Kevéssel 12 után átszakadt a gát - Devecser és Kolontár elmúlt éve

Bár a korábbi ígéretekhez képest némi csúszással, lassan eltakarítják Devecser és Kolontár környékéről a kiömlött vörösiszapot. Az egy éve történt vörösiszap-katasztrófa felelőseit nem tudták egyelőre megállapítani, nincs vége a kártalanításnak, de számos más tennivaló is maradt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ipari katasztrófája után. Mi történt Devecseren és Kolontáron a gátszakadás óta?

Egy év telt el azóta, hogy a Mal Zrt. Kolontár határában fekvő vörösiszap-tározójának gátja átszakadt, és a kiáramló vörösiszap három település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely jelentős részét elöntötte. A katasztrófában tíz ember meghalt, több mint százan sebesültek meg és nagyjából ezer embert kellett kitelepíteni az iszapömlés sújtotta területről.

A vörösiszap-katasztrófa Magyarország történetének egyik legnagyobb ökológiai és az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája volt. Az iszapömlés miatt a Marcal élővilága teljesen kipusztult, Devecseren és Kolontáron több száz házat kellet lerombolni. Az eset miatt rég nem tapasztalt figyelem irányult Magyarországra, az iszapkatasztrófáról készült tudósítások napokon keresztül vezették a külföldi híradásokat. A katasztrófa károsultjai számára 1,6 milliárd forint gyűlt össze közadakozásból.

Ez történt Kolontáron és Devecseren azóta, hogy 2010. október 4-én átszakadta az iszaptározó gátja.

Október 4. - Átszakadt a gát

A 2010-es önkormányzati választás másnapján, déli 12 óra után néhány perccel szakadt át a zagytározó gátja. A kiömlő iszap elöntötte Kolontár egy részét és a szomszédos Devecser harmadát. Az árhullám néhol két méter magasra csapott, körülbelül 10 négyzetkilométeres területet tarolt le. Az ár levonulása után 10-20 centiméteres iszap lepte be az elöntött részeket. Az első híradások két halottról, hét eltűntről és több mint száz sebesültről számoltak be, több száz embert ki kellett telepíteni. Este a településre érkezett Pintér Sándor belügyminiszter.

Kattintson a képre és nézze meg az egy éve történt iszapömlésről készült galériáinkat!

Október 5. - A Marcal megmentése

Pintér Sándor a helyszínen bejelentette, hogy vizsgálják a tulajdonos Mal Zrt. felelősségét, a rendőrség emiatt iratokat foglalt le. Közben nagy erőkkel folyt a mentés: 70 tűzoltó, 11 mentőautó, egy helikopter, két tömeges baleseti egység, több száz rendőr dolgozott a helyszínen, autókkal és helikopterrel. Kedden két további halottat találtak, a katasztrófavédelem főigazgatója, Bakondi György pedig bejelentette, hogy közel ezer embert kell kitelepíteni Devecserről és Kolontárról. A mentést és a káreltakarítást nehezítette, hogy a katasztrófa után többször is rémhírek terjedtek el egy újabb gátszakadásról.

Első riportunkat az iszapömlés helyszínéről itt olvashatják.

A kormány három megyében vészhelyzetet hirdetett. Mivel a szennyező anyag a Torna-patakon keresztül eljutott a Marcalba, így a legfontosabb cél az lett, hogy megakadályozzák, hogy a vörösiszap elérje a Rábát, a Mosoni-Dunát, és rajtuk keresztül a Dunát, amely óriási ökológiai károkat okozott volna. Gipszet és vegyszereket öntöttek a Marcalba, hogy semlegesítsék a vörösiszap lúgos hatását, az akkori becslés szerint harminc órája volt a katasztrófavédelemnek és a honvédségnek, hogy megfékezze az iszapszennyezést.

A speciális mentők kedden tovább kutattak az eltűntek után a több helyen méteres magasságban álló sártengerben. Kolontáron kedden este lakossági fórumot tartottak, amelyen a helyiek halott falunak nevezték a településüket. A résztvevők féltek attól, hogy egészségkárosodást szenvednek, ha Kolontáron maradnak, kipusztul a környék élővilága és elértéktelenednek az ingatlanjaik. A gyűlésről itt olvashat bővebben.

Kattintson a képre és nézze meg az egy éve történt iszapömlésről készült galériáinkat!

Október 6. - Aggódó devecseriek

"Valami vázlatot lehetnénk látni, hogy lesz-e jövő, lesz-e földcsere. Sivatag lesz-e itt vagy sem?" - mondta elcsukló hangon egy férfi egy devecseri lakossági fórumon a katasztrófa után két nappal. A két napja tartó takarításban, kármentésbe fáradt belefáradtak az emberek, többen amiatt aggódtak, hogy soha nem fogják tudni eltakarítani az összes iszapot. Közben országos adománygyűjtés indult a katasztrófa károsultjai számára.

Október 7. - Nincs radioaktív sugárzásveszély

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megállapította, hogy a lakosság nincs radioaktív sugárzásveszélynek nincsenek kitéve a vörösiszap miatt, de az így is veszélyes anyagnak számít. Közben elérte a Duna főágát a vörösiszap-szennyezés, de a védekezésnek köszönhetően a Rábán és a Mosoni-Dunán is sikerült stabilizálni a vízminőséget.

Október 8. - Hét halott

Hétre emelkedett az iszapömlés halálos áldozatainak száma, miután meghalt az egyik súlyos sérült, valamint egymás után két eltűnt holttestét is megtalálták.

Október 9. - Kolontár kiürítése

Szombaton reggel kiürítették Kolontárt, a devecserieket pedig felszólították a készülődésre, miután hajnalban a védelmi bizottság úgy döntött, hogy a zagytározó megsérült gátja miatt fel kell készülni egy újabb gátszakadásra. Reggel Kolontárra utazott Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt mondta, előző este repedések keletkeztek a zagytározó falán, ezért "nagy valószínűséggel arra kell számítani, hogy a fal be fog dőlni".

A miniszterelnök azt mondta, egy négy-öt méter magasságú védőgátakat kezdtek építeni a tározó és Kolontár között, hogy megvédjék a települést egy újabb gátszakadás esetén. Orbán a magyar történelem legnagyobb ökológiai katasztrófájának nevezte az iszapömlést. "Egy egész térség veszítette el addigi életét, életlehetőségeit. (...) A térség gyakorlatilag elpusztult" - mondta. A kormányfő ekkor jelentette be, hogy Magyar Kármentő Alap néven külön pénzalapot állítanak fel.

Október 10. - Tovább nőtt a rés

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azt mondta, tovább nőtt az iszaptározó falának omlási veszélye, menthetetlennek nevezte a sérült tározót. Később kiderült, hogy megállt a repedés a gáton.

Október 11. - Őrizetbe vették a Mal-vezért

Orbán Viktor a parlamentben jelentette be, hogy a rendőrség őrizetbe vette az iszapkatasztrófában érintett Mal Zrt. vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt és kezdeményezte az előzetes letartóztatását. A rendőrségi szerint a férfit gyanúsítottként hallgatták ki az iszapkatasztrófával összefüggésben, több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekmények miatt. Ezzel egy napon megtalálták az iszapkatasztrófa nyolcadik áldozatának a holttestét. Mivel az utolsó eltűntként keresett ember holttestét találták meg, befejezték a halottak keresését.

Bakonyi Zoltán (balól a második) nyilatkozik az iszapkatasztrófa után. Kattintson a képre és nézze meg az egy éve történt iszapömlésről készült galériáinkat!

Október 15. - Újraindult a termelés

Megkezdődött a termelés újraindítása a Mal Zrt. ajkai timföldgyárában. A termelés során keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt, de a szükséges engedélyekkel rendelkező tározóba kezdték fejteni. Ugyanezen a napon megkezdték az iszap által elöntött kolontári házak bontását is.

Október 17. - Hazaköltözhettek a kolontáriak

Befejeződött a lakosság visszatelepülése Kolontárra. Eddigre elkészült a települést védő új gát, de számos ház üresen maradt, mert 191 ember nem akart visszaköltözni a katasztrófa sújtotta faluba.

November 4. - Késéssel végeztek

Egy hónappal a gátszakadás után kitakarították Devecser közvetlen lakókörnyezetét, bár jóval korábbra ígérték a település megtisztítását. A kármentésen és takarításon dolgozó szakemberek számát fokozatosan csökkentették. Eleinte még 1200-an dolgoztak, ezt előbb 800-ra, majd november elején 500-ra csökkentették.

November 5. - Meghalt a tízedik áldozat

Győrben meghalt az iszapömlés hetek óta súlyos állapotban lévő, idős sérültje. Ő a tízedik áldozata a katasztrófának. Egy ekkor megjelent kormányhatározat pedig a vörösiszap-katasztrófa egyértelmű károkozójaként nevezi meg a Mal Zrt.-t.

