A kendermintát sem tűri a kormány az új drogstratégia szerint

Szigorúbb börtönbüntetés a kereskedőknek, a fogyasztókkal megfizettetett eljárási költségek, a kábítószer-ellenes harcra befogott tanárok, papok, családok - a kormány hétfőn nyilvánosságra hozott tervezete szerint ezek lennének a most készülő új drogstratégia főbb irányai. Az [origo]-nak nyilatkozó civil szervezetek szerint az új terv visszalépés még a tíz évvel ezelőtti, szintén fideszes kormányzás idején elfogadott stratégiához képest is, több benne a kardcsörtetés, mint a hatékony megoldás a kábítószerfogyasztás visszaszorítására.

Nyilvánosságra hozta az új nemzeti drogstratégia tervezetét hétfőn a stratégiát előkészítő tízfős munkacsoport, de a tervezet még változhat, mivel még csak most kezdődik a társadalmi vitája.

A tiszta tudat támogatása

A hétfőn nyilvánosságra hozott tervezetben a korábbi stratégiákhoz képest kevés újdonság van, azokról pedig kevés konkrétum derül ki. A 39 oldalas dokumentum fele a hazai droghelyzet leírásával és a "társadalmi környezet" felvázolásával foglalkozik. A stratégia felsorol néhány korábban is ismert, a drogfogyasztás alakulását bemutató adatsort, amelyből kiderül, hogy a fiatalok egyre korábban próbálják ki a különböző kábítószereket, vagy hogy az elmúlt években újra nőtt az amfetamin és a marihuána használata.

A drogozás társadalmi okainak felvázolásánál a stratégia olyan általánosságokat fogalmaz meg, mint például hogy "a fogyasztói társadalmakra jellemző 'élvezd az előnyöket most, és fizess később' életszemlélet erősen meggyökerezett, és a hétköznapok megannyi élethelyzetét is meghatározza", vagy hogy az internet fontos szerepet játszik a fiatalok tájékozódásában. Oldalakon keresztül taglalja azt is a stratégia, hogy a csonka vagy más okból sérült családokban élő gyerekek veszélyeztetettebbek, mint akiket rendesen nevelnek, vagy hogy az iskolán belüli konfliktusok is a kábítószerek felé vezethetik a gyerekeket.

A stratégia szerint a megelőzésben "új irányra van szükség", mégpedig olyanra, melyben megjelennek az egészséges magatartásminták és "az ezek jegyében szerveződő csoportok", a fiatalokat pedig ifjúsági programokon, "egészséges közösségi színtereken", tanácsadáson és "a korrektív viselkedésváltozás motivációján" át lehet megközelíteni. A bizottság szerint nem lehet stratégiai cél, de "elméleti irányjelző kell legyen a szermentesség, a józanság, a tiszta tudat és önreflexió, a lelki fejlődés támogatása", mert ez jelenthet egészséges alternatívát a drogozásnak.

Szigorú büntetést és felelősségvállalást akarnak

Csak röviden és elnagyoltan foglalja össze a tervezet, hogyan képzelik el a kábítószer-használat és -terjesztés szankcionálását, pedig az eddigi nyilatkozatok alapján a kormány elképzelései ezen a ponton jelentősen eltérnek az eddigi drogpolitikától. A tervezet szerint "a szerhasználat az adott személyen kívül környezetét is megterheli, károsítja", ezért mindenkinek felelősséget kell vállalnia döntéseiért, a bűnüldözésben pedig érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy "a kárt szenvedett közösség valamilyen jóvátételben részesül".

Erre, a társadalom kártérítésére lehet példa az a terv, amely szerint az elterelésbe kerülő fogyasztóknak kell viselniük "a magatartásukhoz közvetlenül kapcsolódó" bűnügyi költségeket, például a lefoglalt minták vizsgálatának költségét.

A tervezet szerint a fogyasztók számára "törvényi garanciák beiktatásával továbbra is biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy büntetés helyett kezelési, megelőzési programban vegyenek részt", de ennek feltétele lenne például a hatóságokkal való együttműködés, a bűnügyi költségek megtérítése, vagy az, hogy csak meghatározott alkalommal lehet a büntetés helyett az elterelést választani. A tervezetben szerepel az is, hogy "a kábítószerekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség alól sem kábítószer-függőség, sem más indok nem mentesíthet". A tervezet az előállítóknak, termelőknek, forgalmazóknak, kínálóknak "szigorú szabadságelvonó büntető szankciókat" és vagyonelkobzást ígér. A tervezetben nincs szó arról, pontosan hogyan tervezi módosítani a kormány a jelenlegi büntető jogszabályokat.

