Mégsem adna biztos parlamenti helyeket a kisebbségeknek a Fidesz

2011.09.29. 13:58

Bár korábban olyan választási rendszert ígért a Fidesz, amelyben szinte garantálták volna a parlamenti helyeket a kisebbségeknek, az [origo] információi szerint a párt elnöksége végül egy olyan megoldás mellett döntött, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a bejutásukat az országgyűlésbe. A pártvezetés javaslata szerint a kisebbségek a pártokkal azonos feltételekkel állíthatnak majd országos listát, és ha nem szereznek mandátumot, akkor csak szavazati joggal nem bíró szószólóik lesznek az országgyűlésben.

Olyan megoldás mellett foglalt állást a kisebbségek parlamenti részvételével kapcsolatban hét eleji ülésén a Fidesz elnöksége, amelyről egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint maguk az elnökségi tagok is elismerték, hogy az "aligha eredményez a kisebbségek részére saját jogon mandátumokat".  

A nagyobbik kormánypárt 198 fős parlamentet rögzítő, rögtön a 2010-es kormányalakítás után benyújtott választásitörvény-javaslatában még az állt, hogy a kisebbségek szervezetei a 198-as létszámon felül legfeljebb 13 saját, úgynevezett kedvezményes mandátumot szerezhetnek az országgyűlésben. A kedvezmény abban nyilvánult volna meg, hogy a kisebbségi szervezetek országos listájukra nem vonatkozott volna az 5 százalékos bejutási küszöb, egy képviselői hely megszerzéséhez pedig elegendő lett volna az egy mandátumot eredményező szavazatmennyiség mindössze egyharmadát elérniük. (Az egy mandátumot eredményező szavazatmennyiség az országos listás képviselői helyek elosztásának alapszáma, amelyet a leadott szavazatok és a listán kiosztható helyek száma alapján számolnak ki.)

Ha például egy feltételezett, most tartandó választáson hatmillió választóval és 76 listán kiosztható mandátummal számolva nagyjából 79 ezer voks kellene egy listás mandátum megszerzéséhez, akkor a tavalyi törvényjavaslat értelmében a kisebbségeknek elegendő lenne ennek harmadát, 26 ezer szavazatot begyűjteniük.

A Fidesz elnöksége azonban információink szerint elvetette a kedvezményes mandátumok lehetőségét, ami nemcsak azt jelenti, hogy nem lesz plusz 13 kisebbségi mandátum, hanem azt is, hogy a kisebbségek szervezeteinek is a pártokkal azonos - számukra azonban gyakorlatilag teljesíthetetlen - feltételeknek kell megfelelniük.

Papíron kipipálva

"Kisebbségi szervezet még soha az életben nem szerzett 20 ezer egy irányba tartó szavazatot sem, nemhogy 80 ezret" - mondta a nehezítésről egy magas beosztású, névtelenséget kérő kormánypárti politikus, aki szerint a létszámát és aktivitását tekintve is a legnagyobb kisebbség, a romák esélyeit megosztottságuk, a többi kisebbségét pedig alacsony létszámuk és támogatottságuk vágja el.

Papíron tehát biztosítva lesz a kisebbségek képviselete, a valóságban azonban már csak képletesen. A szavazati joggal bíró, a döntéseket is befolyásolni képes képviselők helyett ugyanis úgynevezett szószólókat küldhet majd a parlamentbe a 13 elismert kisebbség. Ezek a kvázi küldöttek véleményezési joggal részt vehetnek majd a bizottsági, illetve plenáris üléseken, szavazati joguk azonban nem lesz. (A települési önkormányzatokba most is delegálhatnak szószólót azok a kisebbségek, amelyek az adott településen saját kisebbségi önkormányzattal nem rendelkeznek.)

Azt, hogy a kisebbségek országgyűlés munkájában való részvételét biztosítani kell, az áprilisban elfogadott új alaptörvény írja elő. A kormányváltás után a Fidesz több vezető politikusa, köztük Kövér László házelnök és Balog Zoltán felzárkóztatásügyi államtitkár is egyeztetett a kisebbségek országgyűlési biztosával, Kállai Ernővel a kisebbségek parlamenti képviseletének lehetőségeiről. Egy, a tárgyalások menetét ismerő forrás szerint a nagyobbik kormánypárt már akkor is egyértelművé tette, hogy nem erőltetné a kedvezményes mandátumokat. Az egyeztetések később meg is szakadtak a Fidesz és Kállai Ernő között. Az ombudsman az [origo]-nak adott júliusi interjújában is arról beszélt, hogy az után, hogy az alkotmányozás során többször konfrontálódott a kormánypártokkal, már nem vonták be az egyeztetésekbe.

Határon túliak levélben, listára

Hétfő délutáni ülésén véglegesítette a Fidesz elnöksége a választási törvény koncepciójával kapcsolatban még nyitva maradt egyéb kérdéseket is. Az alapvető irányokat  szeptember eleji, kihelyezett hajdúszoboszlói frakcióülésükön már meghatározta a kormánypártok. Az elnökség akkori javaslatának megfelelően a képviselők megszavazták például, hogy maradjon a vegyes - egyéni, illetve listás mandátumokra épülő - választási rendszer, a mostani kettő helyett pedig legyen egyfordulós a választás.

Véglegessé vált akkor az is, hogy a határon túli magyarok választójogot is kapnak az állampolgársággal, a részletekről szóló döntést azonban, hogy milyen formában, hány szavazattal vehetnek részt a voksolásban, visszautalták a képviselőcsoportok az elnökségnek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Kövér a kétfordulós rendszer mellett érvelt

A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban két megoldás vetődött fel korábban. Az egyiket, miszerint az érintettek hazai pártlistákra szavazhatnának, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vetette fel rögtön a 2010-es választás után, tavasszal pedig Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke állt elő egy olyan elképzeléssel, amely szerint a határon túliak saját képviselőket delegálhattak volna a magyar országgyűlésbe.

A Fidesz elnöksége hétfőn végül a Semjén-féle megoldás mellett foglalt állást, a külföldön tárgyalás miatt távol lévő Kövér László egy, az ülés részleteit ismerő forrás szerint levélben ismertette elképzeléseit, de kisebbségben maradt ezekkel. A voksolás módszerében, tehát hogy személyesen, elektronikusan vagy levélben szavazzanak-e az érintettek, még nem állapodtak meg, de az [origo] információi szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy a levélben való voksolás mellett döntenek.

Bár a kormánypárti frakciók Hajdúszoboszlón már megszavazták, hogy egyfordulós választás legyen, az elnökség még erre is visszatért az ülésen. Ebben a kérdésben az ülésekre meghívott, de szavazati joggal nem rendelkező Balog Zoltán mellett információnk szerint Kövér László szintén szembement a többség véleményével. A házelnök a politikai sokszínűség megtartásával - például konkrétan az LMP nagyobb esélyű bejutásával - érvelt a kétfordulós voksolás mellett, Balog pedig azzal, hogy az egyfordulós voksolásnál tömbösödő ellenzék miatt kisebb a lehetőség arra, hogy egy esetleges kényszerhelyzetben koalíciós partnert találjon a Fidesz. Az egyfordulós rendszer mellett érvelők azt hozták fel a megoldás mellett, hogy az megelőzi az ellenzéki pártok második fordulós összefogását, korábban ugyanakkor kifejezetten a kockázatok között hangzott el, hogy a Fidesznek stratégiailag jobb, ha tagolt az ellenzék, az egyfordulós választás viszont egyből szövetségre kényszerítené őket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK