Bújtatott tandíjról beszélt az új felsőoktatási koncepciót értékelve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. A szervezet szerint a korábbi ígéretek dacára érdemi konzultációra nem hívták meg őket.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a képzések finanszírozásának drasztikus átalakítására, a bújtatott tandíj bevezetésére és a hallgatók röghöz kötésére irányuló törekvések láttán joggal feltételezhető, hogy az oktatási államtitkárság a felsőoktatás minőségi megújulását véglegesen a kormány fiskális politikai céljai alá rendelte. A hallgatói szervezet nem zár ki egy esetleges demonstrációt sem.

Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciójában az önköltséges képzés és a hallgatói szerződés szerepeltetése nem alternatíva, és ez bújtatott tandíjnak tekinthető.

A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként a 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említik, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért fizetett összeget visszatéríteni köteles a diák. A HÖOK ezt nem tartja elfogadhatónak - jelezte a szervezet vezetője.

A HÖOK elnöke hozzátette: továbbra is készek arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni magyar hallgatók érdekeit a lehető legnagyobb mértékben, bármilyen törvényes eszközzel érvényre juttassák. Arra a felvetésre, hogy jelenthet-e demonstrációt, ha a jelenlegi formájában fogadják el a javaslatot, azt mondta: a demonstráció törvényes eszköz, és nincs kizárva.

Nagy Dávid a konkrét kifogások között említette még a hallgatók tanulmányi eredményei alapján tervezett átsorolást az államilag finanszírozott képzésből az önköltségesbe. Mint megjegyezte: a tervezetben 2,5-es tanulmányi átlag szerepel, és egyirányú lenne, visszaút nincs. Ma a mérnökképzésben részt vevő hallgatók 30-40 százalékának ilyen a tanulmányi eredménye. Ennek bevezetését tehát nem tartják elfogadhatónak, azt tartotta elképzelhetőnek, hogy szakonként állapítsanak meg tanulmányi eredményeket. Kitért még arra is, hogy a koncepcióból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tanulmányi ösztöndíjak megmaradnak-e, és a tervezett hallgatói szerződés a kettős állampolgárokról sem szól.

Az elnök felidézte: bár februárban határozott ígéretet kaptak, hogy a törvény kidolgozásában az érintett felek érdemben részt vehetnek, a HÖOK-hoz az elmúlt hét csütörtökig semmilyen hivatalos megkeresés sem érkezett az oktatási kormányzat részéről. Az öt nappal ezelőtt megküldött tervezettel kapcsolatban, szinte időt sem hagyva a szakmailag megalapozott reakcióra, már kedden egyeztetésre került sor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a felsőoktatás fontosabb szereplői között.

Az új felsőoktatási koncepcióról szóló írásainkat itt olvashatja.