A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt arról, hogy az uzsora elleni harc részeként a Büntető törvénykönyv szigorítása mellett jobban kell védeni az uzsoraügyek tanúit is.

Az uzsorát érintő új szabályozás miatt szükség lesz a Büntető törvénykönyv módosítására, és a tervek szerint szigorítanák a már létező uzsora-bűncselekmény tényállását - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A miniszterelnök-helyettes közölte, szigorúbban kell büntetni az uzsora-bűncselekményt, és jobban meg kell védeni a tanúkat, mert nagyon sok esetben az ilyen bűncselekmények felderítését, bizonyítását megnehezíti, hogy az érintettek nem mernek tanúskodni. A tervek szerint a tényállás pontosításával az egyszeri és a kisebb összegű uzsorakölcsön nyújtását is büntethetővé tennék.

"Mi arra kaptunk mandátumot, hogy minél hamarabb, minél nagyobb tempóban alakítsuk át úgy az országot, hogy amikor Európában is bekövetkezik a gazdasági növekedés időszaka ismét, akkor elsőként szállhassunk fel erre a vonatra" - mondta Navracsics Tibor az országvédelmi akciótervről. "Ha egy kormány tétova, nincs megfelelő támogatottsága vagy megfelelő tervei, és nem tud lépni, elmulaszthat olyan lehetőségeket, amelyek a későbbiekben fontosak lennének" - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Példaként említette a devizahitelesek védelmét, amelyről a környező országok kormányai már korábban gondoskodtak. Számos dél-európai ország példája azt mutatja, hogy az esetleges korábbi mulasztások megbosszulják magukat - mondta Navracsics.

A kormány tervei szerint az új Munka törvénykönyve olyan rugalmas munkaerőpiacot teremt meg, ahol könnyű lesz elhelyezkedni, emellett segítheti a munkahelyteremtést, és védelmet ad a védelemre szoruló embereknek - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

A társait önként feljelentő uzsorás mentesülhetne a büntetés alól

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) több megoldást is lehetségesnek tart az uzsora-bűncselekmények elleni fellépés hatékonyságának javítására. Az első lehetséges jogszabály-módosítás az ügyész keresetindítási jogának egyértelműsítése. Ez azt jelenti, hogy a törvény konkrétan kimondaná: uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. A második beavatkozási lehetőségnek azt tartja a KIM, hogy ne csak az üzletszerűen elkövetett uzsorázás lehessen a bűncselekmény megállapításának alapja. Példaként említik azt, amikor az uzsorás csak egy alkalommal nyújt ugyan uzsorakölcsönt, de cserébe, a kölcsön nyújtásával egyidejűleg, aláírat az adóssal egy ingatlan adásvételi szerződést azzal, hogy ha nem fizet, átíratja a nevére a házat. Végül pedig ezt meg is teszi, akár még úgy is, hogy az adós fizet.

A harmadik verzió az igazságügyi tárca álláspontja szerint az, hogy hasonlóan a gyakran bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekményekhez, uzsoraügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetőségét. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ha a bűnszövetségben uzsorázó elkövető önként feljelenti társait, akkor esetében a kiszabandó büntetést akár mellőzni is lehetne.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az országvédelmi akciótervet ismertetve azt közölte, hogy a kormány "zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet" az uzsorások ellen. Azt mondta, kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. Javasolta a Büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, és a természetbeni segélyezés arányának növelését.