Csalóka számokkal harcol az erős fideszes kerületek ellen Tarlós

2011.09.28. 10:23

Tarlós István főpolgármester szerint több fideszes vezetésű fővárosi kerület küzd súlyos adósságokkal, ezért akarnak a kerületi polgármesterek számos jövedelmező fővárosi feladatot megszerezni. Évekkel korábban végzett vizsgálatok szerint a Rogán Antal által vezetett V. és a Pokorni Zoltán által irányított XII. kerület valóban eladósodott, de a Tarlós által bemutatott számok az [origo] által megkérdezett szakértők szerint nem feltétlenül mutatják a valóságot.

"Ha nem képmutató fogalmazást alkalmazunk, úgy tűnik, mintha a kerületek olyan bevételeket is magukhoz vonnának, amelyekből a súlyos gazdálkodási problémájukat akarják megoldani" - mondta az [origo]-nak adott múlt csütörtöki interjújában Tarlós István főpolgármester.

A fővárosi kerületek szövetsége az elmúlt hetekben olyan koncepciókkal állt elő, amelyek jelentősen átszabnák a főváros működését. Több olyan hatáskört is a kerületeknek adnának, amelyek jelentős bevételeket hoznak, mint például a parkolás. A javaslatot olyan fideszes polgármesterek dolgozták ki, akik parlamenti képviselők is egyben, illetve akikkel Tarlós többször is konfrontálódott az elmúlt hónapokban. Ilyen például Rogán Antal V. kerületi, Láng Zsolt II. kerületi, illetve Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester.

Fejenként 578 ezres adósság a Belvárosban

Tarlós szerint a kerületek ezekből a bevételekből akarják rendezni rossz anyagi helyzetüket. Ennek alátámasztására a Fővárosi Önkormányzat a honlapján csütörtökön közzétett több, a kerületek eladósodottságáról szóló táblázatot. Eszerint a vizsgált kerületek közül tavaly az V. kerületben volt a legmagasabb, 578 ezer forint az egy főre jutó adóság, szemben a fővárosi adattal, ami 102 ezer forint volt. A főváros adatai szerint az V. kerület adósságállománya a bevételeihez képest elérte 92 százalékot, az ugyancsak fideszes vezetésű XII. kerületben pedig a 108 százalékot. A Fővárosi Önkormányzatban eközben 58 százalék volt az adósság aránya.

A főpolgármester pénteken közölte azt is, a főváros 15 milliárdot elkülönít, hogy egy csőd esetén is biztosítható legyen a kerületek ellátása. Tarlós szerint ez a megoldás "korrektebb, mint hogy a kerületek fővárost illető bevételekre igyekezzenek rátenni a kezüket nehéz pénzügyi helyzetük javítása érdekében". A főpolgármester azt is javasolta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végezzen az önkormányzatoknál úgynevezett stressztesztet, amely azt vizsgálná, hogy az árfolyamváltozások milyen hatással lehetnek a devizában eladósodott kerületi önkormányzatokra.

Rogán és Pokorni kerületét már az ÁSZ is bírálta

Az ÁSZ mostanában várhatóan nem fogja vizsgálni a kerületek gazdálkodását, legalábbis ez derül ki a számvevőszék válaszából. Az ÁSZ hétfőn az [origo]-val azt közölte, hogy a kerületek vizsgálata jelenleg nem szerepel a számvevőszék napirendendjén. Az ÁSZ úgynevezett kockázatértékelés alapján választja ki, hogy mely önkormányzatokat vizsgálja meg, a számvevőszék utoljára a tavalyi kormányváltás előtt vizsgálta azokat a fővárosi kerületeket, amelyeknek a fideszes vezetői javaslatokkal álltak elő az önkormányzati rendszer átalakításáról az elmúlt hetekben.

Az V. kerületi önkormányzatot 2008 szeptemberében vizsgálta az ÁSZ, két évvel az után, hogy Rogán megszerezte a polgármesteri széket. A jelentés szerint a költségvetés egyensúlya a 2005-2008-as években nem volt biztosított, a képviselő-testület az egyensúlyt hitel felvételével, illetve kötvénykibocsátásból oldotta meg. A hosszú lejáratú hitelek állománya 2005-ben 854 millió, 2006-ban 1473 millió Ft, 2007-ben pedig 3467 millió forint volt. Az önkormányzat eladósodási mutatója (vagyis a hitelek aránya az összes forráshoz képest) 2005-2007 között 2,9 százalékról 15,3 százalékra emelkedett. Az "eladósodás szempontjából kedvezőtlenül alakult az önkormányzat pénzügyi helyzete" - írta az ÁSZ 2008. szeptemberben.

A XII. kerületet - amelynek élén 2006 óta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke áll - 2009-ben vizsgálta az ÁSZ. A XII. kerület 2006-2009 között a költségvetési egyensúlyt rövid lejáratú hitelekkel, illetve kötvény kibocsátásával fedezte. A kerület 2005-ben a Sportcentrum építéséhez 2500 millió forint összegű, svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki. Az ÁSZ szerint az árfolyamváltozás, illetve a változó kamat miatt a kötvénykibocsátás kockázatot jelentett. Az ÁSZ megállapítása, hogy 2006-2008 között hiába javult az önkormányzat fizetőképessége, az eladósodás növekedése miatt a pénzügyi helyzet romlott.

Az I. kerületet - amelyet 1998 óta irányít Nagy Gábor Tamás - 2008-ban vizsgálta az ÁSZ. A számvevők itt már nem találtak olyan problémákat, mint az V. kerületben. A kerületben 2004-2006 között nem alakult ki költségvetési hiány, a bevételek mindhárom évben fedezetet nyújtottak a kiadásokra. Az önkormányzat kötvényt nem bocsátott ki, és kölcsönt nem vett fel. A II. kerületről, amelyet 2006 óta vezet Láng Zsolt, 2008-ban szintén azt írta az ÁSZ, hogy önkormányzat pénzügyi helyzete 2005-2007 között az eladósodás alacsony szintje, illetve kedvező fizetőképessége miatt stabil és kiegyensúlyozott volt.

Nem tiszta Tarlós képe

Egy nemzetközi könyvvizsgáló cég névtelenséget kérő munkatársa az [origo]-nak azt mondta: a főváros által nyilvánosságra hozott adatokból nem lehet valós képet kapni a kerületi önkormányzatok gazdálkodásáról. Az egy főre jutó adósság mértéke ugyanis teljesen mást jelent egy Szabolcs megyei városban, mint az V. kerületben, és a helyzetet befolyásolja az is, hogy az önkormányzatnak mekkora a bevétele.

A könyvvizsgáló cég munkatársa szerint egy önkormányzat gazdálkodásáról úgy lehet valós képet kapni, ha a befolyó bevételekből levonjuk azt, hogy mennyit költ az önkormányzat a kötelező feladatokra - oktatás, egészségügy -, az így maradó összegből tudja csak adósságait törleszteni. Vagyis az adósságszolgálat rendelkezésére álló pénz mutatja meg, hogy az önkormányzat az adósságaihoz képest milyen pénzügyi helyzetben van.

Egy, az önkormányzatok gazdálkodását közelről ismerő vezető beosztású állami tisztviselő szerint a főváros inkább azokat az adatokat hozta nyilvánosságra, amelyek kedvezőek rá nézve. A forrás szerint a főváros adósságállományába valószínűleg nem számolták bele a BKV adósságát. Ráadásul - a forrás szerint - a kerületek nincsenek olyan rossz gazdasági helyzetben, mint a vidéki városok, illetve a megyék többsége, a kerületeknek ugyanis vannak komoly bevételeik. Az állami tisztviselő szerint a hitelállomány nagyságát befolyásolja az is, hogy azt mire költötte az önkormányzat, beruházásokra, vagy pedig bankbetétben vannak-e.

KAPCSOLÓDÓ CIKK