Vágólapra másolva!
Esküszegéssel és a kormányhoz való hűséggel vádolta meg Gyurcsány Ferenc a Központi Nyomozó Főügyészséget október elejei gyanúsítotti kihallgatása után. Az ügyészség szóvivője akkor azt mondta, nem dőlt el, hogy indítanak-e eljárást becsületsértés miatt, a Magyar Nemzet pénteki száma azonban azt írja, nem indult magánindítvány a volt kormányfő ellen.
Vágólapra másolva!

Nem élt magánindítvánnyal Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője Gyurcsány Ferenccel szemben, azok miatt a kijelentések miatt, amelyeket a volt miniszterelnök október 3-ai, hivatali visszaélés bűntette miatti gyanúsítotti kihallgatásakor mondott - írja a pénteki Magyar Nemzet.

Gyurcsány kihallgatása után hozta nyilvánosságra a nagyjából kétperces vallomásáról készült videofelvételt, amelyben esküszegéssel vádolja meg az ügyészeket, akik szerinte nem az alkotmányhoz, hanem a miniszterelnökhöz és pártjához hűségesek. Kijelentette azt is, hogy a konkrét ügyben az ügyészség gyanúja megalapozatlan, hamis, konstruált.

Keresztes Imrének címezve a volt kormányfő azt állította, azért tüntette ki a kormány, hogy elősegítse az ő meggyanúsítását. A kihallgatás után az ügyészség szóvivője azt mondta, gyakran találkoznak útszéli megfogalmazásokkal, és éppen azért, hogy ne adjanak ezeknek súlyt, jellemzően nem foglalkoznak velük. Azonban Gyurcsány Ferenc esetében még nem dőlt el, tesznek-e jogi lépéseket - írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Köztársaság Ügyészsége közleményben utasította vissza a volt miniszterelnök kijelentéseit. Az ügyészség szerint Gyurcsány Ferenc politikai jellegű nyilatkozatában "lényegében fenyegető kijelentéseket tett", amelyek kirívóak ugyan, de nem ismeretlenek a magyar demokratikus jogállam történetében.

Az úgynevezett Sukoró-ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés éri.