WikiLeaks: Hiába ácsingóztak a paksi atomra az amerikaiak

2011.08.28. 9:06

Jó lehetőségeket láttak az amerikaiak több magyar beruházásban is azok szerint a diplomáciai táviratok szerint, amelyeket szerdán hozott nyilvánosságra a WikiLeaks, de egyelőre semmi jele, hogy közelebb kerültek volna hozzájuk. Az egyik a Paksi Atomerőmű bővítése, amelyben az oroszok komoly vetélytársai lehetnek az amerikai érdekeknek, a másik projekt pedig egy nanotechnológiai fejlesztés, amely azonban bedőlni látszik.

Magyar nanotechnológiai kutatások és sokmilliárdos atomerőmű-bővítés is szerepel azokban a szerdán nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratokban, amelyeket a budapesti amerikai nagykövetség küldött Washingtonba, és amelyekben arról van szó, hogy milyen lehetőségeik vannak amerikai cégeknek Magyarországon. A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumokban az a közös pont, hogy Oroszországnak is vannak érdekeltségei mindkét, az amerikaiakat érdeklő területen.

A Paksi Atomerőmű bővítése már régóta napirenden van Magyarországon, és az előzetes becslések szerint 5,1-5,9 milliárd euróba kerülhet, ami 1387-1604 milliárd forintnak felel meg. Az amerikaiakat elsősorban az érdekelte a dokumentumok szerint, hogy milyen esélyekkel és főleg milyen versenytársak mellett indulhatnak a valószínűleg 2012 elején kiírandó tenderen.

A magyar nanotechnológiával kapcsolatban pedig az amerikai nagykövetség jelentést tett egy olyan magyar kutatóintézetről, amelyet miniszteri szintű orosz-magyar megállapodással hoztak létre még 2006-ban, de a közös munkának már vége, a nagy reményekkel létrehozott magyar-orosz közös cég pedig bedőlt.

"Nyilvánvalóan ott van a politika mögötte"

"Meglepődtem, hogy ilyenről diplomáciai távirat készül" - mondta az [origo]-nak Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, akitől több mondatot is idéznek a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló amerikai táviratban. Aszódi ugyanakkor kérdésünkre azt állította, "fogalma sincs", honnan szedték az általa mondottakat. "Sokszor beszélek energiapolitikáról, atomenergiáról, előadások után is rendszeresen odajönnek hozzám kérdezni, külföldiek is" - mondta.

A távirat szerint "jelentős lehetőségek" adódhatnak amerikai cégek számára a magyar atomerőmű bővítése során, de azt is megjegyzi, hogy a magyar atomszektort orosz cégek uralják, és ez erős versenyt ígér minden szóba jöhető pályáztatásnál. Aszódi szerint a levél jól összefoglalja a magyar atomenergetika helyzetét, és azért írhatták, hogy ezzel "felrázzák" az amerikai cégeket, hogy észrevegyék a Magyarországon adódó lehetőségeket.

A dokumentumban Aszóditól szerepel egy olyan idézet, miszerint Magyarországon a legtöbb energetikai területet érintő nagyobb döntés mögött "gazdasági és politikai játszmák" állnak, valamint az, hogy a tender nyitott lesz mindenki számára, de politikai játszmává fog válni. A dokumentum végén az amerikaiak megjegyzik, hogy egyetértenek Aszódi véleményével, és szerintük a kormány szava a szakmai kritériumok mellett meghatározó szerepet fog játszani a végső döntésben.

"Ez egy nagy dolog, nagy beruházás, nyilvánvalóan ott van a politika mögötte" - mondta Aszódi az [origo]-nak a paksi bővítésről. Szerinte három ok miatt is érdekelt a kormány az ilyen pályázatok végkimenetelében. Először is a beruházás mérete miatt, amely hatással lehet az energiapolitikán túl a nemzeti gazdaságpolitikára is. Szintén fontos a szakértő szerint, hogy "ellentételezések is lehetnek", azaz ha valamelyik ország technológiája megnyeri a pályázatot, akkor adhatnak mellé egy másik beruházási csomagot is egy másik területen, amely így szerinte már kormánykompetencia. Aszódi szerint ráadásul a paksi bővítést egy állami tulajdonú cég, az erőművet működtető MVM intézi, ezért a stratégiai döntésekbe a kormány természetszerűleg beleszólhat.

