Miért van a kép szélén Orbán?

2011.10.31. 8:33

Keményen kritikus beszédet mondott az Európai Unióról múlt hét hétfőn Orbán Viktor, szerinte Magyarország több szempontból Európa előtt jár. Orbán nem először szólt be keményen az EU-nak, miközben a kormány több intézkedése arra utal, hogy bár a jófiú szerepét nem mindig akarja eljátszani, azért figyel arra, hogy merre tart Európa.

"Muszáj hozzájárulnunk Európa sikeréhez a magunk érdekében, de megvannak a saját céljaink" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétfői napirend előtti parlamenti felszólalásában, amelyben értékelte az előző napon tartott brüsszeli EU-csúcs eredményeit. Orbán a beszédben nem festett hízelgő képet az Európai Unióról. Azt mondta, a szervezet bénult és lassú, csak nyugodt, felívelő gazdasági és politikai környezetben működőképes, sőt megjegyezte azt is, hogy bár Európa sikeréért tennünk kell, az eurózónától való függésünk ma hátrányt jelent. "Az Unió nehezen szánja rá magát, hogy szakítson a 20. századdal [...] Nem szabad hagynunk, hogy Európa lassúsága visszahúzzon minket [...] Mi, magyarok elsősorban magunkért küzdünk" - mondta Orbán, és megjegyezte azt is, hogy szerinte Magyarország bizonyos tekintetben előrébb tart, mint az Unió.

Miért került a kép szélére Orbán?

Az európai állam- és kormányfők csúcstalálkozója után készített csoportképen Orbán a legszélen, nehezen észrevehető helyen áll. A képből az interneten megjelent kommentek és blogbejegyzések szerint sokan azt olvasták ki, hogy az EU elmúlt éveinek legnagyobb vitájában csak statisztáló Magyarország rossz megítélését tükrözi.

Forrás: Miniszterelnökség/Burger Barna

Ez azonban téves következtetés. Balázs Péter korábbi magyar EU-biztos és külügyminiszter szerint a résztvevőket előre meghatározott helyre állítják, amelyet a tanács főtitkárságának protokollosztálya határoz meg. Általában az aktuális főszereplőket állítják előre, de a sorrendnek nincs akkora jelentősége, mint annak idején a Kremlben, vagy a Lenin-mauzóleum mellvédjén a katonai parádénak tisztelgő szovjet vezetőknél - mondta.

Általában középen áll az ősmag, mellettük pedig a soros elnökség betöltésének ideje szerint határozzák meg az állásrendet - mondta az [origo]-nak az EU-s csoportképekről Görög Ibolya protokollszakértő. Szerinte általános alapelv az ilyen képeknél, például a nagykövetek esetében, hogy azok kerülnek előtérbe, illetve középre, akik régebb óta töltik be az adott országban a nagyköveti posztot. Az EU esetében a soros elnökség a mérvadó, az aktuális elnökséget betöltő ország képviselője kerül középre, mellé az előző és a következő soros elnöké, a többieket országuk saját nyelvű elnevezése alapján, ábécé szerint állítják sorba.

Az év első felében zajló magyar EU-elnökség idején tartott csúcstalálkozók után készített fotókon például Orbán rendre legelöl, középen áll, kiszorítva például Nicolas Sarkozy francia államfőt vagy José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét.

Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

A magyar kormány tavalyi hivatalba lépése óta készült fotókon Orbán többször áll látványos helyen, mint ahányszor nem. Fixnek csak Barroso helye tűnik az első sorban, a kép közepétől balra, és Angela Merkel német kancellár is rendre központi helyet kap, amiben feltehetően szerepet játszik, hogy az Unió legnépesebb és legnagyobb gazdaságú államát vezeti. Gyakran szerepelt viszont a képek szélén például José Luis Zapatero spanyol kormányfő, bár Spanyolország az EU befolyásosabb állami közé tartozik, és sokszor került a szélre Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is, igaz, neki nem kell külön jó hely ahhoz, hogy észrevétesse magát, ezen a videón például az látható, hogy egy 2009-es nemzetközi csúcstalálkozón hogyan váratja meg az őt fogadó Merkelt azért, mert valami fontos elintéznivalója van telefonon.

Egy tavaly szeptemberi képen (ahol jól látszik az is, hogy az országok zászlaját ábrázoló kis táblákkal jelzik, kinek hol a helye) Orbán az első sorban áll, többek között Iveta Radicova szlovák és David Cameron brit miniszterelnök előtt, Martonyi János külügyminisztertől jó messze, Jerzy Buzek lengyel európai parlamenti elnök, a görög és a dán kormányfő társaságában.

