Vágólapra másolva!
Csaknem száz pontból álló módosító csomagot küldtek a szakszervezeti konföderációk a képviselőknek az új Munka törvénykönyvéhez. Szerintük a törvényjavaslat nem alkalmas új munkahelyek teremtésére, és a munkaerőpiacot sem tenné rugalmasabbá, miközben rontaná a munkavállalók helyzetét.
Vágólapra másolva!

Négy szakszervezeti konföderáció 94 pontból álló módosító csomagot küldött az országgyűlési képviselőknek a Munka törvénykönyvéhez, mert úgy vélik, hogy a tervezet jelenlegi formájában is rontja a munkavállalók pozícióját, és nem növeli a foglalkoztatottságot.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szakértői közösen dolgozták ki a javaslatokat az új Munka törvénykönyvéhez, amelynek az általános vitája szerdán volt a parlamentben

A szakszervezeti konföderációk korábban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) fordultak, mert kifogásolták a kormány munka világát érintő jogalkotását. Az ILO válaszában sürgette a kormányt a konstruktív párbeszéd folytatására a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel a munkaügyi törvények reformjáról.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy véli, hiába hivatkozik a kormány arra, hogy nincs olyan pontja az új Mt.-nek, amelyre ne lenne példa valamely európai uniós tagállamban, szerinte "mindenhonnan azt az egy pontot vették át, amely még épphogy átmegy a léc fölött", vagyis nem sért nemzetközi jogszabályt. "Ha ezt összeadjuk, abból egy olyan minimum jön ki, amilyen sehol másutt nincs a világon" - mondta az elnök. Pataky Péter szerint az új Munka törvénykönyve nem alkalmas új munkahelyek megteremtésére, sőt csökkenti a munkakínálatot, emellett nem lesz rugalmasabb a munkaerőpiac.

A szakszervezetek hiányolják azt is, hogy nincs válasz arra, a Munka törvénykönyve miként függ össze a hatályos közszolgálati törvényekkel. Nagy hibának tartják azt is, hogy Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a munka világát érintő háromoldalú érdekegyeztetés. Ha ez - bármilyen néven - fennmaradt volna, akkor egy egészen más tervezet került volna a parlament elé - mondta a távirati irodának Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke.

A négy együttműködő konföderáció kivárja, mi lesz módosító indítványaik sorsa, majd ezt együtt értékelik, és ezek után döntenek a következő lépésről - közölte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének az elnöke.