Romagyilkosságok: gyereke és élettársa haláláról beszélt egy szemtanú

"Mindjárt jövök értetek" - ezek voltak az utolsó szavai annak a 27 éves tatárszentgyörgyi férfinak, aki gyermekeit próbálta kimenteni lángoló házukból, idézte fel a két és fél éve történt támadás körülményeit a romagyilkosságok szerdai tárgyalásán, tanúként az a nő, akinek élettársa és kisfia halt meg a bűncselekményben.

A tatárszentgyörgyi támadás szemtanújának meghallgatásával folytatódott a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőügyének tárgyalása a Pest Megyei Bíróságon. A Pest megyei település cigánysorának utolsó házát 2009. február 23-ra virradóra támadták meg fegyverekkel és Molotov-koktélokkal.

A hetedik cselekménynek számító kettős gyilkosság bizonyítási eljárásán a megözvegyült asszony azt mondta: éjfél után üvegcsörömpölésre ébredtek, és amint élettársa kilépett a hálószobából, látta, hogy lángol a nappali függönye. Abban a helyiségben aludt a család két nagyobbik gyermeke.

A férfi odaszaladt az öt- és hatéves gyermekéhez, megfogta a kezüket, hogy kimentse őket, majd odaszólt neki: "mindjárt jövök értetek", de amint kilépett az ajtón, három nagy durranás hallatszott - mondta a tanú. A legnagyobb gyermek, aki szintén megsérült, ekkor visszaszaladt, az asszony pedig a legkisebb, alig kétéves gyermekével együtt ment ki a házból, kereste a férjét. Amikor meglátta a ház sarkánál, nem messze a terasztól, arccal a föld felé feküdt. Kérdezte tőle, hol van Robika, de már nem kapott választ.

A kisgyermeket az időközben odaszaladó egyik szomszédra bízta, és elmondása szerint megpróbálta betörni a konyhaablakot, hogy bejusson az égő házba, hátha visszament a kisfiú, de szóltak, hogy "itt fekszik a földön". A vérző gyermeket a kezébe adták, átvitte a szomszédba, de elmondása szerint a kisfiú akkor már nem élt. A kiérkező mentők megnézték a gyermeket, akit még mindig a kezében tartott, majd kimentek, hogy az apán segítsenek, és csak mintegy tíz perc elteltével próbálták meg az újraélesztést, sikertelenül - idézte fel.

Mint mondta, azt, hogy a durranások lövések voltak, csak délután tudta meg a kórházban, rokonoktól, ahol a legnagyobb gyermekét kezelték.

Az asszony, aki a megrázkódtatástól csak nehezen tudta felidézni a történeteket, a hangja többször elcsuklott, a tárgyalás kezdetén azt mondta: haragszik a vádlottakra, de tud elfogulatlanul vallomást tenni.

A Pest Megyei Ügyészség vádirata szerint K. István másodrendű vádlott négy célzott lövés adott le a tűz elől menekülő 27 éves férfira és két kisgyermekére. Az apa és ötéves kisfia azonnal meghalt, hatéves kislánya súlyosan megsérült. A vád szerint a Molotov-koktélokat P. Zsolt harmadrendű vádlott dobta be a padlásajtón, illetve a nappali ablakán, K. Árpád elsőrendű vádlott távolabbról egy golyós puskával a fák takarásából fedezte őket.

A büntetőperben K. Árpádot és társait előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Pest Megyei Főügyészség.