Radikálisan csökkentené a felsőoktatásban tanulók számát, jogászok és közgazdászok képzésére pedig egyáltalán nem adna állami forrást az oktatási államtitkárság felsőoktatási keretszámokról szóló, az [origo] birtokába került tervezete. A gazdasági minisztérium három számítást is készített ugyanerről, amelyek minden képzésben hagynának államilag támogatott helyeket, de még a minisztérium is úgy számol, hogy "jelentős feszültségeket" okozhatnak az új tervek.

"Remélem, hogy mindezt komolyan gondolta, aki összeállította, mert viccnek nagyon durva lenne" - így reagált az [origo]-nak az ország egyik legismertebb egyetemének rektora, miután megkapta azt a modellszámítást, amelyet a most formálódó, a kormány által már többször átdolgozott felsőoktatási törvényhez készített az oktatási államtitkárság. A dokumentum azt mutatja be, hogy mennyi diák taníttatását támogatná a felsőoktatásban az állam.

Az [origo] birtokába került dokumentum minden eddig nyilvánosságra került tervezetnél drasztikusabban, mindössze 25 ezerre csökkentené 2014-ig az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a jelenlegi 53 ezerről. Az [origo] információi szerint modellszámításból több is készült, a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság annak ellenére állt elő a kalkulációval, hogy Orbán Viktor felkérésére szeptember elejére a Nemzetgazdasági Minisztérium is készített egy - szintén 2014-ig szóló - három számítást tartalmazó javaslatot.

A felsőoktatási törvény koncepciójához készült kalkulációkról információink szerint szó volt a felsőoktatási törvény koncepcióját tárgyaló szeptember közepi kormányülésen is, ahol többen meglepetéssel fogadták a javaslatot. Egy, a tanácskozás részleteit ismerő kormányzati vezető szerint különösen az lepett meg többeket, hogy az állami költekezést felügyelő nemzetgazdasági tárca, illetve az oktatási államtitkárság verziója közül az utóbbi számol még a Széll Kálmán-tervben jelzett 30 ezres keretszámnál is kevesebb férőhellyel.

Orvosokat és közszolgákat akarnak Hoffmannék

Az államtitkárság számítása lényegében csak három területen - a pedagógus, az orvos és a közszolgálati képzésben - fizetné minden diák képzését. A természettudományos, mérnöki és informatikus felsőoktatási helyek 50 százaléka működhetne állami finanszírozással, a többit piaci alapon - vagyis a szakember-utánpótlásban érdekelt vállalkozások bevonásával - kellene finanszírozniuk a főiskoláknak, egyetemeknek. A jelentkezési népszerűségi listákat évek óta vezető közgazdász, turizmus-vendéglátás, jogász és kommunikációs (illetve sok más bölcsész) képzésre viszont egyáltalán nem adna támogatást az állam a koncepció szerint. Ilyen képzési formákat kizárólag önköltséges formában indíthatnák az egyetemek, arról pedig nincs szó az [origo] birtokába került dokumentumban, hogy ilyen képzések támogatására indítana-e ösztöndíj-programokat az állam.

Az [origo] birtokába került, intézményekre és karokra lebontott táblázat szerint a gyakorlatban mindez úgy festene, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola jelenlegi 2016 államilag támogatott férőhelyéből 177, a Budapesti Corvinus Egyetem 1760 helyéből pedig mindössze 709 maradna államilag finanszírozott, a többi költségtérítésessé válna. Előbbi helyen kizárólag a gazdasági informatikusképzés kapna állami támogatást, utóbbiban pedig ezenfelül az élelmiszer-tudományi és a kertészeti kar képzései, valamint minimális létszámban a gazdaságelemző képzés indulhatna állami finanszírozással, viszont sem a nemzetközi gazdálkodás, sem a pénzügy és számvitel, sem a gazdálkodás és menedzsment, sem a turizmus és vendéglátás, sem a nemzetközi tanulmányok, sem a politológia szakon nem maradnának államilag finanszírozott helyek. Eltűnnének az államilag finanszírozott helyek a gazdasági informatika kivételével a Budapesti Műszaki Egyetem, illetve nagy vidéki egyetemek - a Debreceni, Pécsi, Miskolci és a Szegedi Tudományegyetem - gazdasági képzésein is.

