Hónapokig szivárgott egy csillebérci gyárból a radioaktív jód

2011.11.17. 10:15

Hiába cserélték le a szűrőberendezést a csillebérci izotópgyárban, a kéményen keresztül hónapokig az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp. A cég szerint valószínűleg ez volt az oka annak, hogy az elmúlt hetekben Budapest légterében megemelkedett a jód-131 szintje.

A Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp - tudatták közleményben az Izotóp Intézet Kft. cégvezetői csütörtökön, azt hangsúlyozva, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, mert "a lakossági dózisok elhanyagolhatók", azoknak nincs sugár-egészségügyi következményük.

A cégnél már az év első felében észlelték, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, de mindig a határértékek alatt maradt - áll a Lakatos Mihály ügyvezető igazgató által aláírt közleményben. A cég ezért nyáron leállította a termelést, átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be. Ezek befejezéséig nem gyártanak jód-131-et.

"Megnövekedett az igény, többet kellett gyártani" - mondta az [origo]-nak Környei József cégvezető arra a kérdésre, hogyan fordulhatott elő, hogy a korábbi kibocsátáshoz képest megnövekedett az "elszökő" jód-131. Környei hangsúlyozta, hogy a kibocsátás csak a "saját maguk által elvárt szinthez" képest volt magas, ez a szint pedig a korábbi méréseik átlaga.

Az Izotóp Intézet Kft. közleménye szerint az ÁNTSZ évente 1600 GBq (gigabecquerel) kibocsást engedélyez a gyárnak, Környei szerint ez az a határ, ahol már vizsgálni kellene, hogy van-e egészségügyi kockázata a radioaktiv sugárzásnak. Idén január és május között a gyárnak 300 GBq, szeptember-novemberben pedig 324 GBq volt az összkibocsátása, azaz számításaik szerint az éves korlát 39%-át bocsátották ki. Környei az [origo]-nak azt mondta, ők szeretnék, ha ez a szint tíz százalék alatt lenne.

Környei szerint az elmúlt hetekben Budapest légterében mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel az Izotóp Intézet Kft. általi kibocsátásból származott, de hogy mekkora hányadáért, azt nem tudta megmondani. Szerinte a kibocsátott jód egy részét "elvihette a szél máshova is", de összességében kevesebb radioaktív anyag szökött el tőlük, mint amit a budapesti és európai mérések feltételeztek az elmúlt időszakban.

Az elmúlt napokban Csehországban és Európa több más pontján alacsony szintű radioaktív sugárzást mértek, a jód-131 izotóp értéke emelkedett meg. A múlt pénteken Budapesten és Miskolcon is a jód-131 megemelkedését mérték, de kedden már azt jelentette az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), hogy a legfrissebb adatok szerint Magyarországon már nincs  megemelkedett radioaktív sugárzás.

Csütörtökön délután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotóp-szintnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a közleményben felidézte, hogy a légkörben mért izotópszint nagyon alacsony, és nem jelent egészségügyi veszélyt a lakosságra. "Ha valaki egy egész éven át belélegezné a mérésben kimutatott mennyiségű jódot, akkor éves szinten 0,01 mikrosievert terhelés érné a szervezetét. Összehasonlításként, az átlagos éves háttérsugárzás mértéke éves szinten 2400 mikrosievert" - közölte a bécsi székhelyű ENSZ-ügynökség. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a budapesti Izotóp Intézetből, szeptember 8. és november 16. között kerülhetett a légkörbe a jód 131-izotóp. Az eset okát még vizsgálják.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ugyanakkor csütörtökön délután azt közölte, hogy nem a csillebérci jód-131 izotóp okozta a Csehországban és Európa más részein tapasztalt nagyobb jódkoncentrációt. "Semmilyen, a megengedettől eltérő kibocsátás nem történt" - állapította meg az OKF.

A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy gyógyítására és vizsgálatára használják, ezért az OSSKI azt feltételezte, hogy az európai szennyezés forrása egy gyártó lehetett. Az Izotóp Intézet közleménye szerint jód-131 izotópot Európában csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-131 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra - írták. A cég szerint Magyaroszágon csak nekik van engedélyük erre a tevékenységre. A csillebérci gyárban 15 törzskönyvezett radioaktív gyógyszert gyártanak. Környei szerint a gyártás során a jód-131-en kívül használnak más veszélyes anyagokat is, de ezek fémek, más illékony anyag, ami kikerülhet a gyárból, nincs közöttük.

A Magyarországon mért megemelkedett értékek az OSSKI szerint nem voltak veszélyesek az emberi egészségre. Az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atombalesetnél is jód-131 szabadult fel nagy mennyiségben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK