Nagy tétben fogadnának a fideszesek a Gyurcsány-frakció bukására

2011.11.06. 16:59

Esélytelennek tartják a Gyurcsány Ferenc vezette csoport frakcióalakítását az erről hétfőn döntő kormánypárti képviselők, szerintük Gyurcsányék ellen szólnak a szabályok, a gyakorlat, illetve az MSZP álláspontja is. Gyurcsányéknak sietniük kell: ha nem tudnak frakciót alakítani, akkor rengeteg pénzt és szereplési lehetőséget buknak, ráadásul fenyegeti őket az a veszély is, hogy a parlament működéséről szóló, most készülő törvény végleg az útjukba áll.

Bár a hétfői ülés előtt informálisan sem beszéltek erről, nagy összeget tennének a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció (DK) frakcióalakítási kérelmének elutasítására a parlament alkotmányügyi bizottságának [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti tagjai. A megkérdezett fideszes és KDNP-s képviselők egyaránt úgy látják: azok után, hogy Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője két hete tíz képviselő kiválását jelentette be a házelnöknek, nem lehet mást tenni, mint "fél év függetlenségre kötelezni őket".

A bizottság állásfoglalására azért van szükség, mert a DK frakcióvezetőjének jelölt Molnár Csaba két hete kijelentette, az ő értelmezésük szerint megalakult az új képviselőcsoport. A DK egy korábbi, szerintük hasonló esetre hivatkozik: az MDNP 1996-ban lépett ki az MDF-ből, és azonnal frakciót alakíthatott. Gyurcsányék szerint most ugyanez történt, nem kiléptek vagy kizárták őket, hanem kettészakadt az MSZP frakciója, így egyből létrejöhet az új képviselőcsoport. (A Demokratikus Koalíció pártként hivatalosan vasárnap kezdte meg a működését, miután a már korábban megalakult Demokrata pártot átnevezték, alapszabályát megváltoztatták, elnökévé pedig Gyurcsány Ferencet választották.) A bejelentéskor külföldön lévő Kövér László jelezte, hogy majd hazatérése után vizsgálja meg az ügyet, a házbizottság most csütörtöki ülésén azonban közölte, hogy bár "határozott véleménye van", a döntést inkább az alkotmányügyi bizottságra bízza.

A függetlenek közé lökték Gyurcsányékat

A házszabály szerint a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, aki pedig függetlenné vált, az csak hat hónap elteltével csatlakozhat másik képviselőcsoporthoz. Az [origo]-nak nyilatkozó bizottsági tagok, Mesterházy Attila és a maradék MSZP-sek szerint ez történt. Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában emellett egy olyan állásfoglalást is elfogadott, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak egy már létező frakcióhoz csatlakozókra, hanem az új frakciót alakítókra is vonatkozik. A bizottság egyik kormánypárti tagja azt mondta, Gyurcsányéknak akkor lenne esélye, "ha maga Mesterházy nem lökte volna a függetlenek közé volt elvbarátait".

A bizottság KDNP-s tagja, Rubovszky György szerint a DK érvelése két szempontból is gyenge: egyrészt a házszabály egyáltalán nem ismeri a kiválás fogalmát, másrészt a bizottság még az MSZP-s parlamenti többség idején, az MDF 2004-es belviszályakor hozott olyan állásfoglalást, amely szerint a házelnök a frakcióvezető bejelentését tartalmilag nem vizsgáltja, csak azt kell néznie, hogy a bejelentés valóban a frakcióvezetőtől érkezett-e. Vagyis Kövér László, ha akarná, se mérlegelhetné, hogy a bejelentett kilépés mögött valóban kilépés vagy a képviselőcsoport-alakítás szempontjából kedvezőbb frakciószakadás állt-e - tette hozzá Rubovszky, a KDNP frakcióvezető-helyettese.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Gyurcsány Ferenc a 2012.-es költségvetés vitájában, már független képviselőként

Ugyanígy érvelt a bizottság további négy kormánypárti tagja is, jelezve, hogy ez egyelőre csak személyes véleményük. Egyikük azt mondta: nemcsak a testületben, de azon kívül sem tud elképzelni olyan jogászt, aki a hatályos házszabály és a bizottság korábbi állásfoglalásai alapján másként tudná értelmezni a kialakult helyzetet.

Salamon László, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnöke az [origo]-nak azt mondta: személyes értelmezése szerint a DK tíz tagja nem alakíthatna frakciót, de a hétfői ülésen kíváncsian végighallgatja az ezzel ellentétes véleményeket. Az ugyanakkor kérdéses, hogy az ülésen ki fogja majd tolmácsolni ezeket: a DK tíz képviselője közül aktuálisan ugyanis senki nem tagja az alkotmányügyi bizottságnak, a "szakadárok" függetlenségében érdekelt MSZP öt tagjától pedig aligha várható, hogy a frakcióalakításért lobbizzanak.