Amerikaiakat és oroszokat is meghallgatott a kormány

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter utoljára júniusban nyilatkozott az erőmű bővítéséről, akkor azt mondta, hogy ősszel lesz végső kormánydöntés a bővítésről, addig pedig a döntéshozatal minden lényeges eleme nyilvánosságra fog kerülni. "Fukusima után ez különösen fontos" - mondta Fellegi a márciusi japán földrengés és szökőár által okozott nukleáris balesetre utalva.

Az országgyűlés 2009. március 30-án fogadta el nagy többséggel (6 ellenszavazattal és 10 tartózkodással) azt a határozatot, amely "előzetes, elvi hozzájárulást ad (...) a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez". A Paksi Atomerőmű tulajdonosa, az MVM ez alapján indította el a Lévai-projektet, amelynek célja, hogy előkészítsék az új atomerőmű építését (az országgyűlési határozatban ez nem szerepel, de a tervek szerint az erőmű két, egyenként ezer megawattos blokkból állna).

Forrás: MTI/Simó Endre

Felleginek egy országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából az derül ki, hogy az egyeztetések is megkezdődtek: már tavaly szakmai konzultációkat tartottak a szóba jöhető francia, orosz, amerikai és dél-koreai gyártó cégekkel, amelyek bemutatták saját blokkjaikat. Fellegi januárban személyesen találkozott Szergej Kirijenkóval, az orosz Roszatom vezérigazgatójával, márciusban pedig Kovács Pál helyettes államtitkár tárgyalt Jean-Hugues Perreard-ral, a francia Areva elnökhelyettesével a tervezett bővítésről. Az [origo] pénteken megkérdezte a minisztériumtól, hogy milyen amerikai cégekkel egyeztettek, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Kérdéseinket a budapesti amerikai nagykövetségnek is elküldtük, de egyelőre onnan sem érkezett visszajelzés.

Magyar-orosz kutatási együttműködés is érdekelte az amerikaiakat

Az amerikai nagykövetség nemcsak Paks után érdeklődött, hanem részletesen utánajárt a magyar nanotechnológiai kutatásoknak is. A 2009-ben küldött távirat szerint kettő vagy három olyan kutatási és fejlesztési technológia van, amelyben "jelentős magyar tudományos és intézményes érdekek" vannak. A dokumentum szerint ebben az a kulcselem, hogy "ezeknek a szektoroknak a hasznára válna egy partnerkapcsolat amerikai vállalatokkal, hogy kereskedhessenek a technológiákkal".

A távirat "az orosz kapcsolat a nanotechnológiai intézetnél" címmel részletesen foglalkozik a miskolci Bay Zoltán Közalapítvány nanotechnológiai kutatóintézetével. Az intézetet egy orosz-magyar együttműködési megállapodás alapján hozták létre. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2006-os magyarországi látogatásának időpontjában a magyar és az orosz szakminiszter írta alá a két ország nanotechnológiai együttműködési programjáról és a miskolci innovációs központ létrehozásáról szóló megállapodást.

A WikiLeaks által kiszivárogtatott távirat hivatkozik a nanotechnológiai intézet akkori vezetőjére, aki szerint az együttműködés célja egy orosz gyártmányú mikroszkóp tesztelése és fejlesztése volt. "Annak ellenére, hogy Magyarország megvásárolta az orosz gyártmányú mikroszkópot és más orosz felszereléseket is, az orosz kormány nem járult hozzá tőkével az intézet működéséhez" - áll a táviratban.

Az amerikaiak által idézett magyar kutató, Bíró László szerint ennek az volt az oka, hogy az oroszok sokkal inkább a felszerelések eladásában voltak érdekeltek, és nem a közös kutatásban. Az [origo] pénteken sikertelenül próbálta elérni Bíró Lászlót a Magyar Tudományos Akadémián, ahol tudományos tanácsadóként dolgozik. Az amerikai nagykövetség azt írta a táviratban, hogy nincs okuk kételkedni Bíró véleményében, és hozzátették, hogy a kutatóintézet az orosz szándékok, illetve azok hiányának ellenére is képes lehet nanotechnológiai központtá válni.

Az oroszoknak más elképzeléseik voltak

"Az orosz-magyar kormányközi megállapodás keretében létrehozott, Bay-NANO kutatóintézet működésének célja a közös kutatás és az elért kutatási eredmények közös hasznosítása volt" - mondta az [origo]-nak a magyar-orosz kutatási együttműködésről Felde Imre, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány megbízott főigazgatója. Felde szerint az intézet beindítását követő második évben egyértelművé vált, hogy a miskolci székhelyű intézetben folyó kutatási témákhoz kapcsolódóan az orosz fél a szakmai konzultációkon kívül a mélyebb szakmai feladatok megoldásában nem kíván részt venni.

Forrás: MTI/Vajda János

Az együttműködés elején azonban mindkét fél bizakodóan gondolkodott, ezt mutathatja az is, hogy nem sokkal a kutatóintézet megalakítása után már egy magyar-orosz vegyes vállalatot is létrehoztak Miskolcon a nanotechnológiai kutatás-fejlesztésben elért eredmények hasznosítására. A miskolci székhelyű, 50 millió forint törzstőkéjű Nanovo Kft. alapító okiratát Káli Sándor, Miskolc polgármestere, Halmai Gyula, a Miskolc Holding Zrt. igazgatóságának elnöke, valamint Viktor Alekszandrovics Bikov, a Nanotehnologia MDT és Anatolij Szuhoparov, az Angstrem-T Co. vezérigazgatója írta alá.

A 2007-ben létrejött társaságban 51 százalékos tulajdoni hányaddal bír a miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Miskolc Holding Zrt., a társaság két orosz tulajdonosa a Nanotehnologia MDT és az Angstrem-T Co. lett. A magyar-orosz együttműködés széthullását támasztja alá az is, hogy a cég tulajdonosai közül 2009 májusában kilépett a Miskolc Holding Zrt., pár hónapra rá pedig az Opten céginformációs adatbázis szerint a törzstőkét is lecsökkentették, 50 millió forintról a minimális 500 ezer forintra, "a társaság veszteségeinek rendezése érdekében". A cég tulajdonosai között jelenleg két orosz és egy magyar cég van, utóbbinak azonban egy orosz származású férfi a tulajdonosa, aki a Nanovo vezető tisztségviselője is egyben. A cégnek 2010-es mérlegeredményei szerint nem volt árbevétele, csak költségei, így az évet veszteségesen zárta.

Hetente jönnek külföldi delegációk

"A tudományos együttműködés bizonyosan nem azért jött létre, hogy az oroszok ezen a csatornán keresztül értékesítsék a műszereiket" - mondta Felde Imre a WikiLeaks dokumentumokban szereplő állításokról. Azt is elmondta, hogy a Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet egy közbeszerzési eljárás keretében valóban vásárolt egy nanoszkópot és öt darab úgynevezett nanoedukátort az oroszoktól, melyek a magyar fél által vállalt oktatási feladatok teljesítéséhez voltak szükségesek. "Fontos megjegyezni, hogy a nanotechnológiai kutatásokra a világ vezető államai dollármilliárdokat fordítanak" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy érzékelt-e élénkebb amerikai érdeklődést az utóbbi években, Felde azt felelte, hogy a kutatóintézetbe hetente jönnek külföldi delegációk és cégek, amelyek elsősorban a piacon rövid távon értékesíthető technológiák után érdeklődnek. Hozzátette, hogy az intézethálózat amúgy is ezzel foglalkozik: az iparban felmerülő technológiai kérdésekre ad válaszokat, és készít termékeket. "A vállalkozásokat érthető módon csak az a kutatás-fejlesztési eredmény érdekli, amelynek alkalmazása belátható időn belül növeli a bevételt" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK