WikiLeaks: "Okos döntés" volt a Magyar Gárda megalapítása az amerikaiak szerint

2011.08.30. 10:08

A Jobbikot "zavaró elemnek" nevezték, a Magyar Gárda megalapítását pedig előre kiszámított, okos döntésnek tartották az amerikai diplomaták az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéről származó táviratok szerint. Vona Gábort nagyon határozottnak, Morvai Krisztinát pedig karizmatikusnak tartják az amerikaiak a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint.

"Annak nincs jele, hogy a magyar demokráciára bármi veszélyt jelentsen, de a szélsőjobboldali Jobbik felemelkedése és a hozzá köthető félkatonai alakulat, a Magyar Gárda aggasztó jele annak, hogy a gazdasági problémák hogyan tudják táplálni a szélsőséges nézeteket" - olvasható az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének egyik 2009-es táviratában. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott táviratok közül mintegy 25 foglalkozik a Jobbikkal, illetve a Magyar Gárdával, főleg a Gárda avatásairól és felvonulásairól olvashatók jelentések. A Magyar Gárdát megemlítő táviratokat itt olvashatja, a Jobbikról szólókat pedig itt.

A Jobbikot először egy 2006. márciusi távirat említette meg a pénteken nyilvánosságra hozott több mint ezer Magyarországról szóló dokumentum közül, de ekkor mindössze annyit írtak a pártról, hogy szélsőjobboldali. A párt neve 2008-tól szerepel sűrűbben a nyilvánosságra hozott táviratokban, eleinte a Magyar Gárda miatt említették meg őket (a szervezet egyik alapítója Vona Gábor jelenlegi Jobbik-elnök volt, aki többször is beszélt a Magyar Gárda és a Jobbik szoros kapcsolatáról).

"Koktélok romáknak"

A "Koktélok romáknak - Molotov-stílusban" viccesnek szánt című táviratban például arról az esetről számolnak be, amikor 2008 júniusában Molotov-koktélt dobtak három, romák által lakott házra Pátkán, és a településen ezt követően a Magyar Gárda is megjelent. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról is részletesen beszámol, bár a jelentésben az áll, hogy a Magyar Gárda Mozgalmat nem érinti a bíróság döntése, így további romaellenes felvonulásokra számítanak.

"Vona [Gábor] előre kiszámított és okos döntést hozott a Magyar Gárda megalapításáról" - olvasható a dokumentumban, amely szerint rövid idő alatt több mint 1500 tagja lett a mozgalomnak. A 2008. decemberi távirat azt jósolta, hogy a Magyar Gárda létszáma tovább nőhet a rossz gazdasági helyzet miatt. "A bíróság döntése jogilag helyes és politikailag fontos - de ez önmagában nem jelenti a Gárda végét" - áll a dokumentum végén.

Egy másik, Magyar Gárdáról szóló 2008-as táviratban is az olvasható, hogy a Gárda népszerűségének növekedése várható a kormánnyal való elégedetlenség és a rossz gazdasági helyzet miatt. Akkoriban az összes parlamenti párt bírálta a Magyar Gárdát és a Jobbikot, de a távirat szerint a Fidesz számára a következő választáson az lesz a legnagyobb kihívás, hogy hogyan szerezze meg a jobboldali beállítottságú emberek szavazatait úgy, hogy közben visszautasítja a szélsőjobb populista, nacionalista üzeneteit (az a táviratból nem derül ki, hogy a szerző a 2009-es EP-választásra vagy a 2010-es országgyűlési választásra gondol-e).

Vona "nagyon határozott"

A Gárdánál eleinte jóval kevesebbet foglalkozott a Jobbikkal az Egyesült Államok nagykövetsége. A 2009. júniusi EP-választások előtt egy hónappal azt írták, hogy a "választás zavaró eleme a Jobbik jelenléte". A végül közel 15 százalékot szerző Jobbikról azt írták, hogy roma-, zsidó- és globalizációellenes. A Jobbik sikeres szereplése után az egyik távirat beszámol egy olyan háttérbeszélgetésről, amin külföldi tudósítók találkoztak Morvai Krisztinával, a párt listavezetőjével. Magabiztos, karizmatikus, néha arrogáns, alkalmanként gúnyos és egyértelműen komoly benyomást tett a megjelenő újságírókra - írta a nagykövetség.

