Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktorhoz fordul, hogy a kormány vizsgálja meg, hogyan lehet visszavonni már kiosztott állami kitüntetéseket.

Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét "az arra érdemtelenné vált személy" esetében. Az MTI-hez szerdán eljuttatott levélben az államfő azt írta, "az állami kitüntetésre az válik érdemtelenné, és kitüntetését vissza kell vonni, akinek magatartása hazánk és nemzetünk alkotmányos értékrendjét megsérti".

Állami kitüntetésben mindenekelőtt az részesülhet - írta a köztársasági elnök -, aki a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett - kimagasló - példamutató tevékenységet folytat, életvitele erkölcsi szempontból példaértékű. Megítélése szerint az állami kitüntetés azt a kötelezettséget rója a kitüntetettre, hogy további életvitele, tevékenysége és munkássága is példaértékű legyen a magyar nemzet számára.

Schmitt Pál arra kéri Orbán Viktort, hogy a levelében foglaltakat az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotása során is vegyék figyelembe.

Kertész Ákos miatt írhatta levelét Schmitt

A napokban Kertész Ákos író nyílt levele került viták kereszttüzébe, és emiatt több politikusi reagálásban is felmerült annak lehetősége, hogy visszavonják tőle állami kitüntetését, a Kossuth-díjat. Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: 'ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ'. De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!".

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, és véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.

Eddig egyszer vontak vissza Kossuth-díjat

Az író kedden helyreigazította viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, amely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: "helyesen ilyen mondat nincs". A helyreigazítást a Klubrádió honlapján megjelentek szerint az író az Amerikai Népszavának címezte, de - mint írták - az a Klubrádió szerkesztőségébe is "eljutott".

A kormány nevében egy interpellációra válaszolva hétfőn Halász János államtitkár jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra".

A Kossuth-díj utólagos visszavonására eddig egyszer került sor: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta.