Bajnai gyengének érezte magát, Orbán azzal büszkélkedett, hogy ő már több szocialista kormányfőjelöltet is kicsinált, Szekeres Imre pedig a belpolitikai válság mélypontján a NATO-főtitkári pozícióval szemezett. A WikiLeaks-táviratokból kiderül, hogyan nézett ki Gyurcsány Ferenc viharos távozása 2009-ben amerikai szemmel.

"Őszinte vagy blöfföl" - ezzel az alcímmel küldött táviratot Washingtonba az amerikai nagykövetség 2009. március 23-án hétfőn. A kétkedés Gyurcsány Ferencre vonatkozott, aki két nappal korábban, az MSZP kongresszusán jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról, és egyben javasolta, hogy a párt keressen helyette új kormányfőt. A politikai felbolydulást eredményező, az MSZP-t is meglepő lépést (a körülményekről részletek ebben a cikkben) érdeklődve követte az amerikai nagykövetség is - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratokból. A követség már az eseményekről szóló első, március 23-i táviratában is jelezte, "szoros figyelemmel fogjuk követni, hogyan alakulnak az események a parlamentben és az utcán a következő hetekben".

Az amerikai diplomaták több magyar politikussal is folytattak bizalmas beszélgetéseket azokban a napokban, és ezekről beszámoltak a Washingtonnak küldött távirataikban. Ezekből a dokumentumokból kiderülnek új részletek a viharos körülmények között lezajlott miniszterelnök-cseréről, illetve a történet egyes szereplőinek motivációiról.

Még akkor is, ha jobboldalról jön

A követség egy március 25-i keltezésű táviratban elemezte az új miniszterelnökről folytatott tárgyalásokat, amelyek a kormányzó MSZP és a korábbi koalíciós partner SZDSZ között zajlottak. A szocialisták három nevet dobtak be: Vértes András közgazdászét, Glatz Ferenc történészét és Surányi György korábbi jegybankelnökét, az azonban hamar kiderült, hogy a szabad demokraták csak utóbbit hajlandók elfogadni. A követség idézi Gyurcsány Ferenc külpolitikai tanácsadóját, aki azt mondta az amerikai diplomatáknak, hogy Surányi közölte az SZDSZ vezetésével: "ha az ellenzéki Fidesz nem egyezik bele egy tűzszünet kihirdetésébe a szükséges gazdasági reformokat végrehajtó miniszterelnökkel szemben, akkor vonakodik elfogadni az ajánlatot".

Surányi tartózkodott a nyilvánosságtól azokban a napokban, de a Fidesz nyíltan jelezte, hogy nem támogatja az egykori jegybankelnök jelölését a miniszterelnöki posztra. Erről maga Orbán Viktor is beszélt April Foley amerikai nagykövetnek egy március 23-án tartott vacsorán - derül ki az egyik táviratból. A dokumentum szerint Orbán közölte a nagykövettel, hogy "ő már több lehetséges miniszterelnök-jelöltet is kicsinált ("killed several potential Prime Minister candidates"), és a szándéka továbbra is az, hogy előre hozott választások legyenek, "még akkor is, ha a jobboldalról érkezik egy [jelölt]".

A "naiv" Surányi

Ugyanebből a táviratból derül ki, hogy az SZDSZ egyes politikusai az ellenzéki nyomásgyakorlás ellenére igyekeztek különböző manőverekkel elérni, hogy Surányi vállalja a jelöltséget. Az SZDSZ-es képviselő Eörsi Mátyás azt mondta a nagykövetség egyik munkatársának, hogy megpróbálta meggyőzni Surányit, hogy a jelölés feltételéül szabja azt, hogy az SZDSZ újra alakítson koalíciót az MSZP-vel. A politikus azt mondta, hogy Surányi nem akar kisebbségi kormányt vezetni, és a kormányzáshoz mindenképpen szüksége lesz az SZDSZ támogatására. Bár a képviselő azt mondta, hogy két napon belül meglesz a megállapodás Surányi jelöléséről, egy másik SZDSZ-es képviselő, Sándor Klára pedig már akkor "kész megállapodásnak" nevezte a jelöltséget, az egykori jegybankelnök végül mégsem vállalta el a felkérést.