A nagykövetség egyik táviratában "nagyon határozottnak" jellemzi Vona Gábort, aki jelentős médiafigyelmet kap a Magyar Gárda folyamatos akciói miatt. A 2009. augusztusi távirat szerint a Jobbik EP-választáson elért sikere után Vona népszerűsége tovább nő. Az egyik távirat a 2009. novemberi sajóbábonyi incidensről is beszámol, ahol egy Jobbik-rendezvény miatt konfliktus robbant ki helyi cigányok és Jobbik-szimpatizánsok között. Az amerikaiak szerint ez az eset tovább erősíthette a Jobbik "cigánybűnözésről" és tehetetlen magyar joghatóságokról szóló üzeneteit. A távirat szerint a nagykövetség ekkor arra számított, hogy a közelgő parlamenti választás miatt a Jobbik "folytatni fogja a hasonló incidensek" kiprovokálását.

A WikiLeaks 2010 februárjáig megszerzett diplomáciai táviratai közül legutoljára egy 2010. januári dokumentum foglalkozott a Jobbikkal. Ekkor a jelenleg is nagykövetként dolgozó Eleni Tsakopoulos Kounalakisszal találkozott a választásra készülő Orbán Viktor, és beszélgetésük során a Jobbikra is kitértek. Orbán azt mondta a nagykövetnek a távirat szerint, hogy a Fidesszel ellentétben a Jobbiknak nincs programja, és csak a gyűlölettel és az intoleranciával próbál szavazatokat szerezni. Orbán azt is mondta a távirat szerint, hogy "a legjobb védekezés az extrém jobb ellen a jó középjobb kormányzás". Erre példaként Jacques Chirac volt francia államfőt és Jean-Marie Le Pen korábbi francia szélsőjobboldali vezért említette példaként.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Gárdisták a XII. kerületben

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után Orbán Viktor és Pintér Sándor is azt mondta, hogy félkatonai szervezeteket nem fog eltűrni. Az elmúlt időszakban a Magyar Gárda nem is tartott komolyabb felvonulást, de a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) gyöngyöspatai márciusi járőrözése komoly konfliktust okozott. Az országgyűlés végül májusban döntött az "egyenruhás bűnözés" büntethetőségéről, ennek értelmében három évig terjedő börtönnel sújthatják azokat, akik valamilyen közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek. Azóta nem lehetett hallani félkatonai csoportok felvonulásáról.

A Jobbik és a Magyar Gárda mellett egy volt fideszes parlamenti képviselő, Molnár Oszkár is szerepel egy táviratban a szélsőséges megnyilvánulásai miatt. A nagykövetség szerint az edelényi polgármester romákat, zsidókat és homoszexuálisokat sértő kijelentései miatt a Fidesz vezető politikusaitól csak enyhe figyelmeztetést kapott. A nagykövetség megjegyzése szerint a Fidesznek fontosabb lett volna egyértelműen elhatárolódni Molnár "elfogadhatatlan" kijelentéseitől. Az amerikaiak szerint a visszafogott Fidesz-reakció amiatt lehetett, hogy a választások előtt néhány hónappal nem akarta leszűkíteni a lehetőségeit a Jobbikkal szemben.

A Fidesz 2009 decemberében úgy döntött, hogy nem támogatja tovább Molnár Oszkárt, és nem indítja egyéni jelöltként a képviselőt a 2010-es parlamenti választáson. A döntést Molnár szerint nem indokolták meg. Molnár így függetlenként indult, és az első fordulóban második helyen végzett a fideszes Daher Pierre mögött. A második forduló előtt a jobbikos képviselőjelölt visszalépett Molnár javára, és a várható szoros küzdelem miatt még Orbán Viktor is elutazott kampányolni Edelénybe. Daher Pierre-en azonban ez sem segített, Molnár egyedüli független jelöltként megnyerte a második fordulót, és ezzel mandátumot szerzett a parlamentbe.

KAPCSOLÓDÓ CIKK