Képzetlen fiatalokat, kihaló falvakat hozhat az új közoktatási törvény

2011.11.02. 9:11

Egy múlt heti közigazgatási államtitkári értekezleten is megfordult a nemzetgazdasági minisztérium háttéranyaga, amely szerint több mint tízezer pedagógus munkája válik feleslegessé a következő években a közoktatási rendszer átalakítása miatt. A törvénnyel rövid távon több tízmilliárdot megspórol az állam, de a tanulmány szerint ennek lehetnek káros hatásai: tömegesen kerülhetnek az utcára képzetlen fiatalok, és falvak néptelenedhetnek el.

A "titkos" mellékletben szereplő állítások "olyannyira titkosak, hogy ő maga sem tud róla" - közölte csütörtökön este az oktatási államtitkárságot vezető Hoffmann Rózsa, miután a Hir24.hu híroldal egy, a köznevelési törvényhez készült háttérelemzésből közölt részleteket. A lap szerint a tanulmányból kiderül, hogy a magyar közoktatási rendszert átalakító törvény intézkedései 633 iskola bezárásához, több mint tízezer pedagógus elbocsátásához vezethetnek.

Az [origo] birtokába került, több mint 40 oldalas háttérelemzésből azonban kiderül, hogy a tanulmányt ismernie kellett az oktatási államtitkárságnak. A szöveg szerint a tanulmány összeállításához az oktatási államtitkárság által rendelkezésre bocsátott statisztikákat és információkat használták, és információink szerint a dokumentumot a jogszabály elfogadását előkészítő múlt heti közigazgatási államtitkári értekezletre állították össze a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM).

Kihulló fiatalok, elnéptelenedő falvak

Az államtitkár csütörtökön azt mondta, "nem bocsátanak el tömegesen pedagógusokat, és nem lesznek tömeges iskolabezárások sem". A kormány által kedden elfogadott törvénytervezethez bevezetésként csatolt tanulmány ehhez képest már rögtön a legelején, a reform költségvetési és foglalkoztatási hatásait összefoglaló táblázatában számszerűsíti, hogy a jelenlegi, 2 + 2 éves szakképzést felváltó hároméves rendszer bevezetésével 2284, a tankötelezettségi korhatár 16 éves korra történő leszállításával 4904, a gyereklétszám demográfiai csökkenése miatt 4183, a felső tagozatok összevonása miatt pedig 2820, vagyis összesen 14 111 pedagógus válik feleslegessé 2015-ig. Ezt csak részben ellensúlyozza, hogy az újonnan induló alsó tagozatokhoz 822, a fejlesztőpedagógiai osztályokhoz 182, a lemorzsolódó 14-16 éveseket felzárkóztató Híd-programhoz 160, a mindennapos testnevelés bevezetéséhez pedig 4039  új tanári státus szükséges. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennyi tanárt bocsátanak el egyszerre, hanem például a nyugdíjba vonulók mindegyike helyett nem fognak felvenni újakat.

Az átszervezések közül a dokumentum szerint a tankötelezettség korhatárának leszállítása járna négy év alatt a legnagyobb, 73,2 milliárd forintos megtakarítással, a spórolást ellensúlyozó kockázatok között megemlíti azonban az összefoglaló, hogy "a látszólag magas költségmegtakarítás magában rejtheti az oktatási rendszerből képzettség nélkül kihulló fiatalok későbbi ellátásával járó többletterheket is".

Ugyancsak nagy ára lehet a háttéranyag szerint a 3 éves duális szakképzés bevezetésének is, amelytől bár viszonylag magas, 24,5 milliárd forintnyi költségvetési megtakarítás remélhető, de "fennáll az általános ismeretek és tanulási kompetenciák háttérbe szorulásának veszélye".

A csökkenő gyereklétszám miatti pedagógusszám-csökkenésből szintén tekintélyes, 52,5 milliárdnyi, a kistelepülési felső tagozatok összevonásától pedig 28,6 milliárd forintnyi megtakarítást vár a tanulmány. Az utóbbi összesen 633 iskola több mint 52 ezer tanulóját érinti majd a tanulmány szerint, a lehetséges társadalmi kockázatok között azonban számolni kell azzal, hogy "a kistelepülési felső tagozatok megszüntetése magával vonhatja, hogy a szülők már alsó tagozatos gyerekeiket is eleve a nagyobb településre íratják be, ami a falvak elnéptelenedéséhez vezethet".

Több ezer új tornatermet kell építeni

A háttéranyag a költségvetési hatások között részletesen kifejti: azzal, hogy a pedagógusok bérét 2013 január 1-jétől az állam fizeti az addigi tulajdonos önkormányzatok helyett, a központi költségvetésnek körülbelül 491,6 milliárd többletköltsége keletkezik, mindezt azonban a számítások szerint kompenzálja, hogy a helyhatóságok központi költségvetésből folyósított eddigi támogatása ezzel párhuzamosan csökkenni fog.

Az átvétel a számításokhoz mellékelt táblázat szerint összesen 1964 általános és 305 szakiskolát, 112 speciális szakiskolát, 384 gimnáziumot és 448 szakközépiskolát érint majd, a dokumentum ugyanakkor figyelmeztet, hogy az átállással a pedagógusbérek átvállalásánál nagyobb teher szakadhat az állam nyakába, ugyanis "arról, hogy ezek az épületek milyen állapotban vannak, igényelnek-e felújítást, nem rendelkezni semmilyen adattal, így ennek költségvetési hatása megbecsülhetetlen, de feltehetően nagy".

További 230 milliárd forintnyi ráfordítást igényel a dokumentum szerint a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése, hiszen ehhez a számítások szerint 2014-ig 39 ezer férőhellyel kellene az ellátórendszert bővíteni, és a jelenlegiek mellé még 4800 óvodapedagógust kell munkába állítani. A mindennapos testnevelés bevezetése a dokumentum elején olvasható összefoglaló táblázat szerint 82 milliárd forintba kerül majd, de a nemzetgazdasági tárca szakértői a lépés hatásainak későbbi, részletes ismertetésekor már nemcsak ezt "a testnevelő tanárok létszám-növekedéséből adódó bérköltségtöbbletet" említik meg, hanem azt is, hogy a rendszer teljes felállásig, 2020-ig (a lépést évfolyamonként bővülő rendszerben vezetik be) összesen 3736 új tornatermet is kellene építeni. Mindez pedig egy terem felhúzásának átlagosan 120 millió forintos költségével számolva összesen 448 milliárd forintnyi ráfordítást jelent.

179 milliárd plusz, több száz milliárd mínusz

Szintén tetemes, az összesítés szerint 2015-ig 381 milliárdos költséget jelent majd a tanulmány szerint a pedagógus életpályamodell 2013 szeptember 1-jétől kezdődő életbe léptetése is. Az ugyancsak lépcsőzetesen bevezetendő, 7 év alatt véglegesedő rendszer a kalkuláció szerint ugyanakkor nem áll meg ennyi ráfordításnál, hanem 2018 után is "évente körülbelül 450 milliárd forinttal lesz drágább a jelenleginél".

Várhatóan azonban még ennél is többe kerül az államnak Hoffmann Rózsa hivatalba lépése óta sürgetett ötlete, a számításokat ugyanis konzervatív minimálbérpályát feltételezve végezték el az NGM szakértői. 2012-re például 80 350, 2015-re pedig 89 200 forintos minimálbért feltételeztek, miközben szeptember közepe óta tudható, hogy a kormány az adóváltozások negatív hatásainak kompenzálására már jövőre 92 ezer forintra emelné a minimálbért.

A tanulmány szerint "hasznot hozó" intézkedésekkel megspórolható összesen 179 milliárddal szemben a tanulmány legvisszafogottabb becslése szerint is több mint 700 milliárd forintnyi pluszköltséget jelent majd az államnak az új közoktatási rendszer fenntartása 2015-ig. A kalkulációk szerint hosszabb távon nagyjából még egyszer ennyi pénzt kell a közoktatásba fektetnie az államnak.

A köznevelési törvényt jóváhagyó múlt keddi kormányülésen információink szerint sem a fenti lépések költségvetési, sem társadalmi kockázataira nem tértek ki a résztvevők, a nemzeti erőforrás miniszter néhány pontosító magyarázó kiegészítése után egyhangúlag, vita nélkül fogadták azt el. Igaz, előtte több mint hét hónapig kemény csaták zajlottak a koncepcióról: az államtitkárság kormányon belül és szakmai szervezetek körében is nagy vitákat kavart, időközben számtalan ponton módosított terveit először áprilisban tárgyalta a kormány, és Hoffmann Rózsa akkori ígérete szerint még a parlament nyári ülésszakán fogadta volna el a parlament.