Hozzájárulásuk nélkül helyezhetnék át a bírákat Áder előterjesztése szerint

Elválik egymástól a Kúria - azaz a Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye a bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló koncepció szerint. Az Áder János fideszes EP-képviselő által kidolgozott tervezetben az is szerepel, hogy a bírósági rendszer négyszintű marad, csak a megyei bíróságokat törvényszéknek, a városiakat pedig járásbíróságnak fogják hívni. Az október közepén a parlament elé kerülő előterjesztésben szerepel az is, hogy egy bírót hozzájárulása nélkül más bíróságra is áthelyezhetnek.

A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül - írja az MTI a birtokába került előterjesztésre hivatkozva, amelyet Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozott ki az igazságügyi tárcával közösen.  

Áder János tervezete szerint a bíróságok központi igazgatását a létrejövő Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezi majd ki a bírósági felsővezetőket és a bírákat, megilletik majd a költségvetési és főbb személyzeti jogkörök.

Az OBH elnökét a bírák közül - a köztársasági elnök jelölésére - az Országgyűlés választaná kétharmados többséggel kilenc évre. Újraválasztható lenne, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament nem választ helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodna.

Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatot viszont nem végezne. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból állna, közülük hétnél több nem lehetne felsővezető. A bírói tanács elnöki tisztségét a tagok töltenék be félévenkénti rotációval, a tagokat pedig az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választanák maguk közül.

Törvényszékek és járásbíróságok lesznek

A tervezet szerint a bírósági rendszer négyszintű marad: a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lép, az ítélőtáblák alatt pedig megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és járásbíróságok helyezkednének el. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. Ezek csak első fokon járnának el, a határozataik elleni fellebbezést a törvényszékek bírálnák el.
 
Az előterjesztés szerint a Kúria elnökét továbbra is az Országgyűlés választja majd - a bírák közül - kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

Hozzájárulásuk nélkül helyezhetnék át a bírákat

A bírói pályázatokról az OBH elnöke döntene, akár a bírói tanácsok által hozott rangsortól eltérve is. Megüresedő álláshely esetén arról is határozhatna, hogy az új álláshelyet a megüresedés helyén vagy más bíróságon kell kiírni, illetve joga lenne arra, hogy nem ír ki pályázatot - áll az összefoglalóban.

Újdonság, hogy a bírákat háromévenként egy évre ki lehetne rendelni másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül. Erről, ha törvényszék illetékességi területén belül történik a kirendelés, a törvényszék elnöke döntene, ha azon kívül, akkor az OBH elnöke - olvasható a tervezetben.

Áder tervezete szerint a hivatal elnöke úgy is írhatna ki bírói pályázatot, hogy meghatározza azt az időtartamot, amely alatt a bíró más szolgálati helyre kirendelhető. Ez lenne a mozgó bírói státusz, amely esetében a bírót hozzájárulása nélkül más bíróságra rendelhetik ki.

A jogszabályokról szóló előterjesztést októberben tárgyalja a közigazgatási államtitkári értekezlet és a kormány, majd ezt követően a parlament elé kerül.

KAPCSOLÓDÓ CIKK