Egy helyért kemény harc megy

Egy a DK vezetésében is szerepet vállaló korábbi MSZP-s képviselő az [origo]-nak azt mondta: ott lesznek az ülésen, arra azonban szerinte sincs garancia, hogy szót is kapnak majd. Ha mégis, akkor állítása szerint azzal fognak érvelni, hogy annak ellenére, hogy Mesterházy Attila a kilépésüket jelentette be, a bizottság semmilyen ezt igazoló dokumentumot nem talál, hiszen sem akkor, sem azóta nem írtak alá ilyet. "A képviselőcsoportunk az MSZP frakció szétválásával jött létre" - tette hozzá a politikus.

A házelnök csütörtökön arra kérte a DK-sokat, hogy hétfőig lehetőleg állapodjanak meg az MSZP-vel a bizottsági helyek kilépések miatti újraelosztásáról, illetve arról, hogy a szocialista pártból kiváló képviselők hol ülnek majd. Utóbbi kérdésről, illetve a bizottsági helyek többségéről információink szerint már sikerült megállapodnia a két csoportnak. A DK-s forrás szerint azonban egy helyről még viszonylag éles vita zajlik, a DK ugyanis szeretné az alkotmányügyi bizottságba ültetni a nemzetbiztonságit elhagyó Vadai Ágnest, az MSZP azonban nem akarja átadni a helyet.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
A frakciótörés pillanatai

"Marakodnak a koncon"

"Arról lehet vitatkozni, hogy a Fidesznek vagy az MSZP-nek mi a politikai érdeke Gyurcsányék kiválásával, de a hatályos előírások alapján a döntést aszerint alakítani nem" - mondta a bizottság egyik névtelenséget kérve nyilatkozó kormánypárti tagja, aki szerint a DK-sok függetlensége elsősorban az MSZP érdeke, a Fidesznek szerinte az is jó, ha függetlenek (így kevesebb költségvetési pénzt kapnak, kevesebb felszólalási lehetőséghez és pozícióhoz jutnak), de az is, "ha rivális frakcióként az MSZP-vel marakodnak ugyanazon a koncon". Korábban a kormánypártok egyik befolyásos politikusa ugyanakkor azt mondta az [origo]-nak, hogy a kormánynak az a jó, ha Gyurcsányék nem jutnak sok szereplési lehetőséghez.

Gyurcsány elfelejtheti Orbánt egy időre
Ha a DK tagjainak függetlenként kell folytatniuk munkájukat, azzal nemcsak a tízfős frakciónak járó nagyjából 100 milliós költségvetési támogatást bukják el, de képviselőik - köztük az Orbán Viktor jelenlegi kormányfőt az utóbbi hónapokban többször is interpelláló Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök - csak korlátozott számban intézhetnek interpellációt, illetve azonnali kérdést  a kormány tagjaihoz, nem reagálhatnának a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásaira, és maguk sem szólalhatnának fel ezen a címen. Jóval kisebb időkeretük lenne a vitanapokon, illetve általános vitákban, plusz nem adhatnának tagot az egyik legfontosabb parlamenti bizottságba, a nemzetbiztonságiba, amelyben a frakciók korábbi megállapodása szerint függetlenek nem kaphatnak helyet.


Kövér László a HírTV egyik műsorában pénteken azt mondta, nem tartja méltányolhatónak, ha egy képviselőcsoportból kilépők más politikai irányba akarnak menni, mint amire felhatalmazást kaptak választóiktól. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció frakcióalakítási szándékáról arra hivatkozva nem mondott véleményt, hogy ne befolyásolja az alkotmányügyi bizottság döntését, de általában a képviselők kiválásáról és új frakcióba lépésükről azt mondta: "ha tiszta helyzetet akarnánk teremteni, akkor ezt Magyarországon meg kellene tiltani". Hasonló problémákkal szerinte húsz éve bajlódik az Országgyűlés, ezért a parlament működését törvénnyel kellene szabályozni, és a házszabály minden elemét felül kellene vizsgálni.

A Népszabadság csütörtöki cikkében arról írt, előfordulhat az is, hogy még a DK-sok által függetlenként eltöltendő hat hónapos időszakban elfogadja a parlament azt a Kövér László házelnök által régóta tervezett törvényt, amely a házszabály helyett sarkalatos törvényben szabályozná a parlament működésének alapvető kereteit. Ez pedig a lap szerint akár a frakcióalakítás jelenlegi tízfős létszámhatárát is megemelheti, ami ellehetetlenítené Gyurcsányékat.

Ezt a forgatókönyvet ugyanakkor két, a törvény előkészítésében szerepet vállaló kormánypárti képviselő is valószínűtlennek nevezte. Egyikük szerint a törvénytervezet nagyjából már összeállt addigra, amikor Gyurcsányék bejelentették a külön frakció létrehozását, és nem valószínű, hogy emiatt módosítanának a javaslaton. Másikuk szerint pedig a jelenlegi házszabályhoz képest "nem lesznek forradalmi változások" a tervezetben, csak a vizsgálóbizottságok szerepével, a testületek előtti megjelenéssel, valamint a képviselők üléstermi magatartásával kapcsolatban kerülnek bele szigorítások. Azt mindketten hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a tervezet politikai - tehát Fidesz elnökségi és kormánybeli - jóváhagyása még nem történt meg, vagyis elvileg akár változhat is az eddigi tervezet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK