"A West-Balkán egy pokoli torony volt" - kezdődik a diszkótragédia tárgyalása

2011.11.08. 6:20

Sorozatos emberi mulasztások okozták idén januárban a három fiatal lány életét követelő tragédiát a budapesti West-Balkánban, az [origo] által megismert nyomozati iratok szerint. Négy vádlott kedden bíróság elé áll, de az áldozatok családját képviselő ügyvéd szerint több felelős is hiányzik a vádlottak padjáról. Az ügyvéd szerint az önkormányzat felelősségét is felveti, hogy több figyelmeztetés ellenére is szórakozóhely működhetett egy engedély nélküli építkezésen.

Kedden reggel kezdődik meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) a budapesti West-Balkán szórakozóhelyen idén január 15-én éjszaka történt, három fiatal lány életét követelő tragédia tárgyalása. Az ügyészség négy embert vádol halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel, mindegyikükre fogházbüntetés kiszabását kérte.

A Nyugati téren, a Skála Metró épületében lévő West-Balkánba a Noise Night Life elnevezésű, elektronikus zenét játszó DJ-ket felvonultató rendezvényt hirdették meg január 15-re. Az érdeklődés akkora volt, hogy este tízre mintegy háromezer ember zsúfolódott be a szórakozóhelyre, ahol a szintek közt egyetlen lépcsőn lehetett közlekedni. Ezen a lépcsőn történt a tragédia: az áldozatok a tolongásban elestek, és a tömeg nyomásától megfulladtak.

A vádirat szerint Sz. Győző, a West-Balkán egyik tulajdonosa és ügyvezetője, K. Tamás és Cs. József, a Noise Night Life szervezői, illetve H. István, a West-Balkán biztonsági őreinek főnöke tehetők felelőssé a tragédiáért. Az ügyészség szerint ugyanis nem mérték fel, milyen feltételeknek kellene valójában megfelelnie egy olyan helynek, ahol ekkora tömeg van, illetve akkor sem állították le a beléptetést, amikor már mozdulni is alig lehetett a szórakozóhelyen.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Mécsesek a tragédia után

Nem drogoztak az áldozatok
Pintér Sándor belügyminiszter közvetlenül a tragédia után bejelentette, hogy az egyik áldozat vérében kábítószert mutattak ki. Később a Magyar Hírlap - saját, meg nem nevezett forrására hivatkozva - már azt írta: két áldozat vérében mutattak ki kábítószert. Kiderült azonban, hogy mindkét állítás téves. A nyomozati iratokhoz is csatolt orvos szakértői vélemény egyértelműen kijelentette, hogy az áldozatok sem drogot, sem alkoholt nem fogyasztottak. A belügyminiszter téves közlésének oka az volt, hogy az első vizsgálat során egy gyorsteszt "bizonytalan pozitív" eredményt mutatott. Később ezt az eredményt a toxikológiai vizsgálat megcáfolta. Az egyik áldozat szülei elmondták, hogy a hozzátartozók levélben kérték a belügyminisztert a téves állítás helyesbítésére, de csak azt a választ kapták: a kormány mindent megtesz azért, hogy hasonló tragédia ne fordulhasson elő. A szülők később az országos rendőrfőkapitánytól kaptak egy levelet, amelyben megmagyarázták, miből származott a téves információ, de bocsánatot nem kértek.



Buli az építkezésen

Az áldozatok családjai, illetve ügyvédjük szerint azonban nem csak ez a négy ember felelős a tragédiáért. Bálint Zoltán ügyvéd, a két fiatalabbik lány családját képviselő ügyvéd hétfőn újságíróknak azt mondta: "egy-két ember hiányzik a vádlottak padjáról". Szerinte a rendőrség hatalmas munkával minden részletet felderített, de az ügyészség téves következtetéseket vont le ebből. Kizárólag a január 15-i rendezvény közvetlen előzményeit vizsgálták, nem foglalkoztak azokkal a sorozatos mulasztásokkal, amelyek lehetővé tették a West-Balkán szabálytalan működését.

