Egy alapos szellőztetés után indulhat újra az ózdi szénbányászat

A jövő héten nyitnak újra Ózd közelében egy lezárt tárnát, ahonnan szenet bányászna egy magyar cég. A termelés csak évek alatt futhat fel, addig helyre kell állítani a hosszú ideje nem használt Gyürki Gyula-tárnát. A bányamentők lesznek az elsők, akik belépnek a levegőtlen, húsz éve lezárt bányába, első dolguk a szellőztetés lesz.

Kisebb ünnepségre készülnek az Ózdtól 1996-ban elszakadt Farkaslyuk külterületén fekvő Gyürki Gyula-tárnánál november 25-én. Ekkor fogják újranyitni a 20 éve lezárt tárnát, amelyből szenet akar kitermelni az Ózdi Szénbányák Zrt. A társaság a múlt héten kapta meg az engedélyt a Miskloci Bányakapitányságtól a tárna újranyitására. A hír felvillanyozta a környéket, a helyi sajtó az ózdi bányászat újraindulásáról, ezer új munkahely teremtéséről cikkezik, jóllehet még beletelik néhány évbe, mire teljesen üzemkész lesz a bánya.

A cég azt tervezi, hogy 2012 folyamán állítja talpra a több mint húsz éve bezárt bányaüzemet, és 2013 végéig szerzi be a működéshez szükséges összes engedélyt. A termelés 2014-ben indulhat el, ha minden jól alakul - írta az [origo]-nak e-mailben Molnár György, a társaság igazgatója. Szerinte a termelés felfuttatása további egy-két évbe is beletelhet.

"Föl kell deríteni, ki kell szellőztetni"

Ennek csak az első lépése a táró újranyitása, amit nagy körültekintéssel kell megoldani. A lezárt tárnában ellenőrizetlen összetételű levegő van, nincs oxigén, oda csak bányamentő-készülékkel lehet bemenni, és folyamatosan ellenőrizni kell a bent lévő gázokat - sorolta a kockázatokat az [origo]-nak Havelda Tamás, a Vértesi Erőmű Zrt. által üzemeltetett Márkushegyi Bányaüzem igazgatója. Molnár Görgy az [origo]-nak azt mondta, a márkushegyi bányamentőket kérték fel a tárna felderítésére. Ők lesznek az elsők, akik először belépnek a több mint húsz éve eltömedékelt táróba, ahonnan utoljára 1990 januárjában hoztak fel szenet. Nézze meg, mit szólnak a bánya újranyitásához a régi bányászok!

Nézze meg, mit szólnak a bánya újranyitásához a régi bányászok!

Ha bejutottak, megpróbálják majd végigjárni az 1200 méter hosszúságú tárót, amennyiben járható. Ha nem, akkor csak addig mennek előre, amíg biztonságosan járható, föltérképezik, feljegyzik a szükséges javításokat, és megoldják a szellőztetést.

"Föl kell deríteni, ki kell szellőztetni" - mondta az [origo]-nak Kovács Imre, a Márkushegyi Bányaüzem bányamentő-állomásának parancsnoka az első feladatról. Kovács szerint, aki több alkalommal is vett már részt lezárt tárnák újranyitásában. Ilyenkor ötfős bányamentőraj megy be a tárnába, négy órára elegendő oxigénellátást biztosító bányamentő-készülékekben. Szemrevételezéssel ellenőrzik, hogy nincs-e omlásveszély, majd kiépítik a szellőztetőrendszert, és utána jöhet a következő munkafolyamat, például az esetleges omlásveszélyes helyek megerősítése.

További bővítés is szerepel a tervek között

Molnár György optimista, mint az [origo]-nak írta, nem számít nagyobb váratlan nehézségekre a bánya újranyitása során. Molnár szerint mivel az üzem a következő években fokozatosan éri majd el a teljes kapacitással zajló termelést, a munkahelyek száma is fokozatosan emelkedik majd, és lesz idejük megteremteni a szakembergárdát is. Már felvették a kapcsolatot az annak idején vájárképzéssel indult várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskolával, amelynek kihelyezett tagozatát is működtethetik Farkaslyukon, hogy rendelkezésükre álljon a megfelelően képzett munkaerő.

A farkaslyuki bánya 1980-ban

Az újrainduló bánya későbbi bővítése is a tervek között van. Mint az igazgató írta, "a cégcsoportunk érdekeltségébe tartozó és a centrális ózdi területekhez szorosan illeszkedő további két kutatási területen is párhuzamosan megkezdjük a munkákat". A területen több mint 12 millió tonnára becsülik a kitermelhető szénvagyont, de további kutatások révén ez akár a 25 millió tonnára is bővülhet.