Papok, tanárok, orvosok a drog ellen

A droghasználat visszaszorításához elengedhetetlen egészséges környezetet a bizottság szerint akkor lehet kialakítani, ha az egész társadalom összefog. A stratégia szerint az iskolákban az egészséges életmódot népszerűsítő, a droghasználat veszélyeit bemutató oktatásra, felvilágosításra van szükség, el kell érni, hogy a családok is jobban figyeljenek a gyerekekre, és ehhez segítséget kell adni nekik. Célként fogalmazzák meg, hogy épüljön ki olyan, az önkormányzatoknak felelős társadalmi szervezetként működő hálózat, amely a helyi közösségben kezdeményezi és összehangolja az egészségfejlesztő, drogmegelőző és -kezelő tevékenységet. Erősítenék az egyházak drogprevenciós szerepét is, ehhez a terv szerint az kell, hogy "a hitoktatás, a pasztorális munka, az egyházi iskolákban zajló oktatás és nevelés, és a lelkészképzés gyakorlatában hangsúlyosabban jelenjen meg ez az irányultság, illetve feladatkör".

A stratégia tartalmaz ezeknél az általános - és jórészt az eddigi stratégiákban is megjelenő - célokon túl néhány konkrétabb feladatot is. A bizottság szerint például a rendőrségen belül létre kell hozni a kábítószer-bűnözés elleni országos egységet, és egységes adatbázist kell építeni a különböző rendvédelmi szerveknél. Nagy gondot fordítanának az addiktológus szakemberek képzésére, és arra, hogy legyenek olyan orvosok, akik drogfüggő gyerekekkel foglalkoznának. Az iskolákban csak szakmai szervezetek által minősített programok indulhatnának. Addiktológiai képzést kapnának a háziorvosok, védőnők, ápolók, de a pedagógusok és a rendőrök is.

Ezek a célok szinte kivétel nélkül megjelentek már a 2000-ben bevezetett, és 2009-ig élő drogstratégiában is. Az első Fidesz-kormány idején elfogadott stratégia a most bemutatott tervezetet író szakértői bizottság szerint ugyan "hatékonynak bizonyult", de ez a teljesülését vizsgáló, 2009-ben készített jelentés szerint legfeljebb részben volt igaz. Az akkori jelentés szerint hiába szerepelt a célok között, nem valósult meg sem a gyermekaddiktológia, sem a prevencióval foglalkozó civil szervezetek és programok minőségkontrollja, nem sikerült jobban bevonni a családokat a megelőzésbe, nem lett semmi a szakemberképzés kiterjesztéséből, és a háziorvosok bevonásából sem.

Üldöznék a kannabiszmintát

A stratégia szerint egyre elterjedtebbek és nagy problémát jelentenek az úgynevezett dizájnerdrogok, amelyek megjelenésükkor még legálisak, ezért meg kell oldani, hogy ezeket a "lehető leggyorsabban ellenőrzés alá" vonják, és meg kell teremteni a lehetőséget, hogy ezeket elkobozzák, büntethessék a birtoklásukat és az ezekkel való kereskedést.

A konkrét feladatok között szerepel a tervezetben az is, hogy a jelenleginél jobban ellenőrizzék az interneten a kábítószerekkel foglalkozó (azokat népszerűsítő vagy áruló) oldalakat, és azokat a boltokat, amelyek kábítószer-termesztéshez vagy -használathoz árulnak eszközöket. A stratégia szerint vissza kell szorítani "a kender képével árult üdítőitalok, csokoládék, pólók, újságok, energiaitalok" árusítását és reklámozását is.

"A kardcsörtetés nem jár eredménnyel"

"Olyan, mintha visszaléptünk volna az 1990-es évek elejére, mindazok a vívmányok, amelyeket a szakma az elmúlt húsz évben elért, hiányoznak belőle" - mondta az [origo]-nak Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programjának vezetője. Sárosi három másik civil képviselővel együtt - több tucat szakmai civil szervezet által megválasztott delegáltként - tagja a KKB-nek is. Sárosi szerint a hétfőn nyilvánosságra hozott tervezetet ennek ellenére nem is látták, a KKB utolsó ülésén, múlt csütörtökön még egy ennél jóval rövidebb és vázlatosabb tervezetet vitattak meg. A civilek már akkor is bírálták a koncepciót és azt is, hogy összesen két napot kaptak a vita előtt a megismerésére, így kevés idejük volt arra, hogy érdemi javaslatokkal készüljenek.

