Fideszes városok cselezik ki a kormányzati szigort

2011.10.12. 13:21

Milliárdos kötvénykibocsátásokról döntött az elmúlt hónapokban több fideszes vezetésű önkormányzat, bár a kormány többször jelezte, hogy a mostaninál takarékosabb gazdálkodást vár az önkormányzatoktól. Az új önkormányzati törvény tervezete szerint jövőre csak kormányzati jóváhagyással juthatnának pénzhez a települések, néhány kormánypárti vezetésű város azonban résen volt, és megelőzték a szigorú intézkedést.

"Még idén meg kellett lépnünk a kötvénykibocsátást, ha a jövőben eredményeket, fejlesztéseket akarunk. Az új törvény miatt jövőre már nehezen juthatunk pénzhez" - így indokolta az [origo]-nak egy fideszes önkormányzat alpolgármestere, miért döntött a település vezetése többmilliárdos kötvénykibocsátásról néhány hónappal ezelőtt. Az alpolgármester azért kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mert polgármesterével a kötvénykibocsátás nem minden részletében értett egyet. "Nem öncélú eladósításról vagy nyerészkedésről van szó: egyszerűen tartalékolunk a következő hosszú évekre" - fogalmazott az alpolgármester.

A Belügyminisztérium adatai szerint idén eddig tizennégy önkormányzati kötvénykibocsátás történt, azaz lényegében ennyi önkormányzat döntött arról, hogy növeli adósságát. A kibocsátott kötvények elsősorban forint alapúak, harmaduk euró alapú, svájci frank alapon pedig egyetlen önkormányzat sem bocsátott ki kötvényt idén - írta a Belügyminisztérium az [origo]-nak. Idén olyan kormánypárti vezetésű városok döntöttek kötvénykibocsátásról, mint Békéscsaba (kétmilliárd forint) vagy Tata (egymilliárd), illetve olyan fővárosi kerületek is növelték az adósságukat, mint Újpest (ötmilliárd) vagy Rákospalota (két és félmilliárd).

Jövőre csak kormányzati engedéllyel

Az új önkormányzati törvény tervezete szerint jövőre a kormány jóváhagyása kell majd minden önkormányzati hitelfelvetélhez vagy kötvénykibocsátáshoz, így a települések képviselő-testületei decemberig dönthetnek önállóan a külső források bevonásáról. Az új önkormányzati törvény koncepciója szerint a kormány a kötelezettségvállalást csak akkor engedélyezi, ha az "a működési kiadások folyamatos teljesítését nem veszélyezteti".

A hitel vagy a kötvénykibocsátás mértéke pedig nem lehet majd nagyobb, mint az önkormányzat éves bevételének fele. A településeknek a tervezet szerint kötvénykibocsátásnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyását is meg kell szereznie. A Belügyminisztérium a változtatást így indokolta: "az utóbbi időben egyértelművé vált, hogy a helyi önkormányzatok hitelfelvételével, kötvénykibocsátásával kapcsolatban is változások szükségesek".

Az önkormányzatok adóssága tavaly év végén 1500 milliárd forint volt a Pricewaterhouse Coopers könyvvizsgáló cég adatai szerint. Ebben nem kis szerepet játszik, hogy az önkormányzatok kötvényállománya 2005 és 2010 között 4,4 milliárdról 610 milliárd forintra ugrott, ami öt év alatt 140-szeres növekedést jelent.

Orbán Viktor kormányfő az elmúlt hónapokban többször kijelentette, hogy Magyarországon az egyik legfontosabb feladat az államadósság elleni harc. "Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak, amely polipként ráfonódott az életünkre. Ha nem fejtjük le magunkról, végképp lehúz a mélybe" - írta a miniszterelnök például a márciusban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv előszavában. A kormány döntött arról is szeptemberben, hogy átvállalja a megyei önkormányzatok 180 milliárdnyi adósságát.

"Idén csak minimálisat használunk fel belőle"

A kormányzati szigor ellenére több fideszes vezetésű önkormányzat is több milliárd forint értékű kötvénykibocsátásról döntött az elmúlt hónapokban. A megkérdezett polgármesterek szerint nem ellentétes a kormányprogrammal és a Széll Kálmán-tervvel a kötvénykibocsátás, mert nem működésre, hanem fejlesztésekre szánják a pénzeket, és terveik szerint csak később költenek belőle. Később döntenek tehát arról, pontosan mire használják fel a pénzt.

Vantara Gyula Békéscsaba fideszes polgármestere és országgyűlési képviselője azt mondta az [origo]-nak, hogy a kötvényekből befolyó kétmilliárd forintból idén félmilliárd forintot használ fel az önkormányzat, és "kizárólag beruházásokra, fejlesztésekre, európai uniós forrásból elnyert támogatások önerő részének biztosítására fordítja az önkormányzat". Békéscsaba adósságállománya ezzel a kötvénykibocsátással együtt 12,9 milliárd forint lett.

Tata polgármestere, Michl József KDNP-s parlamenti képviselő azt mondta az [origo]-nak, hogy habár már júniusban eldöntötte a testület az egymilliárd forint értékű kötvénykibocsátást, a szerződést még nem írták alá. A polgármester azonban nem is ebben az évben akarja elkölteni a pénzt: "Idén csak minimálisat használunk fel belőle, így jövőre lesz lehetőség az új vonatkozó törvények alapján tovább gondolni a lehetőségeinket".

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A kötvénykibocsátást több helyen is kritizálta az ellenzék, az ötmilliárdforintos kibocsátásról szeptemberben döntő Újpesten pedig a helyi KDNP-s képviselő is ellene szavazott, és népszavazást kezdeményezett a döntés ellen (az újpesti vitáról bővebben itt olvashat). Wintermantel Zsolt fideszes polgármester akkor azt mondta az [origo]-nak: Visszautasítja, hogy az intézkedés szembemenne a kormányprogrammal és az Orbán-kormány által meghirdetett, államadósság elleni harccal. "Ezt az ötmilliárd forintot kifejezetten fejlesztésre költjük, működésre egyetlen fillér sem megy el, ez tehát a jövőbeli bevételeink terhére végzett, előrehozott fejlesztés" - mondta múlt héten a polgármester.

Budapest XV. kerülete júniusban rendkívüli ülésen döntött két és félmilliárd forint értékű kötvénykibocsátásról a képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint az "Észak-pesti Kórház megmentésére, illetve Rákospalota városközpontjának kialakítására". Az LMP felelőtlen gazdálkodással vádolta a fideszes polgármestert, aki azt mondta, hogy a "működési többletből finanszírozzák majd a törlesztést". Megkerestük László Tamás polgármestert, hogy megtudjuk, miért döntött a kötvénykibocsátásról az önkormányzat, de nem válaszolt kérdéseinkre.

"Jogilag nem kifogásolhatók"

Az [origo]-nak nyilatkozó egyik alpolgármester azt mondta, hogy azután gondolkodtak a kötvénykibocsátásról, miután Zugló már márciusban a költségvetésébe foglalta egy öt és félmilliárd forint értékű kötvénykibocsátás lehetőségét. "Már tavasszal sejteni lehetett, hogy jövőre a kormány szigorítja a jelenlegi szabályokat, és nehéz lesz pénzhez jutni, ezért idén kell lépnie a településeknek" - mondta az alpolgármester.

Arra, hogy több település a törvény módosítása előtt néhány hónappal jelentősen növeli az adósságát, Belügyminisztérium csak annyit mondott: "amennyiben a kötelezettségvállalások a hatályos jogszabályok figyelembevételével történtek, abban az esetben azok jogilag nem kifogásolhatók, az új önkormányzati törvényben azonban rögzítésre kerül, hogy az önkormányzatok csak kormányzati jóváhagyással kaphatnak engedélyt újabb adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra".

KAPCSOLÓDÓ CIKK