Az előző rendszer vezetőinek járó nyugdíjak csökkentéséről egyeztettek egymással kedden a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői a Parlamentben. A csökkentés szükségességében egyetértettek a frakciók, a módjáról azonban egyelőre nem született megállapodás. A Fidesz korábban a jóvátételi adó lehetőségét vetette fel, a többi képviselőcsoport azonban nyugdíj-újramegállapítást tartana jónak. Vitás kérdés a személyi kör is.

A találkozót kezdeményező Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, szándékaik szerint azok nyugdíját érintené "pénzügyi következmény", akiknek megélhetését az MSZMP-ben hivatásszerűen betöltött vezető tisztségük biztosította, és érdemi döntéshozók voltak. A politikus az egyedi elbírálást támogatja, a kollektív bűnösség kimondását nem. Emellett fontosnak tartja, hogy igazságos, méltányos és megvalósítható megoldás szülessen, és ne olyan, amelyről később kiderül, alig néhány embert érint. Kiindulópontjuk az, hogy a jogalkotó az új alaptörvényben az 1944. március 19. és az 1990. május 2. közötti időszakot illegitimnek, az MSZMP-t pedig illegitim tevékenységet folytató szervezetnek tekinti, így a párt vezető döntéshozóinak kifizetett pénzt is. A nyugdíjcsökkentés technikai kivitelezéséről, így az adóztatásról vagy a nyugdíjak újbóli megállapításáról kész egyeztetni a Fidesz - közölte Lázár János.

A jóvátételt '56-os szervezetek kezdeményezték, majd - a keddi egyeztetésen is részt vevő - Wittner Mária fideszes parlamenti képviselő terjesztette a kormánypárti képviselőcsoport elé. A befolyt, illetve megtakarított pénzt '56-os szervezetek támogatására és '56-os túlélők megsegítésére fordítanák. Wittner Mária egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009-ben megszüntették a börtönévek után járó nyugdíj emelését.

A KDNP-s Varga László azt mondta, az érintettek nyugdíjának újbóli megállapításával értene egyet, és nem az adóztatással. Kiemelte, nem azt akarják, hogy azok nyugdíjának egy részét vegyék el, akik bár párttagok voltak, de "tisztességesen dolgoztak", hanem egy bizonyos körbe tartozókét, például a függetlenített párttitkárokét.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke arra emlékeztetett, hogy pártja már korábban a Ház elé terjesztett egy javaslatot a nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről, szerinte ahhoz kellene visszatérni, bár félnek, hogy a kormányoldal "felvizezné". Hozzátette ugyanakkor, minden megoldás érdekli őket, de szerinte gyorsan kell lépni. Becsléseik szerint évi több tízmilliárd forintos tételről lehet szó.

Egyetértenek azzal, hogy le kell dolgozni a "morális adósságot", de csak olyan indítványt tudnak támogatni, amely alkotmányos - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki azonban önmagában a hivatkozást az új alaptörvény preambulumára nem tartja szerencsésnek. A KDNP-hez és a Jobbikhoz hasonlóan Schiffer András is ellenezte a nyugdíjmegadóztatást, utóbbit ugyanis "életveszélyesnek" tartja. Az LMP frakcióvezetője szerint meg kellene határozni a nómenklatúra listáján belül az érintettek körét, és az ő esetükben a nyugdíj-megállapítási szabályokhoz kellene hozzányúlni.

A másfél órás tárgyalást a fideszes Gulyás Gergely úgy összegezte, hogy két héten belül szeretnének egy olyan közös előterjesztést, amelyet valamennyi frakció, de legalább a keddi egyeztetésen részt vevők támogatnak. Abban egyetértettek, hogy a javaslatnak végrehajthatónak kell lennie, az érintettek megmaradó nyugdíjának pedig - amelynek meghatározásakor a nyugdíjminimumból kellene kiindulni - méltányosnak. A legnehezebb kérdésnek a személyi kör meghatározását nevezte. Az MSZP nem képviseltette magát az egyeztetésen. A párt elnök-frakcióvezetője, Mesterházy Attila hétfőn azt közölte: az MSZP szinte bármilyen kérdésben egyeztet a Fidesszel, ha legalább tudja, miről szól a megvitatni szánt törvényjavaslat.