November 19. - Pintér nyárra ígérte a helyreállítást

2011. július 31-ig az összes kárt felszámolják az iszap-katasztrófa sújtotta területeken és mindent helyreállítanak - jelentette be Pintér Sándor. Pintér szerint összesen körülbelül 55 milliárd forint kár keletkezett a katasztrófa miatt.

Kattintson a képre és nézze meg az egy éve történt iszapömlésről készült galériáinkat!

Január 4. - Elkezdődtek a kártérítési perek

A Fővárosi Bíróságon elkezdődtek azok a kártérítési perek, amelyeket a vörösiszap-katasztrófa károsultjai indítottak az átszakadt iszaptározót üzemeltető Mal Zrt.-vel szemben. A károsultak elpusztult vagyontárgyaikon kívül szenvedéseikért is több millió forintos kártérítést kérnek. A perekről itt olvashat bővebben.

Kattintson a képre és nézze meg az egy éve történt iszapömlésről készült galériáinkat!

Március 3. - Közel háromszáz házat bontottak le

Elkészült az iszapömlés következtében lakhatatlanná vált devecseri házak lebontásának ütemterve. Devecserben a katasztrófa után összesen 262 ház lebontását javasolták a szakértők. A tavaly októberi iszapömlés által érintett városrész 15 utcáját, 11 bontási tömbre osztották fel. Az utolsó megmaradt házak lakóiról ebben a riportban olvashat.

Június 3. - 27 milliárd forintot fizetett az állam

Összesítette a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban felmerült állami költségeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Az összesítés szerint várhatóan több mint 27 milliárd forint lesz a katasztrófavédelem, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és az egyéb szervezetek - Honvédelmi Minisztérium, rendőrség és az önkormányzatok - költsége.

Április 30-ig 12,5 milliárd forintot fizettek ki, ebből a legnagyobb tételt, 6,2 milliárd forintot a külterületek mentesítését koordináló vidékfejlesztési tárca és a földterületek vörösiszaptól való megtisztítását elvégző Mecsekérc Zrt. kapta. Az OKF összes költsége 5,3 milliárd forint, ebben benne vannak többek között a károsultak lakásvásárlására, kárenyhítésére és az új lakóparkok építésére fordított költségek. Az új lakóparkot építő VeszprémBer Zrt.-nek eddig 1,9 milliárdot utaltak át, és még egymilliárd forintot fognak kapni. Összesen további 14,5 milliárd forint várható költség szerepel a táblázatban, ebből 12,3 milliárd forint a Mecsekérc költsége.

Június 24. - Elkészült a kolontári lakópark

Beköltözhettek új otthonaikba az iszapömlés miatt elpusztult vagy lakhatatlanná vált kolontári lakások lakói. Az [origo] tapasztalatai szerint a népies stílusú házak minden új tulajdonost lenyűgöztek, de a kártalanítás miatt többen morgolódnak. Nem értik, miért van jelzálog a házakon, nem világos számukra, hogyan számolták az elpusztult ingatlanok értékét, és nem számítanak arra sem, hogy könnyű lesz megszokni a falu új arcát. Az erről készült riportunkat itt olvashatja.

Június 30-án véget ért Mal Zrt. állami felügyelete. Ezzel együtt lejárt a térségben kihirdetett veszélyhelyzet is. Június végéig az iszapkárosultak számára Kolontáron 21 új ház épült, Devecseren pedig 87 házat húztak fel, ezen kívül az állam 125 lakásvásárlási szerződést kötött az ott élőkkel, csaknem 1,4 milliárd forint értékben. Hatvanhatan készpénzes kártalanítást kaptak összesen 757 millió forint értékben. A kártalanítást az állami költségvetés finanszírozta; összesen körülbelül 30 milliárd forinttal.

Kattintson a képre és nézze meg az egy éve történt iszapömlésről készült galériáinkat!

Szeptember 14. - 135 milliárdos bírság a Malnak

Összesen 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A katasztrófa mértékére és a kiömlött anyag mennyiségére tekintettel a felügyelőség a legszigorúbb számítást vette alapul. A Mal Zrt. ügyvédje azt mondta, mivel a mai napig nincs megnyugtató szakértői vélemény arról, hogy mi okozta az iszapömlést, ezért a bírság is megalapozatlannak tűnik. A vállalat fellebbezett a döntés ellen.