Forrás: MTI/EPA/Radek Pietruszka

Egy idén februárban készült képen középen áll az EU elnöke, Herman van Rompuy és Traian Basescu román államfő között, utóbbival nevetgél. A képen Orbán mögé került Angela Merkel.

Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Mit gondol Orbán az EU-ról?

Orbán éles szavai nem teljesen fedik azt, amit az Európai Unióról gondol. Hiába jelentette ki többször, hogy Magyarország bizonyos tekintetben (nem ortodox gazdasági megoldásait tekintve) az Unió több országa előtt áll, a vasárnapi csúcstalálkozót annyira fontosnak érezte, hogy miatta lemondta az október 23-ára tervezett Fidesz-nagygyűlésen való részvételét. Szóvivője azzal indokolta a döntését, hogy Orbán ott akar lenni, ahol a legfontosabb dolgok történnek Magyarország szempontjából.

Az EU-elnökség idejére választott magyar jelmondat, az Erős Európa is arra utal, hogy a kormány komolyan veszi és alakítani próbálja az európai együttműködést. A magyar kormány az EU-elnökség idején több olyan megállapodást is tető alá hozott vagy előkészített, amely nagy jelentőséggel bírhat az EU jövője szempontjából. Ilyen volt például az egységes cigánystratégia előkészítéséről szóló megállapodás, vagy az Unió gazdasági működését a korábbinál szigorúbb keretek közé szorító gazdasági megállapodáscsomag.

Orbán az elmúlt hónapokban többször jelezte azt is, hogy a kormány rendkívül fontosnak tartja az eurózónában a tagállamok számára kötelezően előírt gazdasági mutatók betartását. Bár a kormányváltás előtt a Fidesz több befolyásos politikusa is utalt arra, hogy a kormány szeretné lazán kezelni a költségvetési hiányt, ezt a próbálkozást Barroso visszaverte Orbánnal már miniszterelnökként tartott első találkozóján, azóta pedig a magyar kormány nem is próbálkozik ilyesmivel nyíltan. Kínosan nevetséges volna, ha az elnökséget ellátó ország nem volna képes azokat a gazdálkodási szabályokat tartani, amelyek az Unióban hatályosak - mondta még az uniós elnökség megkezdése előtt, tavaly októberben Orbán. Mi nem vagyunk ilyen kellemetlen alakok, ezért tartjuk az elkötelezettségeket - fogalmazott Orbán. Emiatt általában hálás is az EU, Barroso és Merkel is többször dicsérte a költségvetési hiány alacsonyan tartására és az államadósság leszorítására tett magyar intézkedéseket.

Bár a tavaly bevezetett vállalati különadókat vagy az új médiatörvényt érték kemény bírálatok uniós tagországok részéről vagy például az Európai Parlament egyes képviselőitől, ezekben a kérdésekben a praktikus európai együttműködést szem előtt tartó állam- és kormányfők sosem marasztalták el Magyarországot, és az Európai Bizottság is tartózkodott a nyílt kritikától. Erre a praktikus megközelítésre utalhatott Orbán, amikor Barrosóval folytatott tavaly novemberi megbeszélése után azt mondta: az Európai Uniónak nem helyes fiúkra, hanem erős és együttműködő emberekre van szüksége.

Kremlinológia és komitológia

A kremlinológia a Szovjetunió egyik kedvelt politológiai szakterülete volt. Mivel a szovjet vezetésről szóló döntések háttérben, a nyilvánosság elől elzárva születtek, ezért a politikatudománnyal foglalkozó akadémikusok és elemzők a pártvezetés katonai parádékhoz felállított tribünön való elhelyezkedéséből és hasonló helyzetekből próbáltak következtetéseket levonni arra nézve, hogy milyenek az erőviszonyok a pártban. 2009-ben a lett miniszterelnök vádolta meg azzal az EU-t, hogy a szovjet vezetőkhöz hasonlóan belterjes módszerrel választják ki az EU elnökét (aki később Herman von Rompuy korábbi belga miniszterelnök lett). A lett kormányfő volt az egyetlen, aki nyíltan bejelentette, hogy érdekli a poszt.

A BBC európai ügyekkel foglalkozó szakértője szerint azonban az EU-ban nem divat a kremlinológia, de itt is megtalálták a saját játékukat a politikai elemzők, ezt úgy hívják, komitológia. Az Unió és a tagállamok működését összehangoló Európai Bizottság egy-egy uniós irányelv bevezetése előtt csoportokban konzultál a tagállamok szakértőivel (a bizottságok neve angolul committee). A komitológia lényege, hogy sok elemző és apparátusi ember abból következtet a tagállamok álláspontjára vagy hajthatatlanságára, hogy szakértőik hányszor fordulnak meg az Európai Bizottságnál az egyeztetéseken.