"Alattomoskodó" Robert Ficóról, a feszültséget szító magyar és szlovák radikálisokról, kicsinyes politikai vezetőkről írnak a pozsonyi és budapesti amerikai nagykövetségek a WikiLeaks által kiszivárogtatott, a közelmúlt magyar-szlovák politikai viszonyát értékelő táviratokban. A két ország viszonya az amerikaiak szerint problémás és hullámzó, a bizalmatlanság nem csak az egyik bűne.

"Lehet, hogy egy szép kapcsolat kezdete, de még nem tartunk egészen ott" - értékelte a pozsonyi amerikai nagykövetség Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő szécsényi találkozóját, illetve az arra érkező szlovák politikai reakciókat 2009 őszén.

A két ország közötti viszonyt rendkívül elmérgesítette a szlovák államnyelvtörvénynek a pozsonyi parlamentben 2009 júniusában elfogadott, szeptember 1-én életbe lépett szigorítása, amelyet tovább rontott, hogy augusztus 21-én Szlovákia nem engedte be területére Sólyom László magyar köztársasági elnököt. A WikiLeaks által kiszivárogtatott, érzékeny minősítésű táviratban megjegyezték, Fico arra használta fel a rossz viszony kiegyensúlyozására szervezett találkozót követő közös sajtótájékoztatót, hogy bevigyen pár ütést a magyar nacionalistáknak.

Pedig a követség szerint a két politikus által a találkozón megkötött 11 pontos egyezményben szorosabb együttműködésről volt szó. Kiemelték, hogy a szlovák kormányfő külön hangsúlyozta, hogy - a két ország közötti viszony jelentős romlását okozó - szlovák államnyelvtörvényt csak a külföldi (magyar) sajtó sározta be, az úgy jó, ahogy van, és egyetlen paragrafusán sem kell változtatni. "Röviden azt üzente: még mindig nekem van igazam" - írták. (A Magyarországgal kapcsolatos kiszivárogtatott iratokról bővebben itt olvashat, a WikiLeaksről szóló összes cikkünket pedig itt találja.)

Kicsinyesség, alattomosság

Megemlítették Ficónak azt, a távirat szerint "alattomoskodó" javaslatát is hogy a következő találkozót Révkomáromban javasolta, ahol két emlékmű, Szent István, illetve Cirill és Metód szobrainak ügye keltett feszültséget. A távirat kitért Sólyom László magyar államfőnek a határról történt visszafordítására is.

A nagykövetségi kommentár szerint alig várható, hogy a hullámzó viszony kisimul a két ország kormányfőinek tárgyalásai révén. "Úgy tűnik, hogy a félelem attól, hogy kicsinyesnek tűnjenek az EU-ban (különösen a Sólyom-botrányt követően) pillanatnyilag győzött", sőt Fico nem mulasztotta el, hogy jószomszédi gesztust tegyen.

A nagykövetség pozitívan értékelte, hogy a megegyezésben kikötötték az EBESZ nyelvtörvényre vonatkozó ajánlásainak tiszteletben tartását, de megjegyezték: "Ficóról tudjuk, hogy alkalmazkodik a nemzetközi közvéleményhez, ha politikailag fontosabb, de ellenszegül annak, ha az jár nagyobb politikai haszonnal".

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Sólyom a komáromi hídon

Mennyire gondolták komolyan

A pozsonyi amerikai nagykövetség egyik 2009-es távirata a nyelvtörvényről azt írta: forrásaik biztosították őket arról, valószínűtlen, hogy bárkire is bírságot szabjanak ki. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a szlovák radikálisok bizonyára megpróbálják kihasználni a lehetőséget, és rákényszeríteni a kormányt, hogy bizonyítsa, mennyire gondolta komolyan a szlovák nyelv védelmét.

A táviratban ismertették a törvény módosításának a Bajnai-Fico találkozót követő utóéletét, megjegyezve, a magyar kisebbség nem örült, hogy nem konzultáltak képviselőivel a törvény gyakorlati alkalmazását szabályozó, az EBESZ-ajánlások alapján kidolgozott intézkedésekről.

