A főbíró támadta meg az Alkotmánybíróságon a büntetőeljárási törvényt

2011.08.24. 15:44

Alkotmányellenesnek tartja a Legfelsőbb Bíróság elnöke a büntetőeljárási törvény júliusban elfogadott módosítását, ezért az Alktománybíróságon támadta meg a jogszabályt. A módosítás indoka az eljárások gyorsítása volt, de a meghosszabbított őrizet, illetve az ügyvédek kizárása az első 48 órában még a kormányoldalon is vitákat váltott ki. 

Az Alkotmánybírósághoz fordult Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke a büntetőeljárási törvény egyes pontjai alkotmányellenességének megállapítását kérve. Az LB büntetőkollégiuma már júliusban, a törvény módosítása elfogadása előtti napokban kiadott 32 oldalas véleményében jelezte, hogy álláspontja szerint több ponton alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény parlamenti végszavazásra váró módosítása. Baka András most ennek megfelelően az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben.

A törvénymódosító javaslatot a parlament alkotmányügyi bizottsága nyújtotta be, de Balsai István, a testület leköszönő, szeptember 1-i hatállyal alkotmánybíróvá választott fideszes elnöke szerint a Legfőbb Ügyészség elképzelései alapján készült. A törvénymódosítás célja az indoklás szerint az eljárások gyorsítása, többek közt azzal, hogy az úgynevezett kiemelt ügyekben több ponton korlátozza a gyanúsítottak és a védőügyvédek jogait, és lehetőséget ad az ügyészségnek, hogy ne a területileg illetékes, hanem az általa választott bíróságon emeljen vádat.

A javaslat a kormánypártok soraiban is vitákat váltott ki, több változat is született a módosítására. A végül elfogadott törvényben bent maradt a legtöbbet vitatott rendelkezése is: ez alapján az ügyészség a kiemelt ügyekben 48 órán át megtilthatja a gyanúsítottak és védőik találkozását, illetve a nyomozók 72 helyett 120 órán át tarthatják őrizetben a gyanúsítottakat, a nélkül, hogy bíróság elé állítanák őket. A módosított törvényt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.

Az [origo]-nak korábban nyilatkozó jogászok és nyomozók szerint a szabályok szigorítása, különösen a 120 órás őrizet arra lehet jó, hogy megpuhítsák, beismerő vallomásra vagy valamilyen alkura kényszerítsék a gyanúsítottakat. Ez azonban veszélyes taktika is lehet, a büntetéstől túlságosan félő gyanúsítottak vallomása ugyanis nem mindig megbízható (részletekről itt olvashat).

KAPCSOLÓDÓ CIKK