A nagykövetség ugyan Surányiról azt írja, hogy "technikailag jól képzett", de hozzáteszik, hogy "csendes, szerény természete nem szolgálná őt jól a magyar politika durva és felbolydult világában". Megjegyzik azt is, hogy a jelöltségéről megjelent nyilatkozatai, amelyekben a Fidesz támogatását szabta feltételül, "némi politikai naivitást tükröznek".

Fotó: Vanik Zoltán [origo]
Szekerest és Kisst tartották esélyesnek a pártelnöki posztra

Surányi elutasító döntése után végül Bajnai Gordon addigi gazdasági minisztert javasolták kormányfőnek a szocialisták, és őt az SZDSZ is elfogadta. Az ő jelöléséig ugyanakkor egy kaotikus, a szocialisták köreiben is hevesen bírált tárgyalássorozat során jutott el a párt, miután az egy héttel korábban a pártelnöki poszton még megerősített Gyurcsány Ferenc lemondott az MSZP éléről. Egy március 30-i távirat szerint az amerikai követség arra számított, hogy csak egy jelölt lesz a pártvezetői posztra, és a diplomaták Szekeres Imrét vagy Kiss Pétert tartották a legesélyesebbnek.

Szekeres külföldre vágyott

Szekeres - akinek a táviratok szerint intenzív kapcsolata volt a követséggel - "privát jelezte, hogy érdeklődik a NATO-főtitkári pozíció iránt, és az MSZP elnöki pozíciójára vonatkozó szándékait befolyásolja, hogy milyen megegyezés születik a hétvégén esedékes NATO-csúcson". A második Gyurcsány-kormányban a honvédelmi miniszteri posztot betöltő, a parlamenti honlapon található életrajza szerint angolul középfokon beszélő Szekeres nyilvánosan nem adta jelét annak, hogy a katonai szervezet főtitkári posztjára pályázik, bár 2008 októberében jelentek meg olyan sajtóértesülések Magyarországon, hogy a politikus neve is felmerült a lehetséges jelöltek között. Akkor Szekeres úgy reagált erre, hogy nem cáfolja az értesülést, és bár őt nem kereste meg még senki. Megjegyezte azt is, hogy kedvezőnek tartaná, ha a szövetséghez az 1999-ben és 2004-ben csatlakozott tíz kelet-európai ország egyikéből kerülne ki a szervezet új főtitkára.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Bajnai az MSZP-kongresszuson, amelyen kormányfőnek jelölték

Szekeres végül nemcsak a NATO-főtitkárságról maradt le, de nem indult az MSZP elnöki posztjáért sem, és maradt a Honvédelmi Minisztérium élén a Bajnai-kormányban is. A táviratok Bajnait úgy írják le, mint aki ugyan az egyik leghangosabb támogatója volt a gazdasági reformoknak a Gyurcsány-kormányon belül, de nem rendelkezett valódi befolyással. Az egyik dokumentum szerint egy alkalommal maga Bajnai is bevallotta April Foley nagykövetnek, hogy nem bírja a "szocialista párt bizonyos elemeinek" támogatását. Bajnai Gyurcsány lemondása után, de még miniszterelnökké jelölése előtt is beszélgetett Foleyval, és az erről szóló távirat szerint azt mondta a nagykövetnek, hogy egy szakértői kormány alakítását tartana a legjobb megoldásnak, amely aztán "mély és folytatódó gazdasági reformokat" vezetne be.

Bajnai miniszterelnökké jelölését követően több konkrét megszorító intézkedést is bejelentett, például a közszféra béreinek befagyasztását és a családi pótlékra való jogosultság korlátozását. Ezekről a lépésekről a nagykövet beszélgetett Veres János akkori pénzügyminiszterrel, aki azt mondta a javaslatok többségét a Pénzügyminisztérium dolgozta ki, bár sok intézkedés megjelent külső szakértők, például az ebben az időszakban a nyilvánosságban gyakran szereplő úgynevezett Reformszövetség anyagaiban is. Veres megjegyezte, hogy belső körben már korábban is javasolta ezeket a lépéseket a Pénzügyminisztérium, de a Gyurcsány-kormányban nem kaptak hozzá megfelelő támogatást.