Sárosi szerint a bemutatott koncepció alapvető hibája, hogy elrettentéssel, büntetéssel akarja csökkenteni a keresletet. "Tetszetős célokat fogalmaz meg, de ez a kardcsörtető, szigorítós politika sehol nem jár eredménnyel" - mondta Sárosi, aki szerint ami jó a tervezetben, az már az előzőekben is benne volt, és pont az a gyengesége, amelyet az előzőekből elhagytak.

Sárosi szerint problémás, hogy a tervezet nagyon sematikus, túlegyszerűsítő, minden felhasználót egy kalap alá von, és még azt sem határozza meg pontosan, hogy mit nevez drognak. Nem tisztázza azt sem, hogyan képzeli el a büntetőjogi felelősséget, és az elmúlt egy-két év legfőbb kihívására, a dizájnerdrogokra sem ad hathatós választ. "Többet kellene mondania annál, mint hogy megpróbálják ezeket minél előbb ellenőrizni, ebben az államnak nagyobb felelőssége van" - mondta Sárosi, aki szerint nem látszik, mi értelme lecserélni az előző, szakmailag szerinte jobb tervezetet.

Az új tervezet visszalépés nemcsak a 2009-es, de a 2000-ben elfogadott drogstratégiához képest is a KKB egy másik civil delegáltja, Gondi János szerint is. A harminc tagszervezetet tömörítő Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a múlt csütörtöki egyeztetésen bemutatott tervezetben nem látszott semmiféle cselekvési terv sem, és nem látták azokat a szempontokat sem, amelyeket az egyeztetések során javasoltak. Ezeket úgy állították össze, hogy a tagszervezetekkel kitöltettek egy kérdőívet arról, mit tartanának fontosnak megjelenni a drogstratégiában. Gondi szerint a legtöbben a problémás drogfüggők kezelését segítő szolgáltatások fejlesztését tartották fontosnak, és a tagszervezetek - mivel alacsony hatékonyságú - elutasították a büntetőjogi szigorítást.

A tervezetet közlő honlapon hétfőtől fórum is működik, ahol bárki véleményezheti az anyagot. Hétfőn kora délutánig, az első fél napban ketten szóltak hozzá a tervezethez, az egyik hozzászóló szerint "ahol nagyobb a szigor, ott tripla áron árulják ugyanazt", a másikuk pedig azt írta, hogy szeretne adót fizetni a fűfogyasztása után, és "nem a dealer zsebét tömni". A stratégiát gondozó és előkészítését felügyelő Nefmi közleménye szerint hétfőtől széles körű egyeztetés indul, amelynek során szakmai, társadalmi, egyházi és civil szervezeteket, vélemény- és érdekcsoportokat szólítanak meg, hogy mondják el a véleményüket a tervezetről. A nemzeti drogstratégia december elejére kerülhet a kormány elé, ezután az országgyűlés szavaz majd az ehhez kapcsolódó határozatról - mondta kedden a stratégia bemutató sajtótéjékoztatóján Téglásy Kristóf, a Nefmi szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságának ifjúságügyi főosztályvezetője.

Teljesen irányt váltott a kormány

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) tavaly év végén, a drogprevencióval foglalkozó szakmai és civil szervezetek szerint váratlanul jelentette be, hogy a kormány vállalhatatlannak tartja a 2009-ben - az akkor ellenzéki Fidesz és KDNP támogatása nélkül - elfogadott, tíz évre tervezett drogstratégiát, ezért újat készít helyette. A döntés ellen - melyet a nemzeti drogkoordinátor és három minisztériumi dolgozó elbocsátása is kísért - négy kábítószerügyi ernyőszervezet is tiltakozott, a civil tagok pedig kivonultak a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal (KKB) üléséről.

A Nefmi a döntés bejelentése után néhány mondatos közleményben indokolta meg a 2009-es drogstratégia elvetését. Eszerint az eddigi drogstratégia csődöt mondott, mert a mind gyorsabban növekvő problémákat sem megelőzni, sem csökkenteni nem tudta, miközben előtérbe került a drogliberalizáció, és kísérlet sem történt a negatív folyamatok megállítására. A közlemény szerint "az elmúlt évek drogstratégiája, mely a hangsúlyt a drogliberalizációra és az ártalomcsökkentésre helyezte, nem követhető", mert csak a "drogliberalizáció mellett elkötelezett holdudvarnak, egy szűk megélhetési lobbinak" kedvezett. Az új stratégia viszont többek között a megelőzésre, a családok megerősítésére, az iskolai nevelésre, és a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépésre épül majd - állt a közleményben.