Szaktól függ majd, meddig köti röghöz a diplomásokat a kormány

2011.09.19. 11:48

A kormány tervei szerint nem ugyanannyi időre kötik majd röghöz a különböző szakokon végzett diplomásokat az új felsőoktatási törvényben, bár az egyelőre nem világos, milyen különbségek lesznek az egyes területek között. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint a külföldre távozó diplomásokon mindenképp bevasalják majd a taníttatásuk költségeit, és legfeljebb az úszhatja meg, aki "dzsungelbe költözik".

Egyes részleteiről ugyan még lehetnek viták a kormányzaton belül, de kezd végleges formát ölteni az a javaslat, amely előírná, hogy vissza kell fizetniük taníttatásuk költségeit azoknak a diplomásoknak, akik az egyetem befejezése után külföldre mennek dolgozni.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Szegedma.hu című hírportálnak szeptember elején beszélt először az utólagos visszafizetésről szóló tervekről. Hoffmann az interjúban így fogalmazott: "ha az állam milliókkal támogat meg egy képzést öt év alatt, úgy hiszem, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz. Nem feltétlenül forintot, hanem azt, hogy bizonyos ideig annak a közösségnek a javára fejtse ki a tevékenységét."

A javaslat szerepel a felsőoktatás átalakításáról szóló törvényjavaslat legújabb koncepciójában, amelyet az [origo] ismertetett szeptember elején. Ebben az olvasható, hogy az államilag finanszírozott képzés a jövőben csak akkor lesz ingyenes, ha a diákok tanulmányaik megkezdése előtt szerződést kötnek az egyetemmel vagy főiskolával arról, hogy diplomájuk megszerzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak. Konkrét időszakot a tervezet nem jelöl meg, példaként azt írja, hogy a diplomás a szakmájában 10 év alatt 7 évet, illetve 20 év alatt 15 évet Magyarországon dolgozik.

Megtalálják, ha nem a dzsungelbe megy

A koncepciót a szeptember 11-i ülésén fogadta el a kormány, ezt követően indul meg a javaslat paragrafusokba szedése, amit újból megtárgyal majd kormány. Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az [origo]-nak azt mondta: "a kormány egyértelmű, határozott kérése volt", hogy az utólagos visszafizetés lehetősége kerüljön be a koncepcióba. Dux azt nem kívánta elárulni, hogy a javaslat kinek a felvetésére került be a tervezetbe. A helyettes államtitkár szerint a felsőoktatási törvényben csak az erről szóló alapelv lesz benne, a részletek csak a későbbi jogszabályokból derülnek majd ki.

Egyelőre Dux szerint annyit lehet tudni, hogy szakonként változni fog az a megkötés, hogy a diploma megszerzése után hány évig kell Magyarországon dolgozni. Az időtartam tehát változó lesz, de a megkötés minden szakra vonatkozna, az oktatási államtitkárság tehát azt tervezi, hogy 2012 őszétől a tanulmányait megkezdő összes hallgatóval kötnének egy ilyen jellegű szerződést. Dux szerint a dokumentum valószínűleg tartalmazni fogja, hogy a képzés szemeszterenként mennyibe kerül, a pénzt azonban a jelenlegi rendszerhez hasonlóan az államtól közvetlenül a felsőoktatási intézmény kapná meg.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan követeli vissza a pénzt az állam attól, aki a jogszabályban megszabott idő előtt külföldre megy, Dux azt felelte: ennek a részleteit később dolgozzák ki. "Ha feltételezzük, hogy nem a dzsungelbe költözik el, akkor külföldön meg lehet találni az illetőt, közlekedési bírságokkal is megtalálják a külföldön élőket" - mondta a helyettes államtitkár. Szerinte a nem szerződés szerint eljáró diplomások megtalálásában segíthet az is, hogy az egyes szakmáknak vannak nyilvántartásaik, illetve az, hogy fizet-e adót az illető. Dux szerint a jövedelmi helyzettől is függne, hogy mennyi idő alatt kell visszafizetni az oktatási költséget. Ami az összeget illeti, a képzés költsége évenként bölcsészszakok esetén 400-600 ezer, a műszaki, természettudományi szakokon pedig 1-1,5 millió forint.

Csak néhány szakon vezetné be a Fidesz

Bár a törvényjavaslat egyre konkrétabb formát ölt, a Fidesz részéről továbbra sem övezi általános egyetértés. Pósán László, az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes alelnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy az államtitkárság a tervezetet nem küldte meg a kormánypárti képviselőknek, feltehetően azért, hogy a törvényjavaslat körüli - a korábbiakhoz hasonló - vitákat elkerüljék. Pósán szerint ezt a képviselők a Fidesz hajdúszoboszlói háromnapos frakcióülésén is szóvá tették, amire Hoffmann azt válaszolta: minél előbb megküldik a szöveget a képviselőknek.

Az oktatási bizottság fideszes alelnöke a kormány terveitől eltérően a szerződéskötést csak olyan szakok esetén támogatná, ahol magas a képzési költség, illetve ahol magas a külföldre vándorlás aránya. Pósán szerint ezekben az esetekben luxus úgy képezni a diákot, hogy nem marad itthon. A képviselő példaként említette, hogy az orvosi egyetemet végzetteknél támogatná a szerződéskötést, a testnevelés szakos hallgatók esetén viszont nem. A koncepcióban példaként említett 7, illetve 15 éves röghöz kötéssel sem ért egyet a fideszes politikus, szerinte ezt csak a képzéssel megegyező időszakra lehetne előírni, vagyis aki 5 évet tanul, azt csak 5 évig lehessen itthon tartani, hosszabb ideig nem.

A kérdésről egyelőre nem egyeztetett a Fidesz, így egységes álláspontot sem alakítottak ki az ügyben. Az utólagos visszafizetés körül azonban korábban már volt vita Hoffmann, illetve az oktatási államtitkárság munkáját korábban többször bíráló Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke között. Az ötletet először Pokorni vetette fel még májusban, ezt akkor közleményben utasította el az államtitkárság arra hivatkozva, hogy "a kormány nem készül semmiféle tandíj bevezetésére".

KAPCSOLÓDÓ CIKK