Benyújtották az '56-os bűnősök felelősségre vonásáról szóló törvényjavaslatot

2011.10.19. 14:33

Beterjesztették az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az 1956-os forradalom utáni megtorlások elkövetőinek felelősségre vonását.

A fideszes Gulyás Gergely szerdán beterjesztette a parlament elé az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatát. A javaslat értelmében az 1945-ös nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik a polgári lakosság tagja ellen a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, a rabszolgaságba taszítás, az áttelepítés és az embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az adott ország jogát.

Gulyás Gergely indítványa módosítaná a büntetőeljárási törvényt is, rögzítve, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, az ügyekben pedig a Fővárosi Bíróságnak soron kívül kell eljárnia. A nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség feladata lenne. A törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon léphetne hatályba.

Biszku Bélát név szerint említette Gulyás

Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, megoldási javaslatukat alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják. Hozzátette, előterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük név szerint említette Biszku Bélát, a forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját.

Biszku Béla ellen az idén januárban vádat emeltek "nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" miatt. Az '56-os forradalom alatti belügyminiszter elleni eljárást februárban felfüggesztették, mert a Budai Központi Kerületi Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult.

Biszkut a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt tavaly augusztusban jelentette fel Szilágyi György jobbikos képviselő. A rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku a Duna Tv-nek adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy az 1956-ban történteket nem tartja forradalomnak. Biszku megerősítette, hogy nem hajlandó bocsánatot kérni az '56 után történtekért, a kivégzéseket pedig nem akarta kommentálni, mert szerinte ő belügyminiszterként nem vett részt az ítéletek meghozatalában.

KAPCSOLÓDÓ CIKK