Kihasználják majd a választásokon

A pozsonyi követség ismertette a törvényt ért főbb kritikákat is, de mindegyikre talált cáfolatot is. Például arra a kritikára, hogy anyanyelvüket használó állampolgárokat bírságolhatnak meg, szlovák forrásaikat idézve azt írták, természetes személyeket nem büntetnek majd. Arra a bírálatra, hogy a törvény akadályozza majd a kisebbségi nyelvhasználatot, megemlítették, hogy a kisebbségi jogokról szóló törvény viszont garantálja ezt. Arról az irat szerint alig beszélnek, hogy a törvény révén javultak a kisebbségek műsorszolgáltatási jogai, illetve, hogy egyben eltörölték a közszolgálati dolgozók számára korábban előírt nyelvi teszteket.

A szlovákok hamisan állították, hogy alaposan konzultáltak a jogszabályról a magyar kisebbséggel - olvasható a távirathoz fűzött kommentárban. A két ország közötti viszonyt újra rontotta a felületes konzultáció és az EBESZ-ajánlások eltérő értelmezése. "Úgy véljük, bármenyire szeretné is a szlovák kormány lezárni a magyar-szlovák viszonynak ezt a fejezetét, bizonyára minkét ország politikusai kihasználják majd a következő választásokon", ezért közelről figyelik a törvény 2010 januártól történő bevezetését - olvasható a táviratban.

Problémás kapcsolat

A szlovák-magyar viszony téma volt 2009 októberében is a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője és Balázs Péter magyar külügyminiszter kezdeményezésére létrejött egyeztetésen - derül ki egy bizalmas besorolású táviratból. Balázs a két ország kapcsolatáról azt mondta, hogy a nyelvtörvény miatt "pillanatnyilag zsákutcába futottak", de új fejezetet szeretne indítani. A külügyminiszter a szlovák-magyar vegyes bizottságok munkájától várta, hogy javítják majd a kétoldalú kapcsolatot.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Balázs a távirat szerint azt mondta, szeretné csillapítani a radikális hangokat, de megjegyezte, hogy a szlovák fél hajlamos "figyelmen kívül hagyni üzeneteinket", és csak Orbán Viktorra, a Magyar Gárdára és a Jobbikra reagálnak.

A nagykövetségnek a beszélgetéshez fűzött kommentárja problémásnak nevezte a magyar szlovák-kapcsolatot, megemlítve, hogy a nyelvtörvény miatt maradt el egy júliusra tervezett miniszterelnöki találkozó. Megjegyezték ugyanakkor, hogy miközben a külügyminiszter a "Duna túlpartjáról" érkező konzervatív és szélsőjobboldali hangokon lamentál, hasonló magyarországi reakciók is hozzájárulnak a kölcsönös bizalmatlansághoz. Itt megemlítették Orbán Viktor egyik kijelentését, illetve a jobbikos EP-képviselő, Morvai Krisztina felvetését, aki a trianoni szerződés felülvizsgálatát szorgalmazta.

"Két óvodás birkózik a sárban"

A két ország viszonyára kitértek Eleni Tsakopoulos Kounalakis új amerikai nagykövet Bajnai Gordon kormányfőnél tett bemutatkozó látogatásán is 2010 januárjában - olvasható egy bizalmas besorolású budapesti keletkezésű táviratban. Bajnai itt azt mondta, "úgy tűnhet, hogy két óvodás birkózik a sárban", de figyelmeztetett, hogy komoly diplomácia ügy lehet a nyelvtörvény miatti feszültségből. Azt is mondta, próbált együttműködni szlovák kollégájával, de annak ellenére, hogy volt előrehaladás, a szlovákok 2009 decemberére "kiléptek a folyamatból".

A nagykövetnek arra a megjegyzésére, hogy az USA azt reméli, az EBESZ-nek sikerül segítséget nyújtani a megoldáshoz, Bajnai azt válaszolta: Magyarország csalódott, hogy a szervezet visszakozott eredeti 26 ajánlásától, de a magyar kormány igyekszik továbbra is bevonni a szervezetet a kérdés megoldásába. A 2010 tavaszán minkét országban esedékes választásokra utalva a magyar miniszterelnök azt mondta a nagykövetnek, hogy reméli, a kisebbségi ügyeket nem használják majd fel a kampány során szavazatszerzésre, de figyelmeztetett, hogy ha így alakul, nem hagyja majd szó nélkül a provokációt.

Bajnairól annyit jegyeztek meg a táviratban, hogy ambiciózus programja van, addigi tevékenysége jónak mondható, és remélhető, hogy eléri több - ha nem is minden - kitűzött célját.