Hasonlóan járna el a tervezet a jogászképzéssel is. Sem az ELTE-n, sem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, sem a Károli Gáspár Református Egyetemen, sem a Debreceni, sem a Pécsi, sem a Szegedi Egyetem jogászképzésein nem maradna államilag finanszírozott férőhely. Az ELTE valamennyi karának jelenlegi 5067 államilag finanszírozott helyéből több mint kétezerrel kevesebbet hagyna meg a tervezet, a Debreceni Egyetemen 4110-ről 2639-re, Pécsen 3316-ról 2261-re, Szegeden 3596-ról 2351-re csökkennének a férőhelyek a tervezet alapján.

Matolcsyék az informatikusokban bíznak

A nemzetgazdasági tárca felsőoktatási reformműhely munkacsoportjának ugyancsak az [origo] birtokába került modellszámításai ezzel szemben nem csökkentenék drasztikusan a jelenleg 53 ezres államilag támogatott keretszámot. A minisztérium három hasonló, lényegében csak a megvalósítás ütemében különböző kalkulációjából az első, a tervezetben dinamikusnak nevezett változat 49 695 férőhellyel számol 2014-ig. Ez idő alatt megduplázná az informatika és a természettudományi képzések államilag finanszírozott keretszámait, szinten tartaná a pedagógus- és orvosképzését, az összes többit viszont 90 százalékkal csökkentené.

A második, a tervezetben áttörés néven futó számításnál két év alatt történne meg ugyanez az átrendeződés. A kalkuláció készítői itt már figyelmeztetést is fűztek a lépés megvalósításához: eszerint "jelentős feszültségek várhatók mind hallgatói, mind intézményi oldalon, mert nem lesz ennyivel több informatikus, műszaki stb. hallgató, az intézmények alkalmazkodóképessége kétséges". A harmadik, a tervezet szerint forradalmi változat kicsit kevesebb, 48 685 férőhellyel számol és az imént felvázolt átalakításokat már az első évtől érvényesítené.

Az NGM mindhárom kalkulációja megduplázná a műszaki, informatikai és természettudományos képzések keretszámait, az oktatási államtitkárság viszont ezeken a - felsőoktatási koncepció szerint is - kiemelten támogatandó területeken is csökkentené a támogatott férőhelyeket.

Egyetemek sorsát pecsételheti meg az államtitkárság javaslata

Az oktatási államtitkárság nemcsak a támogatott férőhelyek számának csökkentésével befolyásolná az intézmények működését, de akár működési formájukat is átalakítaná. A felsőoktatási koncepciónak az [origo] birtokába jutott tervezete szerint ugyanis csak azokat az intézményeket ismeri el a nemzeti felsőoktatási rendszer (NFR) részeként, amelyben a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt. A modellszámítás táblázata alapján azonban például a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Corvinuson is 50 alá zuhanna az ilyen hallgatók aránya, vagyis ha továbbra is az állami intézmények körében akarnak maradni, nem maradna előttük más út, mint hogy összeolvadjanak más, a feltételeknek megfelelő egyetemmel vagy főiskolával, hogy átalakítsák képzési rendszerüket, vagy magánintézménnyé alakuljanak.

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár információink szerint csütörtökön küldte szét a rektoroknak a felsőoktatási koncepció tervezetét, a fent említett modellszámításokat azonban nem tartalmazta a javaslat, azokról csak informális úton szereztek tudomást az [origo] által megkeresett rektorok. A koncepcióról kedden egyeztet a helyettes államtitkár az intézményvezetőkkel. A szóban forgó számításokról Dux László az [origo]-nak mindössze annyit mondott, hogy a 2012-es keretszámokat nem a felsőoktatási törvényben, hanem külön rendeletben állapítja majd meg a kormány, várhatóan október végéig. A felsőoktatási törvény koncepciójáról információink szerint ennél korábban, szeptember 28-i ülésén dönt majd a kormány.