Az Alkotmánybíróság hatásköréről tárgyal a parlament

2011.10.11. 6:41

Az Alkotmánybíróság 2012. január 1-jén megváltozó hatásköréről tárgyal hétfőn az országgyűlés.  Az előterjesztés értelmében szűkül a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre, és leáll azon ügyek tárgyalása, ahol a kérelmező nem személyesen érintett. A parlament kedden tárgyal az adónyomozók jogköreinek kibővítéséről is.

Az alkotmánybírósági törvény a parlamenti szakbizottság előterjesztéseként kerül az országgyűlés elé. A kereszténydemokrata Salamon László expozéja és a kormányzati álláspont ismertetése után Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is felszólal az általános vitában.

Az új alkotmány januári életbe lépésével jelentősen megváltozik az Alkotmánybíróság hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre. A testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután a köztársasági elnök mellett az országgyűlés is kérheti.

Szűkül viszont a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhat majd, míg a hatályos alkotmány szerint az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

Ez azt is jelenti, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ilyen ügy például a gyanúsítottak hosszú őrizetben tartása, a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása, a média működését átíró jogszabály. A jogszabálytervezet szerint a megszűnt eljárások kezdeményezőinek március 31-ig lehetőségük van arra, hogy újra az Ab-hoz forduljanak. Ezt csak abban az esetben tehetik meg, ha bizonyítani tudják, hogy személyesen érintettek az adott ügyben, illetve kifogásuk az új alkotmánnyal összefüggésben is értelmezhető.

Az új törvény azt is rögzítené, hogy az immár 12 évre választott alkotmánybírókat nem lehet újraválasztani, valamint kimondaná, hogy az Ab költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi összegnél.

Az Ab-ről szóló sarkalatos törvény tervezetén kívül az országgyűlés kedden csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását vitatja meg. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtotta be a parlamentnek a módosítási javaslatot.  Az egyik legérdekesebb változtatás az adóhatóság nyomozóinak titkos információgyűjtési jogosultságait bővíti, illetve pontosítja. Kimondja például, hogy bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek - ez eddig nem szerepelt a törvényben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK