A nagy pártokat pumpálja még tovább Lázár javaslata

A Fidesz a saját választási elképzeléseit nyújtotta be az országgyűlésnek. A győztes az eddigieknél is többet vihet, a kis pártoknak pedig még nehezebb lesz elindulniuk a választásokon. A cigányok mellett kapnak egy esélyt a parlamenti képviseletre a németek és a szlovákok is.

Egyetlen fontos kérdésben sem engedett a Fidesz a korábbi elképzeléseiből, Lázár János frakcióvezető vasárnap saját elképzelései szerint nyújtotta be a parlamentnek az új választási rendszerről szóló törvényjavaslatot. Egyfordulós lesz a választás, nem szűnik meg az ajánlások sokat vitatott rendszere, és az arányosság helyett a rendszer erősen eltolódik az úgynevezett többségi elv felé, vagyis a győztest segíti abban, hogy minél biztosabb parlamenti többsége legyen.

Korábban egy parlamenti albizottság próbálta összeegyeztetni a kormánypártok és az ellenzék választójogi elképzeléseit, de az október közepén eredménytelenül fejezte be a munkáját. A pártok ugyanis mindössze egyetlen lényegi kérdésben értettek egyet: mindegyik biztosította volna a nemzetiségek parlamenti képviseletét. Az albizottság munkájának sikertelenségéből következik, hogy Lázár a saját javaslatát nyújtotta be, meg sem kísérelve elnyerni az ellenzék legalább egy részének támogatását.

Az egyéni többet ér

A korábban sokat emlegetett kétszáz fős parlament helyett a javaslatban páratlan számú, 199 képviselő szerepel. Az elrettentő példa Csehország lehetett, ahol a 200 fős alsóházban gyakran alakult ki patthelyzet. A képviselők többségét, 106-ot egyéni körzetben választanák, 93-at országos pártlistán vagy nemzetiségi listán, vagyis a jelenlegi rendszerrel szemben az egyéni képviselők kerülnének többségbe. Az esetleges nemzetiségi képviselők száma nem növelné a parlament létszámát, annyival kevesebben jutnának be pártlistáról.

Az 1990 óta érvényes rendszer a népesség változása miatt erősen torzított: Budapesten volt az összes egyéni választókerület mintegy ötöde, 32 a 176-ból. Ez az arány a Lázár-féle javaslatban némileg csökken, a 106-ból csak 18 választókerület lenne a fővárosban. Jelentősen megnőne ugyanakkor Pest megye jelentősége, ahol 16-ról csak 12-re csökkenne az egyéni választókerületek száma. A választókerületek nem léphetnek át a megyehatárokon, aminek eredményeként például Nógrádban csak 2 kerület lesz.

Nem szünteti meg a törvényjavaslat az ajánlások ma is használt rendszerét. Bár az úgynevezett kopogtatócédula nincs megemlítve a szövegben, a gyakorlatban valószínűleg megmarad ez a sokat vitatott eszköz, hiszen egy választópolgár továbbra is csak egy jelöltet ajánlhat, és ezt a választási irodáknak ellenőrizni is kell. Egy egyéni körzetben a jelenlegi 750 helyett a javaslat szerint kétszer annyi, 1500 ajánlás kellene, vagyis kisebb pártoknak a mainál is nehezebb lesz elindulni a választásokon.

A győztes még többet visz

Tovább erősíti a többségi elvet, hogy megvalósul az úgynevezett túlkompenzáció, vagyis nem csak az egyéni körzetben vesztes jelöltek pártjai kapnak töredékszavazatot, hanem a győztes után is jár hasonló jóváírás. A szóba jöhető megoldások közül a Fidesz azt választotta, amely a legjobban segíti a győztest: annyi töredékszavazatot írnak jóvá az országos listán, amennyivel megelőzte a második helyezettet

A túlkompenzáció javaslatban szereplő megoldásának alternatívája az lehetett volna, hogy csak az 50 százalék fölötti eredményt kapja meg a győztes pártja. Ezt a Fidesz már tavaly, az önkormányzati választási törvény módosításánál is javasolta, de végül mégis elvetette, mivel a kis létszámú önkormányzati testületekben gyakorlatilag megszűnt volna az ellenzéki jelenlét. Korábban fideszes politikusok a túlkompenzációt nevezték az egyik olyan elemnek, amelyben esetleg hajlandók engedni az ellenzék követeléseinek.

Ez a túlkompenzáció kiegyenlített erőviszonyoknál nem sokat jelent, viszont egy nagyarányú győzelem esetén könnyen elérhetővé teszi a kétharmados többséget is: 2010-ben a Fidesz jelöltjei 1,6 millió szavazattal többet kaptak, mint az MSZP jelöltjei. Az [origo] 2010-es adatokkal, de az új rendszer szabályai szerint elvégzett számításai szerint ez mintegy 12 listás mandátummal többet jelentene a Fidesz-KDNP szövetségnek az ellenzéki pártok rovására.

Lehetnek kisebbségi képviselők

A kisebbségi képviselők a javaslat alapján jelentős kedvezménnyel juthatnának be a parlamentbe: mandátumot nyerhetnének, ha a listájuk legalább negyedannyi szavazatot kap, mint amennyi egyébként kellene egy országos listás mandátum megszerzéséhez. Ez a gyakorlatban körülbelül 13-15 ezer szavazatot jelenthet. Ehhez az kell, hogy a nemzetiségek tagjai előre gondolkodjanak, és regisztráltassák magukat a külön számukra fenntartott névjegyzékben, ami viszont kizárja, hogy pártlistára szavazzanak.

A legutóbbi kisebbségi önkormányzati választások előtt 228 ezer ember vetette fel magát a névjegyzékbe, 63,5 százalékuk ment el szavazni. Ez alapján - ha a kisebbségi önkormányzatok képesek aktivizálni a választókat - a cigányok mellett a németek, a szlovákok és talán a horvátok is szerezhetnek legalább egy kedvezményes mandátumot. A többiek a javaslat szerint úgynevezett nemzetiségi szószólót állíthatnának, aki valószínűleg felszólalhat majd a parlamentben, de nem szavazhat.

A törvényjavaslat nem fejti ki, hogy a határon túl élő - vagyis magyarországi lakóhellyel nem rendelkező - választók hogyan szavazhatnak majd. A szövegben csak annyi szerepel, hogy ők országos pártlistára voksolhatnak, de arról már nincs szó, hogy miként regisztrálják magukat a névjegyzékben, illetve pontosan hogyan adják le a szavazatukat (Lázár korábban azt mondta: postai úton küldhetnék be). Erről valószínűleg egy újabb, választási eljárási törvénynek kell majd rendelkeznie.