Adósságtól szenved az egyetlen magyar görög falu

2011.11.06. 8:03

Aggódva figyelik válságban vergődő hazájuk sorsát a magyarországi görög falu, Beloiannisz lakói. Szerintük Európa faragott bűnbakot a görögökből, akik viszont szeretnének inkább hősök lenni. Beloiannisz vezetői úgy vélik, igazságtalan falujuk nehéz sorsát a görög válsághoz hasonlítani, de tény, hogy ők is súlyos hitelek miatt kénytelenek segítséget kérni. A helyiek szerint ez nem azért van, mert itt is görögök élnek.

"Hiába mutogat rájuk ujjal egész Európa, én mindig büszke voltam a népemre" - mondja Vlahopulosz Ziszisz, az ősz hajú, idős görög, miközben nagy kabátjában ácsorog a Petőfi utca sarkán. Szerinte "a görögök nem lehajtott fejjel járnak, még akkor sem, amikor ekkora válság van. Más az életfelfogásuk, lazábbak; nem úgy, mint Magyarországon, ahol mindenki rohan, szomorú, és olyan ősziesek az emberek".

Vlahopulosz úrnak van összehasonlítási alapja: ő azoknak a görögöknek az egyike, akik több mint fél évszázada élnek Magyarországon, miután a görög polgárháborúból elmenekülve 1950-ben egy Fejér megyei faluban telepedtek le. Beloianniszban, a görög menekültek számára 1950-ben alapított településen még ma is több mint 300 görög származású ember él, akik közül mintegy 80 Görögországban született, a többiek pedig az ő leszármazottaik. A magyarországi görög falu lakosai most aggódva figyelik, mi történik a csőd szélén táncoló hazájukban, amelyre a világ az EU és az eurózóna lehetséges gyilkosaként tekint.

"Úgyse lehet visszafizetni"

A falut nem mediterrán fenyők vagy ión oszlopsorok tarkítják, az utakat beborító sárgásbarna avarból bányászvárosokra emlékeztető, hosszú sorházak rajzolódnak ki. A falu lakóinak görögségéről csak a polgármesteri hivatalon lengő görög zászló, a zsákfalu bekötőútjánál álló, 15 éve épített görög templom és a görög betűs utcanévtáblák árulkodnak. Az 1100 fős településen mára kisebbségbe került görögök nem is nagyon mutatkoznak az utcán ilyen szürke, novemberi délutánon - mondja a Beloiannisz presszó magyar kocsmárosa.

Vlahopulosz úr is a Petőfi utcai otthonából kerül elő - épp a görög tévén követte, hogy mi történik a görög parlamentben, akárcsak a többi görög, aki az [origo]-nak nyilatkozott a faluban. A beloianniszi görögök kifejezetten naprakészek a válságból, az athéni hírek talán fontosabbak is nekik, mint a magyar politika. Pedig Vlahopulosz úr sokáig Magyarországon is politikai pályán mozogott: éveken át volt Beloiannisz polgármestere, majd a görög kisebbségi önkormányzat vezetője is.

"Görögország most vízválasztó előtt áll, most dől el, hogy maradnak-e Európában, vagy kilépnek" - foglalja össze a helyzetet. Szerinte a görög emberek még mindig nem fogták fel igazán, hogy miről van szó: "azt hitték, hogy a turizmusból mindig lesz pénz a hitelek fizetésére, és ezért nem is törődtek a nagy adóssággal". Most viszont - mondja - már tudják, hogy úgyse lehet visszafizetni ezt a rengeteg pénzt.

Valakire rá kell fogni a balhét

Mégis, miközben a görög kormány európai segélycsomagok és megszorító csomagok között lavírozik, a görög parlament épp október közepén döntött arról, hogy 10 000 euróval (3 millió forinttal) támogatja a nehéz helyzetben lévő Beloiannisz iskoláját. "Én fordítottam a görög parlament levelét, amelyben a támogatást megüzenték" - meséli Vlahopulosz, aki szerint "egy német ezt biztos nem lépné meg, csak azt mondaná, hogy nincs pénz". A görögök azonban mások, sok mindenről nem hajlandóak lemondani. A külföldön élő görögök megsegítése is ilyen: Beloianniszt az 1990-es évek kezdete óta támogatja különböző összegekkel a görög állam.

A hálás beloianniszi görögök nem is hibáztatják országukat a kialakult helyzetért. "Olyan ez, mint amikor a gyerekek fociznak, és berúgják az ablakot. Mindenki belerúgott a labdába, de mégis Pistike lesz a bűnbak, mert ő rúgta meg a labdát utoljára. Valakire rá kell fogni a balhét" - mondja  Vlahopulosz. Egy 27 éves, már Magyarországon született fiatal, Jorgosz még ennél is tovább megy: szerinte Görögország épp szabadságharcot vív a pénzvilággal szemben, és "új utat mutat a világnak". "Ma már nem kell háborút indítani ahhoz, hogy leigázzanak egy országot, ezért Görögország előtt két út van: vagy ő lesz a hős, aki szembeszáll a nagytőkével, vagy ő lesz a bűnbak, akire mindenki mutogat" - mondja.

Fotó: Mudra László [origo]
Vlahopulosz Ziszisz sokáig vezette a falut (a képre kattintva galéria nyílik)

"Széllel szemben nem lehet"

Sok beloianniszi családnak vannak rokonai és ismerősei Görögországban, mivel a falu görög lakosságának jelentős része az 1980-as években amnesztiát kapott, és hazatért. "Értik ők is, hogy baj van, de az egyszerű emberek nem akarják saját zsebből kifizetni, amit a politikusok és üzletemberek elloptak" - meséli Jorgosz, amit a rokonoktól hallott. A görögöknek pedig más a vérmérsékletük - ők addig fognak sztrájkolni, amíg el nem érnek valamit - mondja.

Egy másik, névtelenséget kérve nyilatkozó idős görög nem ennyire optimista. "Sajnálom a rokonokat, persze, de itt az erősebb kutya baszik, barátocskám" - mondja gúnyos mosollyal. Ő nem is érti, hogyan juthatott idáig a hazája, és attól tart, hogy Magyarország is a görög útra kerül. "Sokat kell tanulnunk a görög leckéből, mert széllel szemben nem lehet pisilni" - mondja. Csakhogy a görögök szerinte még azt sem tudták, merről fúj a szél.

Mennyien vannak?
Magyarországon az 1950-es évek adatai szerint több mint 7000 görög emigráns telepedett le, de a számuk a következő évtizedekben jelentősen megfogyatkozott. A beloianniszi kisebbségi önkormányzat kiadványa szerint már 1954-ben elkezdődött a visszatelepedés Görögországba, akkor 853 fő tért haza. Ezután az itt maradt menekültek hosszú évtizedekre elvesztették a kapcsolatot az anyaországgal, és csak 1981-ben született megállapodás arról, hogy megszűnik az emigráns státuszuk, és hazatérhetnek. Az 1980-as években jelentős visszatelepedés kezdődött, de még ma is mintegy 4000 görög él Magyarországon, országos kisebbségi önkormányzatuk is van.


Görög válság kicsiben

Beloiannisz lakóinak nem kell egészen az Égei-tengerig tekinteniük ahhoz, hogy nagy adósságokat és problémákat lássanak: a magyarországi görög falu, akár csak Görögország egésze, komoly pénzügyi problémákkal küzd. "Beloiannisz is csőd közelében van, 61 millió forintos adóssággal küzdünk, pedig az én polgármesterségem alatt még semmi adósságunk nem volt" - mondja Vlahopulosz: "Rosszul kezelték a pénzt a vezetők, nincs ipar, nincs munka, az 1970-es években virágzó varroda és a tsz is el lett herdálva" - teszi hozzá.