Az ügyvéd ezért úgynevezett nyomozásfelügyeleti intézkedést indítványozott a legfőbb ügyészhez benyújtott beadványában. Azt kérte, hogy vizsgálják meg az ügy tágabb körülményeit, rendeljenek el pótnyomozást, abban pedig bővítsék ki a gyanúsítottak körét. Emellett a családok nevében polgári pert is indítanak nem vagyoni kártérítésért. Hogy pontosan ki ellen, azt hétfőn Bálint Zoltán még nem árulta el, mivel szerinte sok függ attól, mi hangzik el a büntetőeljárásban, az ügyészség milyen bizonyítékokat mutat be.

Bálint azt mondta, hogy az épület a nyomozati anyagok szerint sem volt alkalmas arra a célra, amire használták. Hozzátette, nem is volt valódi üzlethelyiség, csak egy engedély nélküli építkezés, ahová senkit nem lett volna szabad beengedni. A. Gábor, a West-Balkán másik tulajdonosa - akit szintén meggyanúsított a rendőrség, de vádat nem emeltek ellene - kihallgatása során el is ismerte, hogy a szórakozóhely valójában egy építési terület volt, ahol rendezvényeket "csak néhány alkalommal" szerveztek. Ezt gazdasági kényszerrel magyarázta, hiszen "ketyegett" a felújításra felvett bankhitelük.

A korábban több helyen is működő West-Balkánt a Nyugati téren legalább háromszor megnyitották: 2009. december 31-én szilveszteri bulival, 2010. február 27-én Quimby-koncerttel, március 13-án pedig a Grand Opening elnevezésű rendezvénnyel. A cég csak ezek után, március 24-én jelentette be a működését a VI. kerületi polgármesteri hivatalnál. Az engedély nélküli működés nem volt szokatlan a West-Balkán történetében: Sz. Győző egy, a nyomozati iratokhoz is csatolt levélben - amelyet egy hitelkérelemhez írt - arról számolt be, hogy 2001 óta csak egyszer, fél évig volt működési engedélyük.

"Pokoli torony"

Bálint Zoltán szerint A. Gábornak mint építésznek tisztában kellett lennie a szakma szabályaival, és azzal, hogy a West-Balkán nem felelt meg ennek. Az ügyvéd úgy fogalmazott: a négyszintes szórakozóhely egy igazi "pokoli torony" volt, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt a januárinál súlyosabb tragédia. Erre utalnak a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság korábbi, illetve a rendőrség által felkért építési és tűzvédelmi szakértők tragédia után készített jelentései.

Az első regisztráció után, május 5-én a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság ellenőrzést tartott a West-Balkánban, amelynek hiányosságait 11 pontban sorolták fel. Többek közt hiányoztak az áramszünet idején is működő irányfények, szabálytalan elektromos szereléseket találtak, a 2. és 3. emeleten megszüntették a tűzjelző hálózatot. A tűzoltóság számításai szerint a szórakozóhelyről csak 307 fő tudott kijutni biztonságosan. Az ellenőrzésen jelen lévő A. Gábor azt mondta, a javítások folyamatban vannak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ennek ellenére a tragédia után a szakértők még lesújtóbb képet festettek a West-Balkánról: a padló burkolata több helyen is éghető anyagú padlószőnyeg volt, a füstérzékelőket és a sprinklereket (tűzoltó berendezés) üzemen kívül helyezték, a fűtést pedig PB-gázzal működő teraszmelegítőkkel oldották meg. Az épület egyetlen menekülési útvonala a bejárat volt, a lépcsőházban viszont nem voltak irányfények vagy szünetmentes áramforrás, így áramkimaradás esetén teljesen sötétté vált volna.

A tűzoltóság ellenőrzése után, tavaly május 14-én A. Gábor visszavonta a márciusban benyújtott működési kérelmet, és nyilatkozott, hogy "kereskedelmi tevékenységet nem folytat". Ezzel szemben az interneten ma is fellelhető legalább két koncert hirdetése, amit 2010 nyarán, tehát a bejelentés visszavonása után rendeztek a West-Balkánban.

Hatósági tehetetlenség

A cég vezetői első alkalommal 2010. október 15-én nyújtottak be építési engedély iránti kérelmet a VI. kerületi polgármesteri hivatal építési osztályához. Az A. Gábor által jegyzett tervekben egy 1485 fő befogadására képes komplexum szerepelt. Építési engedélyt azóta sem kaptak, de 2010. november 17-én ismét bejelentették az üzlet működését az önkormányzat kereskedelmi osztályához (ebben már csak a 3. emelet, illetve 300 fős befogadóképesség szerepelt). A kereskedelmi osztály november 23-án nyilvántartásba vette a West-Balkánt, erről tájékoztatta a szakhatóságokat, így a tűzoltóságot is.

A tűzoltóknak tűnt fel először, hogy valami nincs rendben a West-Balkánban. December 9-én kelt levelükben felhívták a kereskedelmi osztály figyelmét, hogy az épületnek nincs használatbavételi engedélye, és 22 munkanapon belül tájékoztatást kértek az intézkedésről. "Tájékoztatást a mai napig nem kaptunk" - írta 2011. január 16-án a tűzoltóparancsnok a rendőrségnek (pedig a kereskedelmi osztály a bélyegző szerint december 14-én megkapta a levelet).

A kereskedelmi osztály tájékoztatását megkapta a VI. kerület építési osztálya is, amelynek vezetője december 22-én "építésügyi szempontból kifogást emelt" a West-Balkán működése ellen. Tájékoztatták az ugyanabban a hivatalban, ugyanazon a főosztályon dolgozó kollégáikat arról, hogy építési engedélyezési eljárás van folyamatban, így a helyiségnek nem lehet használatbavételi engedélye. Ennek ellenére a West-Balkán működése zavartalan volt, a január 15-i Noise Night Life előtt legalább két nagyszabású bulit tartottak.

Önkormányzati felelősség

Hassay Zsófia polgármester már a tragédia másnapján az üzletek nyilvántartásba vételéről szóló, 2009-ben született kormányrendeletet hibáztatta, amely szerinte túl engedékeny. "Jelenleg a jogszabályok alkalmatlanok az ilyen tragédiák megelőzésére, mivel az önkormányzat gyakorlatilag automatikusan köteles regisztrálni az ilyen szórakozóhelyeket" - jelentette ki a polgármester, aki szerint a West-Balkán üzemeltetői szándékosan kijátszották a jogszabályt (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).

A polgármester és a vele együtt nyilatkozó Sajtos Csilla akkori jegyző állítása Bálint Zoltán szerint nem állja meg a helyét, az önkormányzatnak ugyanis nemcsak lehetősége volt a West-Balkán bezáratására, de ez kötelessége is lett volna. A tűzoltóság ugyanis már 2010. május 25-én - az első bejelentés után - jelezte a hiányosságokat, és kérte a jegyzőt, hogy "a terület biztonságos kiüríthetőségének igazolásáig" tiltsa meg a működést, épp az említett rendelet alapján. Az ügyvéd szerint emellett a jegyzőnek a kereskedelemről szóló, 2005-ben elfogadott törvény szerint is lehetősége lett volna hely bezárására.

Bálint Zoltán szerint több dolog is bizonyítja, hogy a jegyzőnek megvolt a jogi lehetősége a fellépésre. Egyrészt a tragédia után, idén január 19-én éppen az állítása szerint alkalmatlan rendeletre hivatkozva záratta be 90 napra a West Balkánt (erről korábbi cikkünkben olvashat). Sajtos Csilla a határozatban úgy fogalmazott: a tragédiával összefüggésben "tudomására jutott", hogy a szórakozóhely este tíz után is nyitva tartott, illetve többszörösen túllépte a 300 fős létszámot.

Az este tíz utáni nyitva tartás ugyanakkor biztosan nem január 15-én jutott a polgármesteri hivatal tudomására, hiszen tavaly december 11-én ellenőrzést tartottak a West-Balkánban, és az önkormányzat a csendrendeletére hivatkozva aznapra be is zárta a helyet. Bálint Zoltán szerint ugyanakkor legkésőbb ezen az ellenőrzésen fel kellett volna, hogy tűnjön a hivatal munkatársainak a West-Balkán rendezetlen állapota. Az ügyvéd azt is kizártnak tartja, hogy Budapest közepén senkinek nem tűnt fel, hogy több alkalommal több ezer főt megmozgató rendezvényeket tartanak.