Rosszabb elbánásra és nagyobb büntetésre számíthat januártól bizonyos esetekben a szabálysértő, mint egy bűncselekmény elkövetője, és fél éven belül elkövetett két gyorshajtás akár elzárással is büntethető lenne - az [origo] által megkérdezett jogászok ezeket a pontokat kifogásolták leginkább az új szabálysértési törvény tervezetében. A Belügyminisztérium azt állítja, olyan rendszert szeretnének, amelyben a büntetések többsége nem elzárás, hanem közérdekű munka.

"Valóban elzárással is büntethető lenne, ha valaki fél éven belül például kétszer áthajt a kocsijával a pirosban" - mondta az [origo]-nak az új szabálysértési törvény tervezetéről Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karának közigazgatási jogi tanszékvezetője. A törvény tervezetét korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság is kifogásolta: a két szervezet úgy értelmezte a javaslatot, hogy "fél éven belüli két tilosban parkolásért bárki börtönbe kerülhet".

A Belügyminisztérium szeptember végén hozta nyilvánosságra a tervezetet, amely a többi között azt is tartalmazza, hogy a hat hónapon belüli második szabálysértést akkor is lehet elzárással büntetni, ha a törvény egyébként nem tartalmazza ezt a büntetést. A szabálysértési elzárás legalább öt napig, de legfeljebb hatvan napig tarthat (a tervezetről bővebben itt olvashat).

Fábián Adrián szerint "ha egy szabálysértő azt sem kalkulálhatja, hogy például a második gyorshajtás után pénzbírságra, vagy hosszabb-rövidebb idejű elzárásra számíthat, ez nem biztos, hogy szalonképes egy jogállamban". A tanszékvezető azt mondta, hogy "ez a parttalan hatósági mérlegelési lehetőség sértheti a jogbiztonság elvét, így alkotmányellenesnek minősülhet."

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, miért került bele ez a rész a tervezetbe, valóban az-e a szándékuk, hogy fél éven belüli két gyorshajtás vagy tilosban parkolás akár elzárással is büntethető legyen. A tárca a kérdésünkre érdemben nem válaszolt, csupán azt ismételték meg, amit a tervezet indoklásában is leírtak: "az új szabálysértési törvény megalkotásának kiemelt célja egy hatékony és gyors eljárási lehetőségeket biztosító rendszer kialakítása".

A közlekedési szabálysértés a leggyakoribb

Megkerestük a központi szabálysértési nyilvántartást vezető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), hogy megtudjuk, tavaly és idén eddig hány olyan személy volt, aki fél éven belül követett el két vagy több szabálysértést, és ezek jellemzően milyen szabálysértések voltak. A KEKKH-től azt a választ kaptuk, hogy ilyen adatokat nem gyűjtenek, csak az összes szabálysértésről vezetnek statisztikát.

Eszerint 2010-ben a közlekedési szabálysértés volt a leggyakoribb: ittas vezetés, gyorshajtás, piroson áthajtás és hasonló szabálysértések miatt 254 602 esetben indult eljárás tavaly. A második leggyakoribb a közrend elleni szabálysértés volt (32 337), ide tartozik például a koldulás, a szemetelés vagy a csendháborítás. A harmadik leggyakoribb a tulajdon elleni szabálysértés volt (26 745), ez például kis értékű lopást jelent. Más típusú szabálysértés miatt 2010-ben alig indul eljárás: munkaügyi szabálysértés miatt 29, játék- és pénznyerő automatákkal kapcsolatos szabálysértés miatt pedig 21 eljárás indult tavaly.

Hogyan kerül bíró elé a szemetelési ügy?

Nem tisztázott, hogyan jut el bíróságra az ügy, ha két szabálysértést követ el valaki fél éven belül - mondta a tervezetről az [origo]-nak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. "Ha például augusztusban megbüntettek, mert tilosban parkoltam, most pedig eldobok egy papír zsebkendőt, a törvénytervezet szerint akár elzárás is lehet a büntetésem. A dokumentumból azonban egyáltalán nem derül ki, hogyan kerül bíró elé a szemetelési ügyem" - mondta a szervezet elnöke.

Elzárást a jelenlegi szabályozás és a tervezet szerint is csak a bíróság szabhat ki. A dokumentumban azonban arról nincs szó, hogy a szabálysértési ügyintézőnek minden esetben bíróságra kell-e küldenie az ügyet, ha fél éven belül a második szabálysértést tapasztalja, vagy esetleg maga dönthet az elzárásnál enyhébb büntetés alkalmazásáról. Kádár András Kristóf azt mondta: "végső soron a bíró dönti el, hogy a szemetelésemért pénzbírságot szab ki, közérdekű munkával vagy valóban elzárással büntet, és nyilván nem a legsúlyosabb szankciót választja. De ezzel az erővel a törvényalkotó a lopásnál is engedélyezhetné, hogy a bíró életfogytiglant adjon, azon az alapon, hogy a bíró úgyis önmérsékletet fog tanúsítani".

Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól azt is, hogyan kerülhet bíró elé annak az ügye, aki fél éven belül a második szabálysértést követi el, de a tárca erre a kérdésünkre sem válaszolt. Annyit írtak, hogy "a Belügyminisztérium egy olyan rendszer kiépítésére törekszik, amelyben nem kizárólag az elzárás, hanem annak közérdekű munkára történő átváltoztatása dominál".

Forrás: Vanik Zoltán

Jobban megéri autót lopni, mint túrórudit

A Pécsi Tudományegyetem közigazgatási jogi tanszékvezetője szerint az új szabálysértési törvény tervezete "azt a torz képet mutatja", mintha a szabálysértő a bűncselekmény elkövetőjénél rosszabb elbánásra és aránytalanul nagyobb büntetésre számíthatna. Fábián Adrián példaként azt említette, hogy "aki ellop egy autót egy-másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre is számíthat, aki viszont két túrórudit tesz zsebre, extrém esetben akár elzárást is kaphat". A tervezet alapján ráadásul szabálysértésért húsz százalékkal hosszabb közérdekű munkával büntethetik az elkövetőt, mint bűncselekményért.

A Helsinki Bizottság elnöke szerint az aránytalanságot bizonyítja az is, hogy a büntetőeljárásokkal ellentétben a szabálysértéseknél nem engedi a törvénytervezet az úgynevezett mediációt, vagyis az eljáráson kívüli kölcsönös megegyezést. "Ha hatvanezer forintot lopok, az bűncselekmény, tehát megegyezhetek a sértettel, hogyan tehetném jóvá a kárát, ha háromezer forintot lopok, az szabálysértés, vagyis egyezkedésnek nincs helye. Elég bizarr" - mondta Kádár András Kristóf.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, nem tartja-e aránytalannak, hogy bizonyos szabálysértésekért nagyobb büntetések szabhatók ki, mint a bűncselekményekért, de a tárca erre a kérdésünkre sem válaszolt.