Fotó: Mudra László [origo]
Görögül és magyarul is kiírják (a képre kattintva galéria nyílik)

A falu eladósodását javarészt az okozta, hogy a jelenlegi létszámmal elég nehéz fenntartani az intézményeket - magyarázza Papalekszisz Kosztasz, a falu jelenlegi polgármestere, aki egy éve vette át a település irányítását. Példaként az iskolát említi, amelynek a fenntartása szerinte egy 3000 lakosú településen is ugyanannyiba kerül, mint Beloianniszban, ahol csupán 70-80 gyerek tanul. A kis faluban óvoda, napközi és művelődési ház, valamint egy nagy könyvtár is működik, amelynek hatalmas épülete uralja a falu képét a díszkővel burkolt főtéren.

"Beloiannisz valóban a csőd szélén volt, és most is nagyon nehéz helyzetben van, de teljesen átreformáltuk a dolgokat, hogy megfogjuk a pénzt" - mondja Papalekszisz Kosztasz. A polgármester szerint a mostani költségvetés tartható lenne, "ha nem lenne az a nagy adósság". Sokan segítenek azonban a falunak, a görög állam mellett a héten épp a ciprusi nagykövettel tárgyaltak lehetőségekről, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási keretével a magyar állam is segít valamennyit. "Összefogás van, várhatóan eredmények is lesznek" - reménykedik a polgármester.

Nem ez a görög módi

Bár kézenfekvő a párhuzam az eladósodott falu és Görögország nehéz helyzete között, a beloianniszi görögök visszautasítják, hogy annak bármi alapja lenne. "A falu is bajban van, de nem azért, mert itt görögök élnek" - állítja Vlahopulosz Ziszisz, hozzátéve, hogy a munkanélküliség és az adósság rengeteg magyar településen gond. Szerinte szó nincs arról az Európában gyakran hallott sztereotípiáról, hogy a görögök nem szeretnek dolgozni: "Amikor a beloiannisziak idejöttek, 1952-ben kemény munkával építettek fel egy termelőszövetkezetet, amelyből hat év után már meg is lehetett élni" - mondja. Szerinte Magyarországon mindig dolgoztak a görögök, ha a faluban nem volt munka, akkor Százhalombattára vagy Pestre ingáztak.

Fotó: Mudra László [origo]
A könyvtár impozáns épülete - sok pénz fenntartani az intézményeket (a képre kattintva galéria nyílik)

Görögországban máshogy tűnhet mindez, mert ott van miből élni: míg a németeknek vagy a magyaroknak exportot kell termelnie, Görögországba maguktól viszik a pénzt a turisták - mondja. "Ha pedig a német szisztémát bevezetnénk, hogy minden az élén álljon, el is vesztené a varázsát az ország" - mondja.

"Minden évben járok ki Görögországba, és bár nyilván az ember vére nem változik meg, én már Magyarországon születtem, és azzal a szemmel nézem őket, mint bármelyik magyar" - mondja Papalekszisz Kosztasz is. A polgármester azt látja, hogy Görögországban is néha 2-3 helyen dolgozik a családfenntartó, és egyáltalán nem lusta. "Azt, hogy máshogy élnek, nem lehet összemosni azzal, hogy dolgoznak-e" - mondja: "a mentalitásnak semmi köze ahhoz, hogy ide jutottak, hiszen ugyanúgy válság szélén van a teljesen más kultúrájú Írország vagy Izland is".

Átveszik az adósságot
A magyarországi önkormányzatok eladósodottsága országos szinten is komoly problémát jelent, a települési és a megyei önkormányzatok is hatalmas hiteleket halmoztak fel az utóbbi években. A kormány ennek a helyzetnek a megváltoztatására október elején úgy döntött, hogy az állam 180 milliárd forintnyi adósságállományt átvállal a megyei önkormányzatoktól, és tárgyalni fog a tartozások átütemezéséről a bankokkal. Az adósság átvételével együtt 2012. január elsejétől az állam veszi át a megyei önkormányzatok intézményeit is, ezzel költséges feladatokat von el tőlük.


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK