A jövőben nem lehetnek jelen ügyvédek a tanúk kihallgatásánál egy kormánypárti javaslat értelmében. Az [origo] által megkérdezett ügyvédek szerint az ötletnek vannak kockázatai: az eljárásokat nem feltétlenül gyorsítják fel ezzel, viszont előfordulhat, hogy a jogilag nem képzett emberek olyan hibákat vétenek, amelyeket később felhasználhatnak ellenük. A rutinos bűnözők ráadásul így is tudni fogják, hogy mit kell mondaniuk, hogy védjék magukat.

"Előfordult, hogy az ügyvéd az asztal alatt belerúgott a tanú lábába, mikor az éppen elkezdett terhelő vallomást tenni. Erre én szétültettem őket, mint a gyerekeket az iskolában" - mondta az [origo]-nak egy vezető beosztású nyomozó, aki kérte, hogy se a nevét, se a munkahelyét ne írjuk le. Az általa felidézett jelenet a jövőben várhatóan nem ismétlődhet meg, hiszen a tervek szerint a tanúk kihallgatásán nem lehetnek jelen ügyvédek.

Az országgyűlés hétfőn fogadta el Varga István fideszes képviselő módosító indítványát, amely szerint a jövőben csak a sértettek tanúkénti kihallgatásánál lehet jelen az őt segítő ügyvéd, egyéb tanúk esetében nem. Az ötlettel a kormány is egyetértett, korábban Répássy Róbert államtitkár azt mondta: a sértettnek természetesen joga van a képviselethez, de a pártatlan tanúnak alkotmányos kötelessége vallomást tenni, nincs szükség ügyvéd jelenlétére.

A büntetőeljárási törvényben (Be.) ma az áll, hogy "a tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd". A jogi képviselő lehetőségei ugyan korlátozottak, például nem beszélhet a tanú helyett (ezért figyelmeztette például rúgással az ügyfelét a nyomozó által emlegetett ügyvéd), de felvilágosítást adhat a tanúnak a jogairól, illetve észrevételezheti a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet. A jövőben ez csak a sértett tanúkat illeti meg, az úgynevezett érdektelen tanúkat nem.

Az apró finomságokra kell figyelni

"Aki meg tudja nekem magyarázni, hogy mitől lesz ezzel gyorsabb az eljárás, azt meghívom egy fagylaltra" - mondta az [origo]-nak Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint korábban is születtek általuk vitatott eljárási törvénymódosítások, de azok mögött legalább volt koncepció, az eljárások gyorsításának "szent célja". Bánáti szerint ugyanakkor a gyorsítás sem lehet önmagában cél, hiszen a garanciák tesznek jogállammá egy országot, a módosítás pedig ezen a téren visszalépést jelent.

"Egy jegyzőkönyvet elolvasó tanú nem mindig ismeri fel azokat az apró különbségeket, amelyeknek később a bíróságon komoly jelentőségük lehet" - mondta Bánáti, aki szerint hiába oktatja ki a nyomozó a jogairól a tanút (ennek is garanciája lehet az ügyvéd jelenléte), nem biztos, hogy ezt meg is érti. A módosítás ugyanakkor a kamarai elnök szerint nemcsak a tanúkat fosztja meg a segítségtől, hanem szerinte attól is lehet tartani, hogy a nyomozók eszközként használják: először tanúként hallgatnak ki valakit, és csak a vallomása után gyanúsítják meg, az elhangzottakat pedig felhasználják ellene.

Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert a Be. szerint a tanúkat igazmondási kötelezettség terheli, a kihallgatás előtt figyelmeztetni is kell őket, hogy a hamis tanúzást a törvény bünteti. A gyanúsított ezzel szemben akár hazudhat is, vagy megtagadhatja a vallomástételt, hiszen nem köteles önmagára terhelő vallomást tenni. A gyanúsított védekezésének csak az a korlátja, hogy mást hamisan bűncselekménnyel nem vádolhat.

A Bánáti által említett eljárás korábban is előfordult, például a West-Balkán-ügyben, amelynek tárgyalása kedden kezdődött meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Mivel több vádlott megtagadta a vallomástételt, a bíró a nyomozás során felvett vallomásaikat kezdte felolvasni. Ekkor derült ki, hogy többeket már őrizetbe vett a rendőrség, de mégis tanúként, nem pedig gyanúsítottként kezdték meg a kihallgatásukat. Az eljárási hiba miatt ezeket a vallomásokat fel sem olvasták a tárgyaláson.

Előre kiokosítják a dörzsölt bűnözőket

Egy másik, ügyfelei érdekében névtelenséget kérő ügyvéd szerint a módosítás érthetetlen módon korlátozza a sértettek jogait a büntetőeljárásban, ami ellentétes a Be. más rendelkezéseivel. A törvény szerint ugyanis a sértett (vagy az érdekében eljáró ügyvéd) végig jelen lehet az eljárás során, bármikor észrevételeket tehet. Ezzel szemben a módosítás értelmében a jövőben a sértett képviselőjének is csak annyi joga lesz, mint jelenleg a tanú ügyvédjének.

Bánáti azt mondja, következetlen a javaslat. Az eredeti előterjesztésben még az szerepelt, hogy csak kiemelt ügyekben, egyedi döntéssel lehet megtiltani az ügyvéd részvételét a tanúkihallgatáson. Erre érkezett egy módosító indítvány egy kormánypárti, ráadásul ügyvédként is dolgozó képviselőtől, hogy ne csak a kiemelt ügyekben, hanem általánosan tilos legyen az ügyvéd jelenléte a tanúkihallgatáson. Ezek szerint nincs értelme a három hónapja kitalált kiemelt ügyek kategóriának - mondta Bánáti.

Egy névtelenséget kérő ügyvéd az [origo]-nak azt mondta, szerinte a törvénymódosítás gyakorlati megvalósítása lesz érdekes. Ha ugyanis valaki ügyvédet kér egy tanúkihallgatáshoz, mert tudja, hogy van veszítenivalója, azt már előre is ki lehet oktatni, nem kell, hogy jelen is legyen az ügyvéd. Aki egy közlekedési baleset tanúja volt, az eddig sem kért ügyvédet a kihallgatáshoz - mondta az ügyvéd, aki szerint a rutinos bűnöző magától is tudni fogja, mit kell mondania ahhoz, hogy tanú maradjon, ne legyen belőle gyanúsított.

Az ellenkező irány

Az ügyvéd nélküli tanúkihallgatást is lehetővé tevő büntetőjogi salátatörvény egyik előzménye az a nyáron elfogadott törvénymódosítás, amelynek célja a kormány szerint a büntetőeljárások felgyorsítása volt. Ekkor hozták létre a kiemelt jelentőségű ügyek kategóriáját. Ezekre a - főleg korrupciós - bűncselekményekre különleges eljárási szabályokat hoztak. Többek közt az általános 72 óra helyett 120 órán keresztül tarthatják bírói döntés nélkül őrizetben a gyanúsítottat, aki az első 48 órában az ügyvédjével sem találkozhat.

Az [origo]-nak korábban nyilatkozó jogászok és nyomozók szerint ez főképp arra jó, hogy megpuhítsák, beismerő vallomásra vagy alkura kényszerítsék a gyanúsítottakat. Kibővítették a köznyelvben vádalkunak nevezett eljárás lehetőségeit is. Ezzel az ügyészség korábban is élt, több nagy nyilvánosságot kapott ügyben is olyan személy a vád koronatanúja, aki eredetileg gyanúsított volt, de vallomásáért cserébe kivették az eljárásból (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).