A munka törvénykönyvéről tárgyal a parlament

Nyolcórás időkeretben folytat általános vitát a parlament az új munka törvénykönyvéről szerdán. Az eredeti javaslat több ponton módosult, így megmaradhat a védett kor intézménye, és 20 nap lehet az alapszabadság.

A negyvenpercesre tervezett miniszteri expozé és a bizottsági álláspontok ismertetése után a kormánypárti és az ellenzéki frakciók is négy-négy órában fejthetik ki véleményüket az új munka törvénykönyvéről a parlamentben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által júliusban elkészített, de csak október végén benyújtott törvénytervezet számos ponton változott időközben. Az első változatot követő felhördülés után ugyanis több szociális szempontot is visszacsempésztek. A parlament elé került változatban már szerepel a védett kor intézménye, illetve védelem illetné meg a várandós nőket és a kisgyermekes anyákat is, illetve fizetett szabadságot kapnának az apák is. Az esélyegyenlőségről viszont egy szó sincs a javaslatban.

Változatlanul 20 nap lesz az alapszabadság, ugyanakkor az eddigi 200 helyett évi 250 óra túlmunkát lehet kikötni a munkaszerződésekben (amit a kollektív szerződés 300 órára emelhet), és azt esetenként bérpótlék helyett szabadidővel is megválthatják a munkáltatók, a délutáni műszakpótlék pedig megszűnik.

Ezután a szakképzési hozzájárulás új szabályairól tárgyal a parlament. A kormány javaslata szerint a hozzájárulás bruttó összege továbbra is az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz, és a fizetésre kötelezettek köre sem változik jelentősen.

Utolsó napirendi pontként a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló kormányjavaslat általános vitáját folytatják le a képviselők. Ennek értelmében az új kárenyhítési rendszer kétpilléres lenne, és abban a mostanitól eltérően nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási okok miatt keletkező károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosítótársaságokkal is.