Szeptember 15. - Veszteséggel zárt a Mal

A felügyelőség döntése után a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Szatmáry Kristóf azt mondta, az állam célja, hogy a Mal elkerülje a felszámolást, és mindent megtesz a további működéséért. Szatmáry szerint minden esély megvan, hogy a hatezer embert foglalkoztató Mal a bírság ellenére is tud tovább működni. A Gazdasag.hu üzleti híroldal szerint a Mal egymilliárdos veszteséggel zárta a tavalyi évet, ebben már jelentős hatása volt a katasztrófa során kiesett bevételnek és a szükséges ráfordításoknak. A társaság mérlegfőösszege 28,5 milliárd forint, kevesebb, mint negyede a büntetés összegének.

Kattintson a képre és nézze meg az egy éve történt iszapömlésről készült galériáinkat!

Szeptember 28. - Eddig 15 gyanúsított van

Az iszapömlés egyéves évfordulójához közeledve összesen tizenöt embert gyanúsított meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben folytatott nyomozás során nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás miatt. Mindannyian a Mal Zrt. jelenlegi és egykori munkavállalói, és szabadlábon védekezhetnek.

Október 2. - Több mint egy év után végezhetnek

A vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság jelentése szerint a MAL Zrt. vezetői és a regionális környezetvédelmi hatóság a felelős a tragédiáért - jelentette be Kepli Lajos, a testület jobbikos elnöke vasárnap. A dokumentumot kedden hozzák nyilvánosságra, és eljuttatják a Nemzeti Nyomozóirodának is. Szintén vasárnap jelentették be, hogy október végére fejezik be véglegesen a katasztrófa miatti talajrendezést.

A katasztrófa számokban

A katasztrófában tíz ember halt meg és több mint 160 embert láttak el kórházakban, közülük a legtöbben a lúgtól első- vagy másodfokú égési sérülést szenvedtek. A kiömlött 600-700 ezer köbméternyi vörösiszap meghaladja a Mexikói-öbölbe kifolyt olaj mennyiségét, és körülbelül tíz négyzetkilométeres területet öntött el. Devecseren 272 ház sérült meg, Kolontáron 53 épületet érintett az iszapömlés, Somlóvásárhelyen pedig 37 telket öntött el az iszap. A vörösiszap-katasztrófa miatt a Mal-termelés 10 százalékkal csökkent.

Az iszapömlés vezéráldozata

A Marcal teljes élővilága kipusztult a vörösiszap-katasztrófa miatt. A katasztrófa után 10 ezer tonna gipszet és ecetsavat szórtak a folyóba, hogy kiegyenlítsék a vörösiszap lúgos hatását, és így megmentsék a Rába, a Mosoni-Duna és a Duna élővilágát. A Marcal partjáról 50 ezer köbméter iszapot gyűjtöttek össze, de a mederben még ennél is több lehet, mert a lassú folyású folyó mintegy 70 kilométer hosszan szennyeződött. A meder kotrását október végéig fejezhetik be.

A katasztrófa a világban

Világszerte címlapokra került a vörösiszap-katasztrófa, a BBC, a CNN és az al-Dzsazíra internetes honlapján is vezető helyet kapott, és a legolvasottabb cikk volt a katasztrófáról szóló tudósítás. A vörösre festett magyar falvak és a szkafanderbe öltözött vegyvédelmi katonák képei szinte mindenhol bekerültek a hírekbe. Az iszapkatasztrófa híre keletre is eljutott, az orosz lapok (Rosszijszkaja Gazeta, Kommerszant) mellett a Xinhua kínai állami hírügynökség is saját tudósítást közölt az iszapömlésről.

Felelősségre vonás

Orbán Viktor miniszterelnök már a katasztrófa másnapján felkérte Pintér Sándort, hogy vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az iszapömlés miatt. Végül rendhagyó módon Orbán a parlamentben jelentette be, hogy őrizetbe vették a Mal vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt (a Mal vezetőiről itt olvashat bővebben). Bakonyit pár nappal később szabadlábra engedték, és az azóta eltelt időszakban összesen 15 embert hallgattak ki gyanúsítottként. Pár héttel a gátszakadás után zár alá vették Bakonyi ingatlanvagyonát, és nem sokkal később elkezdték árulni Bakonyi ingatlanjait.

A segélyezés nehézségei

Sok adomány gyűlt össze az iszapömlés áldozatainak. A katasztrófa után felállították a Kármentő Alapot, amelyen tekintélyes pénz, 1,6 milliárd forint gyűlt össze közadakozásból, . A segélyekkel azonban több probléma is akadt, többször is megpróbáltak visszaélni a helyzettel, és olyanok álltak sorba adományokért, akik nem is károsultak. Olyan pletykák is terjedtek, amelyek szerint nagy értékű adományok és segélyek tűntek el, emiatt a rendőrség vizsgálatot is indított.