WikiLeaks: Nem vett tudomást Grúzia orosz lerohanásáról Gyurcsány

2011.09.03. 0:43

Bár Grúzia orosz lerohanása nagyon hasonlít az 1956-os budapesti eseményekre, a magyar kormány mégis vonakodik egyértelműen elítélni azt, ami Grúziában folyik - ezt állapította meg 2008 végén az amerikai követség egy WikiLeaks-irat szerint. Míg a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc néma maradt, Sólyom László államfő és Orbán Viktor Fidesz-elnök is elítélte az orosz agressziót - áll a táviratban, melyből kiderül, hogy az amerikai diplomácia ez utóbbi reakciót tartotta helyesnek.

Feltűnően hallgatott Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök 2008-ban, amikor pedig világszerte elítélték a Grúzia elleni orosz támadást - állapította meg egy 2008 augusztusában kelt, "bizalmas" minősítésű amerikai követségi távirat. A WikiLeaks-irat részletezi az orosz invázióra adott magyar reakciókat, köztük Sólyom László akkori köztársasági elnök és Orbán Viktor akkori Fidesz-elnök szavait.

Az orosz-grúz háború uralta a világpolitikát 2008 augusztusában: a két ország közötti fegyveres harcok augusztus elején kezdődtek, amikor a grúz hadsereg támadást indított az ország részét képező, de elszakadásra törekvő, 1992 óta Moszkva-barát lázadók által irányított déloszét területeken. Hiába próbálták azonban visszaszerezni a térség feletti ellenőrzést, mert válaszképpen az oroszok támadást indítottak Grúzia ellen. A grúz fegyverszüneti javaslat ellenére az oroszok több grúz várost, és kikötőt támadtak napokon át, majd a konfliktus átterjedt egy szintén elszakadásra törekvő másik grúz tartományra, Abháziára is. Több ezren vesztették életüket a harcokban, többségében civilek. Számos állam és nemzetközi szervezet próbált közbenjárni a harcok lezárása érdekében, a NATO is elítélte az orosz hadműveleteket, de Oroszország csak vonakodva írta alá a fegyverszüneti megállapodást, és látott neki a csapatkivonásnak. (Ebben a cikkgyűjteményben mindent megtalál a 2008-as konfliktusról.)

"Bár az 1956-os szovjet invázióhoz nagyon hasonlít, a magyar kormány vonakodik attól, hogy a hivatalos EU-NATO-állásfoglalásokon túl kritikát fogalmazzon meg az oroszok lépéseivel szemben" - olvasható a táviratban, amely szerint a magyar kormány a "legjobb esetben is csak langyosan" reagált az eseményekre.

A hallgatást augusztus 21-én végül Sólyom László köztársasági elnök törte meg, aki augusztus 21-én részt vett egy megemlékezésen. Az 1968-as prágai tavaszt követő szovjet bevonulásra emlékeztek - az eseményen az amerikai nagykövet is részt vett -, és Sólyom beszédében úgy fogalmazott, "aggodalmat keltő" a csehországi és grúziai események között felfedezhető párhuzam. Felszólította Oroszországot, hogy azonnal vonja vissza csapatait Grúziából.

A távirat nem tér ki arra, hogy mi állhat a hallgatás mögött, de egy másik, az [origo] által ismertetett táviratból kiderül, hogy az amerikai diplomácia árgus szemekkel figyelte a magyar miniszterelnök Oroszország felé fordulást jelző külpolitikai lépéseit. A 2007-es távirat szerint Gyurcsány rajongva beszélt az "új Oroszországról", és a keleten befektetni vágyó magyar üzletemberek - Demján Sándor, Csányi Sándor, Kapolyi László, Hernádi Zsolt - hatására erősítette Magyarország keleti kapcsolatait. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja el.

Orbán viszont - áll a szövegben - felszólította a miniszterelnököt, hogy hangsúlyosabban ítélje el az orosz lépéseket, az oroszokat pedig arra, hogy haladéktalanul vonuljanak vissza. A Fidesz-elnök szavaira nyilvánosan reagált az akkori budapesti orosz nagykövet: szerinte Orbán a "háborús bűnös grúz elnökkel vállal szolidaritást, és így, közvetve, az ő kezét is honfitársaim vére szennyezi". Megemlíti a szöveg Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt is, aki járt a háború sújtotta Grúziában, és ezután arról beszélt, hogy nagy a hasonlóság az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehországi, és a grúziai események között. Ugyanakkor mind a magyar kormány, mind Orbán reakcióit "megfelelőnek" ítélte.

A szövegből kiderül, hogy az amerikai követség tudatosan igyekezett a magyar sajtóban megjeleníteni az álláspontját. Két interjút is sikerült megszervezniük az MTV 1-es csatornáján: egyet Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok NATO-nagykövetével, egyet pedig Matthew Bryza amerikai helyettes külügyi államtitkárral. Ezen kívül a Népszabadság hétvégi mellékletében is megjelent az amerikai nagykövet véleménycikke a témáról. mindezt azért, hogy a magyarokhoz eljusson az "üzenet", azaz az amerikai diplomáciai álláspont a grúz-orosz konfliktusról.

A WikiLeaks által korábban megszerzett, amerikai diplomáciai táviratok százezreit tartalmazó, teljesnek mondott dokumentum az [origo] rendelkezésére áll, szerkesztőségünk folyamatosan dolgozza fel az anyagot, elsősorban a magyar vonatkozású táviratokat - a "Hungarian" szó több mint hétezerszer fordul elő az iratokban. Az anyag feldolgozásáról itt olvashat bővebben, itt pedig megtalálja a magyar WikiLeaks-táviratok nyomán készült cikkeinket és a WikiLeaks-ügyről szóló összes további hírünket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK