Jövőre megszűnik a rokkantsági nyugdíj, helyét kétféle, táppénzszerű ellátás veszi át aszerint a törvénytervezet szerint, amelyet ma nyújtott be a kormány a parlamentnek. Elkészült és az országgyűlés előtt van a felsőoktatási törvény tervezete is.

Benyújtotta a felsőoktatási törvény tervezetét vasárnap a kormány a parlamentnek. A tervezet megszületését éles viták és tüntetések kísérték. Vita volt az intézmények összevonásáról és finanszírozásáról, a hallgatói szervezetek pedig többek között azt kifogásolták, hogy a kormány röghöz kötné a hallgatókat. Az oktatási államtitkárság eredeti tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak diplomájuk megszerzése után 10 év alatt 7, illetve 20 év alatt 15 évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk. Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük taníttatásuk költségét. Egy Navracsics Tibor közreműködésével kialkudott változat szerint 20 év alatt mindössze 5 évet kell Magyarországon dolgozniuk.

A röghöz kötésre vonatkozó szabályoknak nincs nyomuk a felsőoktatási törvény tervezetében. A javaslat szerint állami ösztöndíjasnak nevezik majd azokat, akiknek minden költségét fedezi az állam, azaz ingyen tanulhatnak a felsőoktatásban. Lesz még részösztöndíj is, az így támogatott hallgatók költségeinek a felét fogja fizetni az állam; az önköltséges hallgatók pedig maguk finanszírozzák tanulmányaikat. Állami ösztöndíjat legfeljebb 12 - osztatlan képzésben és tíz félévet meghaladó képzési idő esetén legfeljebb 14 - hónapig lehet igénybe venni.

Táppénszerű ellátás jön a rokkantnyugdíj helyett

A felsőokatatási törvény tervezete mellett több más fontos javaslatot is az országgyűlés elé terjesztett vasárnap a kormány. Benyújtották a rokkantnyugdíjak átalakításáról szóló javaslatot, amely szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphantnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.

Ellátást a javaslat szerint csak az kaphatna, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy attól kisebb mértékű (ez a jelenlegi rendszer szerinti legalább 40 százalékban egészségkárosodottakat jelenti) , ha a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább 1095 napon át volt társadalombiztosítása, továbbá ha nem dolgozik és más pénzbeli ellátást sem kap. Rehabilitációs ellátás annak járna, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rokkantsági ellátást pedig az kapna, akiknek rehabilitációja nem javasolható, vagy aki rehabilitálható ugyan, de a nyugdíjig kevesebb, mint öt éve van hátra.

A jogszabály kimondja, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - amelynek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között mozog -, együtt kell működnie, amely kiterjed a munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. Ez az ellátás legfeljebb 3 évig járna.

A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig a 150 százaléka. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehetne keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér 150 százalékát. Bevezetnék a rehabilitációs kártyát, amely - illeszkedve a Start-kártya rendszerébe - mentességet adna a munkabért terhelő munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól.

A kormányszóvivő a napokban közölte, hogy azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek - 110 ezren -, valamint a 84 ezer rendszeres szociális járadékban részesülő embernek felülvizsgálatra kell jelentkezniük. Aki rehabilitálható, az rehabilitációs ellátást kap majd, akik nem, az pedig rokkantsági ellátást. A módosítások nem érintik azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik már nyugdíjkorhatár felett vannak, első vagy második kategóriájú rokkantsági szintbe tartoznak. Emellett azokra sem vonatkoznak a változások, akik ugyan a harmadik kategóriába tartoznak, de öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt.

Cikkünket hamarosan frissítjük azzal, mit tartott meg a kormány az eredeti elképzelésekből, és pontosan mire tettek javaslatot a most benyújtott tervezetekben.