítási dokumentum nem készült, amely a Kocsis által említett nemzetközi terjeszkedési terveket szakmailag megalapozta volna.

Forrás: MTI/Beliczay László
Kocsis István jelenleg a BKV vezérigazgatója

Az MVM egyik akkori, névtelenséget kérő felügyelőbizottsági tagja azt mondta az [origo]-nak, hogy Kocsis részéről kommunikációs fogás összekötni a nemzetközi terjeszkedési terveket a hűtlen kezeléssel, mert "semmi közük egymáshoz". Szerinte Kocsis sokat beszélt a regionális terjeszkedés lehetőségéről, de egy-két tárgyalást leszámítva ennek semmilyen eredménye nem látszott. "Az pedig eléggé evidens, hogy ha egy vállalat növekedni akar, akkor terjeszkednie kell" - tette hozzá. Azt mondta, kézenfekvőnek tűnt, hogy a Balkánon terjeszkedjenek, de ehhez szerinte sem a pénzügyi háttér, sem a megfelelő felkészültség nem volt adott.

Egy szintén név nélkül nyilatkozó akkori igazgatósági tag szerint Kocsis rendszeresen beszámolt külföldi tárgyalásairól, de ezeket lehetőségként vázolta, döntéshozatalig nem jutottak el. A forrás a külföldi terjeszkedés kérdését a vállalat harmadik-ötödik legfontosabb célkitűzéseként jellemezte. Azt mondta, az MVM stratégiája leegyszerűsítve a nagyrészt állami kézben lévő cseh CEZ energetikai vállalat modelljét akarta utánozni, amely alapvetően a sikeres balkáni terjeszkedésével Európa egyik legnagyobb energetikai cégévé nőtte ki magát. "A Kocsis előtti menedzsmentnek nem volt határozott jövőképe, Kocsis viszont karakteres figura, aki nagyon erősen lobbizott a céljaiért" - mondta, hozzátéve, hogy a pénz hiánya és a menedzsment véges erőforrásai miatt csak partnerekkel közösen jöhetett volna szóba egy külföldi befektetés.

Egy másik MVM-es forrás szerint a stratégia sokkal inkább arra volt felépítve, hogy egy erős nemzeti céget kell felépíteni. "Ez volt a fókuszban, a régióra elég kevés figyelem jutott. A terjeszkedéssel ténylegesen nem is történt semmi, és nemigen lehet mondani, hogy egy horvátországi szállodabérlés jelenti a stratégiát" - mondta a forrás. Az ügyet ismerő források szerint az ambiciózus Kocsis komoly eredményeket ért el az MVM élén, ugyanis kinevezése évében, 2005-ben még veszteséges volt a cég, amit 2006-ban nullszaldóssá tett, míg 2007-ben már 42 milliárdos adózás előtti eredménnyel zárt a vállalat.

"Szeretett volna második Csányi lenni"

Ambiciózus tervei miatt ugyanakkor több konfliktusa is volt Kocsisnak, amelyeknek szerepük volt a menesztésében is több forrás szerint. "Szeretett volna a második Hernádi [Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója] vagy második Csányi [Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója] lenni" - mondta egy, az MVM és az akkori kormány kapcsolatát jól ismerő forrás. Kocsis több interjújában is mondta korábban, hogy az OTP-hez és a Molhoz hasonló regionális szereplőt szeretne csinálni az MVM-ből. Több korábbi újságcikk és nyilatkozat szerint az OTP-vezérrel személyesen is jó kapcsolatokat ápol Kocsis.

Egy Kocsis szándékait ismerő forrás szerint az egykori MVM-vezér az ehhez vezető út egyik fontos állomásának a Mavir megszerzését tartotta. Az átviteli rendszerirányító és az áramellátás fizikai infrastruktúráját tulajdonló Mavir 2006-ban került az MVM-hez az SZDSZ-es Kóka János által vezetett gazdasági minisztériumtól. "Óriási háború volt a Mavirért, de Kocsisnak sikerült megszereznie a minisztériumtól, ami korábban nem sikerült senkinek" - mondta a forrás, aki szerint az ügyben erősen lobbizó Kocsist ebben egyértelműen támogatta a Fidesz is, amely meg is szavazta az erről szóló törvényjavaslatot.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Kocsis és Gyurcsány a 2005-ös újságíróbálon

Annak az időszaknak egyik befolyásos szabad demokrata politikusa szerint az SZDSZ-es vezetésű gazdasági tárca azért vesztette el a csatát, mert a Fidesz, az MSZP és az MVM is ugyanazon a platformon volt. A forrás azt állította, hogy az ügyben hosszas egyeztetések után jutott közös nevezőre az SZDSZ- és az MSZP-frakció, de megállapodásukat "csizmával rúgta szét" az MSZP által 2005-ben benyújtott, parlamenti konszenzussal megszavazott törvényjavaslat.

"Támogatandónak találtuk, hogy a Richterhez, az OTP-hez és a Molhoz hasonlóan egy regionális szereplőt csináljanak az MVM-ből, de túl nagy árnak láttuk azt, hogy ezért mesterségesen pumpálják fel a szervezetet" - mondta a szabad demokrata forrás. "Az MVM annak idején egy 'nemzeti champion' szerepét akarta magának" - mondta a politikus, és ezzel a leírással egyetért több más, az akkori történéseket ismerő forrás.

"Túljátszotta magát"

Bár 2005-ben még az MSZP is amellett volt, hogy a Mavir az MVM-hez tartozzon, egy Kocsis leváltásának részleteit ismerő forrás szerint Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő elsősorban azért menesztette Kocsist, hogy a Mavirt leválasszák a túl erőssé váló MVM-ről. Kettejük konfliktusát jelzi Kocsis közleménye is, amelyet múlt heti gyanúsítotti kihallgatását követően adott ki. Bár Gyurcsányt nem nevezte meg, feltehetően rá gondolt, amikor menesztését "politikai retorzióként" jellemezte. Kocsis azt is írta, hogy az "önös kormánypolitika" miatt keletkezett a vagyoni hátrány az MVM-nél.

Egy, az akkori MVM és a kormányzat viszonyát jól ismerő forrás szerint az állt a háttérben, hogy Kocsis "túl fontosnak gondolta magát, és az indokoltnál többet nyüzsgött a politika táján". "Azt gondolta, hogy nélküle már a miniszterelnök sem vehet levegőt. Túl gyakran kereste a minisztereket, annak érdekében, hogy nagyvállalatot csináljon" - mondta a forrás.

"Szeretett azzal kérkedni az igazgatósági üléseken, hogy a miniszterelnökkel vagy miniszterekkel találkozik" - mondta Kocsisról egy akkori igazgatósági tag. "Túljátszotta a szerepét, és ilyenkor a hatalom meg szokta mutatni, hogy hol a helye" - jelentette ki az akkori MVM és a kormányzat közös ügyeire rálátó forrás, aki szerint ennek a magyarázata az is, hogy "egy szinttel lejjebb", a BKV vezérigazgatójává nevezték ki. "Nem lett kegyvesztett. Fontos ember, de aktivitása unalmassá válhatott a másik oldalon" - utalt arra, hogy miért menesztette Kocsist Gyurcsány.

KAPCSOLÓDÓ CIKK